FEJLŐDÉSELMÉLETEK ÉS ERKÖLCSI FEJLŐDÉS

Életkor (év) Köznapi elnevezés Piaget Freud Erikson 0-1 Csecsemőkor Szenzomtoros intelligencia Orális szakasz Alapvető bizalom vs. Bizalmatlanság 1-2 Kisgyerekkor Műveletek előtti kor Anális szakasz Autonómia vs. szégyen és kétség 2-3 3-6 Óvodáskor Fallikus szakasz Kezdeményezés vs. bűntudat 6-12 Kisiskoláskor Konkrét műveletek kora Latencia kora Teljesítmény vs. kisebbrendűség 12-19 Serdülőkor Formális műveletek kora Genitális szakasz Identitás vs. szerepzavar 19-35 Fiatal felnőttkor Bensőségesség vs. elszigetelődés 35-60 Középső felnőttkor Alkotóképesség vs. megrekedés 60 felett Késő felnőttkor Énteljesség vs. kétségbeesés

Freud pszichoszexuális szakaszai Hozzávetőleges életkor Freud (pszichoszexuális) Első év Orális szakasz: A száj a szopás és a harapás által létrehozott élvezetes érzékletek központja. Második év Anális szakasz: A végbélnyílás az élvezetes érzékletek központja az ürítés kontrolljának elsajátítása folyamán. Harmadik év Fallikus szakasz: A gyerekekben a szexuális kíváncsiság alakul ki, és kielégülést érnek el maszturbálással. Szexuális fantáziáikban az ellenkező nemű szülő szerepel, és emiatt bűntudatot éreznek. Hetedik évtől a pubertásig Latencia: A szexuális késztetések elnyomódnak. A gyerekek a felnőttek által becsült készségek elsajátítására összpontosítanak. Serdülőkor Genitális szakasz: A serdülőknek felnőtt nemi vágyaik vannak, és igyekeznek azokat kielégíteni

Hozzá-vetőleges életkor Erikson (pszichoszociális) Erikson pszichoszociális stádiumai Hozzá-vetőleges életkor Erikson (pszichoszociális) Első év Bizalom avagy bizalmatlanság: A csecsemők megtanulnak megbízni abba, hogy mások gondoskodnak alapvető szükségleteikről, vagy bizalmatlanok lesznek. Második év Autonómia avagy szégyen a kétely: A gyerekek megtanulják akaraterejüket és önkontrolljukat gyakorolni, vagy bizonytalanokká válnak, és kételkedni fognak abban, hogy maguk is képesek a dolgokat megcsinálni. Harmadik év Kezdeményezés avagy bűntudat: A gyerekek megtanulnak kezdeményezni, teljesítményüknek örülni és hasznossá válni. Ha nem engedik, hogy saját kezdeményezéseiket kövesség, függetlenségi kísérleteik miatt bűntudatot érezzenek. Hetedik évtől a pubertásig Teljesítmény avagy kisebbrendűség: A gyerekek megtanulják kompetensen és hatékonyan gyakorolni a felnőttek és kortársaik által becsült készségeket, vagy kisebbrendűnek érzik magukat.

Hozzávetőleges életkor Erikson (pszichoszociális) Erikson pszichoszociális stádiumai Hozzávetőleges életkor Erikson (pszichoszociális) Serdülőkor Identitás avagy szerepkonfúzió: A serdülők egyfajta személyes identitást alakítanak ki a társas csoport részeként, vagy összezavarodnak abban a tekintetben, hogy kik ők, és mit akarnak az életben. Fiatal felnőttkor Intimitás avagy izoláció: A fiatal felnőttek intim élettársat találnak, vagy magányt és az elszigeteltséget kockáztatják. Felnőttkor Alkotóképesség avagy stagnálás: A felnőtteknek termékenynek kell lenniük a munkában és fel kell nevelniük a következő generációt, vagy a tespedést kockáztatják. Időskor Integrálás avagy kétségbeesés: Az emberek megpróbálják korábbi tapasztalataikat értelmezni és meggyőzni magukat, hogy az életük értelmes volt.

Az identitás krízis megoldásai Moratórium: a krízis természetes megélése, melynek vége az identitás megtalálása Identitásdiffúzió: nem képes elköteleződni, sok próbálkozás, de nem tartós. Korai zárás: a diffúzió ellentéte, látszólag problémák megélése nélkül választ életpályát, identitást. Nem megküzdött, tehát érzelmi töltésben gyenge döntés.

Középiskola alsó évfolyamai 9,0 14,6 37,1 39,3 A négy identitásszinten levő diákok százalékos megoszlása a hivatásválasztás területén, életkori csoportok szerint Korcsoport Elért identitás Moratórium Korai zárás Diffúz identitás Középiskola előtt 5,2 11,7 36,6 46,4 Középiskola alsó évfolyamai 9,0 14,6 37,1 39,3 Középiskola felső évfolyamai 21,3 13,5 36,0 29,2 Egyetem alsó évfolyamai 22,8 28,3 25,7 23,2 Egyetem felső évfolyami 39,7 15,5 31,3

A társas kapcsolatok és a személyiség fejlődése Wallon megközelítésében

Fiziológiai szimbiózis (3 hónapos korig) Érzelmi szimbiózis (egy-másfél éves korig) A járás és beszéd révén bővülő kapcsolatok ezt szétfeszítik. Váltakozó és kölcsönös kapcsolatok: a szerepek bipolaritását tanulja meg. (Más dolog adni, és más kapni) A családi konstelláció és a személyi differenciálódás: az „én” és a „család” egyszerre definiálódik.(2 és fél- 3 éves) Féltékenység, a testvérsor rögzülése stb.

Az individuáció és a csoport (6-7 éves kortól) Az individuáció és a csoport (6-7 éves kortól). Más a helyzet ha számolni és más ha focizni kell. Az egyenlők között a jobb pozícióért küzd. Esetenként a csoportok között is válogat, de a többieket mindenképpen figyelembe veszi. A rivalizálás hatása kétarcú. A társadalmi értékekhez vezető út (12 éves kortól). Az ellentétes érzelmek sokasága ellepi, és keresi a kiutat, először a többiekkel. A „bandák” veszélye.

A felelősség szelleme. A közösségben az uralkodás és az önfeláldozás integrációját kínálja a felelősség érzése: amikor a közösség érdekében vállaljuk a kihívásokat, mert megbíznak bennünk. Ez egyszerre vezetés és igazodás. Végül tehát az egyéniség integrálódik, de ez egy differenciált integritás.

Az erkölcsi fejlődés (analitikus) A moralitást a Super Ego képviseli (kell –tilos). Döntően a szülőktől vesszük át! Az Ego a tapasztalatot, (a hogyant) képviseli, ami sajátos energia raktár is (az akarat, mint a motívumok hierarchizált rendszere). Ez az Id egyszeri energiája fölé kerekedhet! Minden energia az Idből származik, tehát az Ego és az Super Ego is innen szerzi. Identifikáció: a mozaikok integrálása.

Valójában egy interiorizációs folyamatról van szó, ahol első szinten a cselekvés külső minősítése, fokozatosan belső parancs lesz. („Ági ne bántsd!”) Ez a belső parancs mások fegyelmezésére is kiterjed. („Jenőke ne bántsd!”) Végül generalizálódik és kognitív szinten is feldolgozásra kerül. (elvek, értékek) „Rendnek kell lenni!”

Az erkölcsi fejlődés szakaszai (kognitív megközelítések)

PIAGET

Heteronóm erkölcsiség Autonóm erkölcsiség A viselkedés elbírálása szélsőséges, vagy pozitív vagy negatív A viselkedés mérlegelésénél különböző szempontokat vesz figyelembe A szabályok megváltoztathatatlanok A szabályok módosíthatók A gyermeknek engedelmeskednie kell, mert azt hatóságok szabták meg A gyereknek azért kell a szabályokhoz alkalmazkodnia, mert azokat közösen alakították ki Következményetika: a bűn mértékét az okozott kár nagysága határozza meg Szándéketika: a bűn mértéke függ a szándéktól Azt, hogy mi rossz, azt az dönti el, hogy mi tiltott és büntetendő A szabályok megállapodásokon alapulnak, és meg is változtathatók

Az erkölcsi gondolkodás Kohlberg által azonosított szakaszai Szint és szakasz Mi a helyes? Prekonvencionális 1. szakasz: Heteronómia A büntetés alapozza meg a szabálysértések elkerülését; az engedelmesség önmagáért való. 2. szakasz: Haszonelv A szabályok csak akkor követendők, ha az azonnali haszonnal kecsegtet; úgy cselekedni, hogy az ember érvényesítse saját érdekeit és szükségleteit, és hagyja, hogy mások is ugyanígy tegyenek.

Az erkölcsi gondolkodás Kohlberg által azonosított szakaszai Szint és szakasz Mi a helyes? Konvencionális 3. szakasz: „Jó gyerek”-erkölcs A hozzánk közelállók elvárásainak megfelelően kell élni; ahogy általában az emberek elvárják, hogy egy gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője viselkedjen. 4. szakasz: Rend és fegyelem Teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A törvényeket minden körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba.

Az erkölcsi gondolkodás Kohlberg által azonosított szakaszai Szint és szakasz Mi a helyes? Posztkonvencionális 5. szakasz: Társadalmi szerződés Annak tudatosulása, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy a legtöbb érték és szabály viszonylagos és az azokat hordozó a csoporthoz tartozik. 6. szakasz: Egyetemes etikai elvek Saját magunk által választott etikai elvek követése. Az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert ilyen elveken alapszanak.

A kognitív és erkölcsi fejlődés párhuzamos szakaszai Kognitív szakasz Művelet előtti Van szimbólumhasználat, de a gondolkodást az énközpontúság és a megfordíthatatlanság jellemzi. Konkrét műveleti A tárgy objektív jellemzői elválnak a vele végzett cselekvésektől. Kialakul az osztályozás, a sorba rakás és a konzerváció képessége. A formális műveletek kezdete Megjelenik a propozicionális logika használatának képessége Korai formális műveletek A deduktív problémamegoldás megjelenése, amely a különböző változók közötti feltételezett kapcsolatok felállításának és kísérletének tervezésének képességét is magával hozza. Megszilárdult formális műveletek A műveletek teljes körűek és módszeresek.

A kognitív és erkölcsi fejlődés párhuzamos szakaszai Erkölcsi szakaszok 1. szakasz: Heteronómia A cselekedetek fizikai következményei és a hatalom parancsszava dönti el, hogy mi jó, és mi rossz 2. szakasz: Csere Helyes az, ami az egyén érdekeit és vágyait szolgálja, és az együttműködés alapja egyszerű csere. 3. szakasz: következmények A „jó gyerek” sztereotípiáinak hangsúlyozása, és a helytelenítés miatti aggodalom. 4. szakasz: Társadalmi rend és lelkiismeret A társadalmi rend fenntartása a cél, ami a törvényeknek való engedelmesség és a kötelesség teljesítése által érhető el. 5. szakasz Alapvető jogok és társadalmi szerződés Azt, hogy mi a helyes, azok a normák határozzák meg, amelyekben a társadalom egésze megegyezett.