Rövid élelmiszerláncok és helyi termék rendszerek Az európai kutatások tanulságai Balázs Bálint Environmental Social Science Research Group

vázlat az élelmiszerláncok kutatásáról értékek, előnyök és sikertényezők a fogyasztói attitűdvizsgálatok tapasztalatai intézményes támogatás

Élelmiszer ellátási rezsimek globális, iparszerű, nagyvállalatok által dominált rezsim a legtöbb fejlett országra jellemző, és kezd teret nyerni a legtöbb fejlődőben is helyi, hagyományos, kézműves formák, a legtöbb fejlődő országra jellemző, de egyre jobban terjed a fejlett országokban is nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen rengeteg korábban alternatívnak számító bio élelmiszert árulnak szupermarketekben, mi több a bioélelmiszerek döntő többségét szupermarketekben árulják nem tartható fenn ez a fogalmi szétválasztás, ugyanakkor jó emlékeztető, ha a rövid értékesítési láncok eszmei gyökereire vagyunk kíváncsiak

A globális élelmiszer ellátás jellemzői

ellátási lánc tölcsér 110 kiskereskdelemi lánc ügynöksége/treasury-je (buying desk) felel a nyugat európai élelmiszer kiskereskedelem 85%áért

Nyereségesség, jövedelmezőség Rendkívül szubjektív: nyereséges, de kinek? A gazdának, a fogyasztónak, netán a környezetnek? A kémiailag intenzív mezőgazdasági inputokat szállító iparágaknak A termelő és a fogyasztó nem gazdasági megfontolásból szeretne nyereséges lenni, hanem egészségügyi és környezeti szempontból is. Ezeket az etikai, egészségügyi, környezeti, szociális értékeket nem könnyű pénzben kifejezni

Városiasodás hatása: naponta 200 ezer új városlakó jelenik meg

nem oldotta meg az éhezés problémáját sőt új problémákat okozott, táplálkozási gondokat, a fogyasztókat eltávolította az élelemtől, nem tudnak főzni, nem ismerik az ételeik kultúráját, eredetét, elfelejtették a szezonalitást, a konyhában elég egy olló és a mikro Világszerte másodpercenként 700 fő belép egy McDonaldsba -- szállítási költségek: széndioxid kibocsátásunk 1/3-a az élelmiszer fogyasztásból ered

Placeless food: A szöuli metró virtuális boltjaiban a digitális polcokon álló egyedi QR kóddal ellátott termékképekre lehet leadni egy okostelefonnal a megrendelést, melyet kiszállítanak otthonába

A rövid élelmiszerlánc megközelítés jellemzői

Milyen társadalmi folyamatok hozzák létre a minőségi élelmiszert? Fogyasztói attitűd- és viselkedés változás zajlott, de a kutatások elsősorban a gazdálkodói oldalra vonatkoznak Milyen társadalmi folyamatok hozzák létre a minőségi élelmiszert? RÉL/SFSC: értéktöbblet elsajátítás és közvetlen kapcsolat - az élelem társadalmi és térbeli újra fogalmazása fogalmi keretek bizonytalansága: a rövid élelmiszerlánc a kutatás számára precízebb, de a fogyasztó számára érthetetlen; míg a helyi élelmiszer pozitív jelentéssel bír Az 1990-es évek közepe óta egyre több társadalomtudományos vizsgálat irányul erre a szektorra A kutatások nagyrésze európai uniós közpénzből jöhetett csak létre, nagyvállalatok ilyesmit nem finanszíroznak.   miért érdekli a fogyasztókat ez ennyire, hogy megéri szupermarketbe szaladnia a termelőnek és a fogyasztónak is a helyi termékekkel/termékért? ez a valódi társadalomtudományos kérdés: hatalmas mértékű attitűd- és viselkedés változás következett be – szeretnék tudnia fogyasztók, hogy honnan származik az étel és hogyan termelték. miért érdekli őket az hogy mi van az asztalukon? élelmiszer biztonsági és minőségi aggodalmaikat felerősítették a botrányok, amikkel tele van a media, tehát bizalmatlanok, az egyre inkább globalizálódó ellátási láncokkal, a technológiákkal s ezért keresnek alternatívát -- sokféleképpen szól a tudomány erről a megváltozott helyzetről: minőségi fordulat, tudatos fogyasztás, politikai fogyasztás (vásárlásod szavazat). a fogyasztói kritika, társadalmilag meghatározott: a gazdagok és a fejlett piacgazdaságok hangján szólal meg. az ő fogyasztói piaci erejük kényszerített ki változásokat az értékesítési formák változásában, és az élelmiszerminőségi szempontok hangsúlyozásában. A minőségi fordulat é a fogyasztói bizalmatlanság mellett a másik téma az etikus fogyasztás,ami elsősorban állatjóléti, társadalmi igazságossági és környezeti fenntarthatósági szempontokra vonatkozik. Miközben nagyon sok múlik a fogyasztón, a kutatások elsősorban a gazdálkodói oldalra vonatkoznak.

1. Hogyan jut el a fogyasztóhoz a termék információ ? RÉL típusok 1. Hogyan jut el a fogyasztóhoz a termék információ ? ha az információ értékes, akkor többet ér a fogyasztónak – minél több efféle információ tapad a termékhez, annál ritkább a piacon Szemtől-szembe, személyes kapcsolat személyes interakció hozza létre a bizalmat gazdaudvar, szedd magad, termelő saját boltja, piac Térbeli közeliség földrajzi eredethez köthető termékek – helyi terméknek számítanak az eladáshelyen helyi termék bolt, pékség, hentes, zöldséges, turisztikai és éttermi vállalkozások, szupermarketek regionális beszállító programokkal Térben kiterjesztett a fogyasztónak nincs személyes kapcsolata a termék eredetével, csupán a termék csomagolás tartalmazza az információt, ami földrajzilag körülhatárolt régióra vonatkozik FAAN tanulság: nem szeretik magukat alternatívnak beállítani vagy egyéb más jelzőkkel ellátni,mert valójában ezt tekintik normális élelmiszer ellátásnak. Ahogyan egyre inkább a fősodorba kerülnek, eltűnik a kritikai hozzáállásuk, ami a konvencionális élelmiszer ellátással szemben megfogalmazódott Fogalmi elemzés: rövid élelmiszer láncról beszélve egymással felcserélhető hasonló treminusokra bukkanunk: alternatív, helyi, kisléptékű - hálózatok, közösségi kezdeményezések, rendszerek

RÉL típusok kapcsolat típusa példa partneri CSA / AMAP közvetlen értékesítés egyénileg   termelői piac gazdaudvari értékesítés vendégasztal szedd magad házhozszállítás internetes értékesítés fesztiválok termelői szövetkezetek közvetlen értékesítés kollektív/közösségi marketinggel termelői szövetkezetek eladásai szupermarketeknek, vendéglátóknak regionális termékek: élelmiszer, kézműves termék, szállás termék utak kapcsolat típusa Examples partnerség CSA / AMAP közvetlen értékesítés egyénileg   termelői piac gazdaudvari értékesítés vendégasztal szedd magad házhozszállítás internetes értékesítés fesztiválok termelői szövetkezetek közvetlen értékesítés kollektív/közösségi marketinggel termelői szövetkezetek eladásai szupermarketeknek, vendéglátóknak regionális termékek: élelmiszer,kézműves termék, szállás termékutak

Társadalmi hatások 1 interakció, bizalom, társadalmi tőke személyesség, az egyedi tapasztalat ereje létezik, de nem ez a fő motívum 2 közösségi érzés sok helyen azért inkább csaka gazdagok privilégiuma, pénzügyi és fizikai akadályok 3 tudásátadás / viselkedésváltozás új ismeretek viselkedésváltozást is eredményezhetnek: több helyi, szezonális, tápláló élelem vásárlása, egészségesebb étrend, környezeti szempontokat érvényesítő táplálkozási szokások

Gazdasági előnyök 4 vidékfejlesztés, helyi gazdaságélénkítés a termőhely, a tradicionális tudás, a tájfajták felértékelődése miatt többletjövedelem továbbgyűrűző hatás a szomszéd vállalkozásoknál: 2,5-szeres hatás a helyi gazdaságban, turizmusban, foglalkoztatásban 5 Üzemszintű gazdasági hatások nő a gazdálkodók jövedelme: ártöbblet, alacsony a jövedelmezősége, de élvezetes; a fogyasztók támogatni szeretnék a gazdákat, piacin túlmutató előnyök: szolidaritás

Környezeti előnyök 6 helyi, szezonális, környezetkímélő gazdálkodás kevesebb ÜHG a szállításnál, a tárolásnál, a termelésnél – a szállítási távolságtól függ, hogy jobb lehet-e a helyi. a konvencionálist nem biztos hogy legyőzi, de fontos a gazdálkodási rendszerek sokfélesége nem lehet kimutatni olyan valós környezeti előnyt, amelyet jelenleg egy versenyképes minőségkritérium rendszerbe lehetne foglalni

Fogyasztói attitűdök A helyi élelmiszer érthető, a rövid élelmiszerlánc nem A szolidaritás fontos érték és magasabb minőséggel is párosítják A szimpátia még nem jelent vásárlást Védjegyek kavalkádja A helyi élelmiszer érthető, a rövid élelmiszerlánc nem. A helyi termelők támogatása fontos érték, magasabb minőséggel is párosítják, noha kérdés, hogy mi számít helyinek 2011-es EU felmérés szerint az állampolgárok 90% a szerint az EU-nak fejlesztenie kell a kisléptékű élelmiszerelőállítást és értékesítést. A szimpátia nem jelent vásárlást: nem lehet tudni, hogy hol kapható helyi élelmiszer; fizikai és pénzügyi korlátok az elterjedésben. Védjegyek kavalkádja: mivel nem lehet tudni, hogy mi a helyi, ezért könnyen félre lehet vezetni a védjegyekkel a fogyasztót, nem igazolható, hogy a fogyasztók megbíznának vagy elolvasnák a védjegyeket és a feliratokat

Intézményi támogatás az élelmiszer már nem a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politika területe, hanem egyre inkább egészség és környezetpolitika - városi szintű élelmiszer stratégiák eleme csökkenteni kell az adminisztratív és pénzügyi terheket a szektorban, higéniai és kereskedelmi szabályok könnyítésével civil társadalom válik egyre inkább a változások hajtóerejévé - gyakorlatközösségek a kockázatmegosztásra, technológiafejlesztés megnövekedett értékesítésért, csomagolásmentes termékek

Civil helyi élelmiszer hálózat

ingyenes tréningek, kistermelői érdekérvényesítés segítése, marketing, logisztikai segítség

mintaprojektek kialakítása közös tanulás céljával, ingyenes szaktanácsadó hálózattal, sikeres támogatási formák kiterjesztése, megszűntetésük helyett támogatás a kezdeményezések kialakítási fázisában és a későbbi működés könnyítése elérhető támogatás a védjegyezéshez, terméktanúsítás és minőségtanúsító kritériumok fejlesztése kifejezetten a kisléptékű és kézműves gazdálkodókra kidolgozva

Köszönöm szépen! balazs.balint@essrg.hu Balázs Bálint balazs.balint@essrg.hu