 Nemzeti költségvetés:  Eléri az adott ország GDP-jének 40-50%-át (GNI-jének 35-65%-át )  Saját forrásai vannak  Kiadási oldal hagyományos négy funkciója:  – Állami feladatok és fejlesztések finanszírozása  – Közjavak és közszolgáltatások vásárlása, nyújtása  – Gazdaság szabályozása  – Jövedelmek újraelosztás  Kohéziós jellege van  Magyarországon bázis alapú tervezés

 Nemzetközi szervezetek költségvetése:  Alapvetően tagállami befizetések  ( GDP %-ában megállapított „tagdíj” )  Az EU valahol e kettő között helyezkedik el  Program alapú tervezés  Kiadási plafon az Unió GNI-jének 1,24%-a

 1. A közös politikák támogatása(automatizmus – fair részesedés kérdése)  2. Az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyensúlyozása (nettó pénzáramlás – nem költségvetési jelleg előnyök)  3. Kohézió erősítésének igénye (kritérium a relatív fejlettségi szint)  4. Tagok bizonyos szolgáltatásokat várnak el (megfelelő egyensúly)

 Elvi kormányzati/költségvetési funkciók:  1. Allokáció  2. Redisztribúció (jövedelem újraelosztás)  3. Stabilizáció (gazd pol.)  4. Szabályozó szerep (adók, transzferek) Az Európai Unió költségvetése jelenleg nem tölti be a föderális ktgvetések szerepét és nem tud meghatározó szerepet játszani sem a stabilizációs sem a redisztribúciós politikában.

 Elvek:  1. Egységesség és pontosság elve ◦ egyetlen dokumentum)  2. Éves költségvetés elve ◦ (teljes naptári év)  3. Költségvetési egyensúly elve ◦ (se többlet, se hiány, átvihetőség kérdése)  4. Számbavételi egység

 5. Globális fedezet elve ◦ (bevétel – kiadás nem köthet össze, nincs beszámítás)  6. Gondos pénzgazdálkodás elve ◦ (takarékos bánásmód)  7. Nyilvánosság elve ◦ (közzététel)  8. Részletesség elve

 9. Kohézió elve – Egységes Európai Okmány rögzítette  a „tagállamok közötti gazdasági és szociális kohézió és szolidaritás” elvét  10. Szubszidiaritás elve  11. Kofinanszírozás vagy társfinanszírozás elve  12. Automatikus finanszírozás (tagországok automatikus be- és kifizetési kötelezettsége)

 Hagyományos saját források (TOR):  – Vámbevételek,  – agrár- (cukor is) illetékek, - lefölözések  Hozzáadott érték adó (VAT) bevételek %-a ◦ 1971-től fokozatosan  GNP alapú befizetés (1988 óta)

 1. Közös Mezőgazdasági politika  2. Strukturális Alapok  3. Belső politikák  4. Külső politikák  5. Adminisztratív kiadások  6. Tartalékok  7. Előcsatlakozási segélyek

 EGK megalapítása után ->kiadások nagy része: közös agrárpolitika finanszírozása  1980-as évek második fele: strukturális alapok szerepének megerősödése  2000-től a kiadási plafon a GNI 1,24%-a

 Pénzügyi előterv (‘80-as évek végtől) ◦ 6 év ◦ Európai Tanács  Éves költségvetés ◦ Költségvetési eljárás során  (szeptember október)

 Európai Bizottság Európai Tanács költségvetés Európai Parlament

 Pénzügyi keretterv (1999-es árakon) (kötelezettségvállalási szinten)

 A KAP-ra fordított kiadások csökkenésének ellenére az agrárpolitika maradt a legnagyobb kiadási tétel  Strukturális műveletek előtérbe kerülése  2000-től új fejezet: előcsatlakozási támogatás

 A csatlakozó országok számára a szükséges finanszírozási keretet az Agenda 2000 teremtette meg -> jan. 1-jével : Előcsatlakozási Alapok  Részei: ISPA (infrastruktúrális fejlesztések), SAPARD (mezőgazdaság és vidékfejlesztés) és PHARE

 A Strukturális Alapok általános, a közötti időszakra érvényes szabályozását a Tanács 1260/1999/EK rendelet biztosítja. A rendelet meghatározza az alapok működésének alapelveit, ismerteti a négy strukturális alap feladatait.  A os programozási időszakban 195 Mrd Euro áll rendelkezésre a Strukturális Alapoknak, amelyek megoszlása az egyes alapok között az alábbiak szerint alakul:

 Reform helyett inkább a status quo megőrzésére irányultak  Költségvetés elvei, céljai, hatásköre még mindig nem egyértelmű  Agrárpolitika jelentős reformjának elmaradása: csökkent a szerepe a kiadásokban, de az alapvető problémák megmaradtak

 Nem került sor a költségvetés szerepének meghatározása az EMU létrejöttével kapcsolatban -> fiskális politikai ellentmondások  Az újonnan csatlakozó országok segítése a felzárkózáshoz

 Költségvetéssel kapcsolatban éles viták  A nettó befizetők a „teherelosztásért” küzdenek, míg a fejletlenebb országok ragaszkodnak a korábbi években elért transzferekhez és pozíciókhoz  Nettó finanszírozók: legalább a kiadások „befagyasztása”  EMU és a kibővülés kapcsán az érvek a inkább a ktgvetés bővülése mellett szólnak

 Költségvetési terhek nettó befizetői és haszonélvezői közötti megoszlásról szóló viták félrevezetőek  Ktgvetési transzferek = közösségbeli tagság költség-haszon mérlege  A közösségi kiadások az összes tagország érdekeit szolgálják akkor is, ha a kapcsolódások bizonytalanok és közvetettek -> versenyképesség, ktgvetésen kívüli költségek és hasznok

 Az Agenda 2000-hez képest más prioritások  Már nem a közös agrárpolitika jelenti az első számú kiadási tételt -> a versenyképesség javítása a fő cél  Új kiadási szerkezet  Az új fejezetek jelzésértékűek, kijelölik a főbb célokat, fejlesztési irányokat

Unió versenyképességének javítása mellett a gazdasági növekedés, több és jobb munkahely teremtése is előtérbe került. Strukturális Alapok és célkitűzések módosítása Ami változatlan: a tagállamok közös költségvetésbe irányuló éves befizetéseinek felső határa

2006-hoz képest 2013-ban a Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért lett a pénzügyi terv elsődleges prioritása, az erre rendelt kiadások 2006-hoz képest 2013-ra 194%-al nőttek!

 1. Fenntartható növekedés  2. Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás  3. Állampolgárság, szabadság, biztonság és igazságosság  4. EU, mint globális partner  5. Adminisztráció

 2 alfejezete:  - Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért  - Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért

 K+F támogatása  Transzeurópai hálózatok kiépítésének támogatása  Oktatási-képzési politika  Szociálpolitika

 Cél: növekedés alapjainak a megteremtése (nem jövedelem-újraelosztásról szól) -Konvergencia célkitűzés -Regionális versenyképesség és foglalkoztatás -Területi együttműködés

 Költségvetés kiadásainak több, mint 40%-a  Részei: - Közös agrárpolitika - Halászati politika - Környezet védelem  Nagy része piachoz kapcsolódó és közvetlen kiadás

 Tartalmában új és lényeges együttműködési területeket érint  3 alfejezete: - Bel- és igazságügyi együttműködés - Fogyasztóvédelem - Információs és kulturális politika

 Költségvetés kiadásainak 5,4%-a  Alfejezetei: a) Szomszédságpolitika b) Fejlesztési és gazdasági együttműködés c) Az EU, mint globális szereplő

 Új Előcsatlakozási Eszköz (IPA-> Phare, ISPA, SAPARD helyett)  Európai Szomszédsági és Partner Eszköz (ENPI)  4. fejezet 15-15%-át fordítanák EPI-re és ENPI-re

 Fejlődő országok támogatására  Fejlesztési Együttműködési Eszközzel (DCI)  Fejezet kiadásainak 32,4%-a

 Humanitárius segély- és válságkezelés (esetleges természeti katasztrófa esetére)  Makroszintű pénzügyi segítségnyújtás

 Közös intézmények fenntartására (Iskolák, nyugdíj, egyéb intézmények)  Több, mint 40%-a Bizottság kiadásaira  2006-hoz képest előirányzott kiadások nőnek, oka: Románia Bulgária csatlakozása-> bürokratikus apparátus felduzzad

 Románia és Bulgária csatlakozásának segítésére 2009-ig  Költségvetés 0,4%-a  Előirányzott összeg 70,9%-át Románia, 20,1%-át Bulgária kapja

Magyarország között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap keretében 2 fő cél: a) foglalkoztatás bővítése b) tartós gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése.