A négy gyertya
A négy gyertya csendben világított
A nagy csendben hallani lehetett amint egymás között suttognak
- Én a BÉKE vagyok ! Az első így szólt: De az embereknek nem sikerül rám vigyázniuk Azt hiszem lassan,lassan kialszom. És fénye csendben elenyészett, kialudt...
- Én a HÍT vagyok: A második így beszélt: Sajnos az emberek úgy gondolják, hogy semmi hasznom sincs. Nem AKARNAK tudni rólam. Nincs értelme, hogy továbbra is égjek.. egy arra tévedt lenge szellő kioltotta a lángját.
- Én a SZERELEM /szeretet vagyok ! Szomorúséggal telten így beszélt a harmadik : - Én a SZERELEM /szeretet vagyok ! Nincs erőm égni, lobogni ! Az emberek mellőznek, és nem ismerik el a fontosságomat. Még azok is megfeledkeznek rólam akikkel együtt vagyok, akiket szeretek.. Nem is folytathatta kialudt a fénye.
Nemsokára belépett egy gyerek... Meglátta a három kialudt gyertyát. - Hát ez milyen dolog? Égnetek kellene mind! És sírásra fakadt.
REMÉNY ! Ekkor megszólalt a negyedik gyertya is: Ne félj. Addig míg én még égek, lángolok újra tudjuk gyújtani a kialudt gyertyákat is. Én vagyok a REMÉNY !
Csillogó szemekkel fogta meg az égő gyertyát a kisgyerek és újraélesztette a kialudt gyertyákat... Sorra mindgyiket…..
Tedd Uram, hogy a remény gyertyája soha ki ne hunyjon bennünk !
…és tedd Uram, add meg nekünk a lehetőséget , hogy segíthessük a gyerekeket hitben,békében élni, reménnyel nézni a jövőbe, nőjjenek nagyyá a SZERETETben !!!!