„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ Az OFI szerepe a tanártovábbképzések megújításában Pedagógus-továbbképzések megújítása 6. szekció dr. Hunya Márta – Katona Zsóka Budapest február 27.

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ A megbeszélés témái Bevezető A továbbképzések hasznosulásának akadályai – ötletbörze Az alprojekt bemutatása – különös tekintettel a továbbképzések fejlesztésére és azok megújuló elemeire Továbbképzési típusok – továbbképzési igények (a kategóriák alapján) Hazai és nemzetközi tanulságok

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ Miért szükséges megújítani a tanártovábbképzés rendszerét? Új jogszabályok Pedagógus életpálya-modell Szolgáltatók változása A továbbképzések általános színvonalának emelése A tartalmi elemek súlyának növelése az akkreditáció során Nem hagyományos képzések bevezetése: blended, moduláris, mentorált, folyamatba ágyazott formák Követő támogatás a hasznosulás érdekében Kapcsolat a szaktanácsadói rendszerrel A konzorciumi partnerek szerepe a TÁMOP projektben OH - hatósági feladatok: jogszabály, PedAkkred rendszer, eljárásrend OFI – pedagógia, tartalmi feladatok: a meglévő képzések felülvizsgálata, újak akkreditálása, képzők és támogató rendszer biztosítása Educatio – szolgáltatás és informatikai háttér: a képzések lebonyolításának megszervezése + IKT és nyelvi képzések, Iskolatáska

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ A továbbképzések jobb hasznosulásának akadályai – ötletbörze A pedagógusban rejlő akadályok A képzésben rejlő akadályok A képzést követő támogatás hiányában rejlő akadályok Az intézményben jelentkező akadályok Intézményen túli akadályok A rendszerben rejlő akadályok

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ Új képzések fejlesztése  A témaválasztás feltáró vizsgálatokra épül. Szempontok: o az OFI feladatai a TÁMOP útmutatójában o a Köznevelési törvény előírásai (változások), oktatáspolitikai prioritások (pl. közösségi szolgálat) o a TÁMOP és továbbképzési igényei o a továbbképzési jegyzék hiányterületei o a továbbképzésekről szóló hazai és nemzetközi szakirodalom tanulságai o tantárgy-független képzések Hol tartunk? o Továbbképzések tartalmi felülvizsgálata – tanulságok  Hiányterületek és tartalmi hiányosságok o Együttműködési formák keresése Hány képzést fejlesztünk és kinek? 30 új, kb. kétszer ennyi megújított Célcsoportok: a fejlesztésekből kimaradt iskolák + szakiskolák

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ Új elemek a továbbképzésekben A forma  Blended / Moduláris / Mentorált / Folyamatba ágyazott A minőségbiztosítás javasolt új tartalmi elemei  Az akkreditációs eljárásban  A képzésben és ahhoz kapcsolódva  A képzést követően minden érdekeltre vonatkozóan Támogató rendszer Iskola Peda- gógus Képzés

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ A tanári munka minőségét meghatározó legfontosabb tényezők 1)A pedagógus-kompetenciák, 2)a képzés, 3)a pályára állás, 4)a pályán maradás, 5)az értékelés és minőségbiztosítás, 6)a szakmai fejlődés, valamint 7)az iskolavezetés és a tanári közösség. (Kocsis - Sági, 2012.) (A mi alprojektünk közvetlen és közvetett feladatai) A szakmai fejlődésbe beletartozik minden természetes tanulási tapasztalat és azok a tudatos és tervezett tevékenységek, amelyeknek az a direkt vagy indirekt céljuk, hogy az egyén, a csoport vagy az iskola hasznára váljanak, és amelyek hozzájárulnak az osztálytermi munka minőségének javulásához. Olyan folyamat, amelyben a tanárok a változások aktív szereplőiként egyedül vagy másokkal áttekintik, megújítják és elmélyítik az oktatás morális célja iránti elkötelezettségüket. Kritikus magatartással szerzik meg azt a tudást, készségeket és azt az érzelmi intelligenciát, amelyek a gyerekekkel, fiatalokkal és a kollégákkal való közös gondolkodás, tervezés és munkálkodás alapfeltételei a tanári pálya minden szakaszában. Day, C (1999) Developing Teachers: The Challenges of Life Long Learning, London, Falmer Press.

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ A továbbképzések hatásai Anyagi javak, fiz. tény.InformációkTudatosság, ráébredés MotivációÉrzelmi hatásIntézményi hatás KompetenciákAzonosulás Osztálytermi hatás A továbbképzés lehetséges hatásainak hierarchiája (Harland & Kinder, 1997)

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ A tanár felelőssége a szakmai fejlődésben A szakmai fejlődés 4 lépcsője Mire van szükségem? (Tudás és képességek) Hogy tudhatok meg többet? Hogyan alkalmazhatom a munkámban, amit tanultam? Hogy oszthatom meg ezt másokkal? Milyen innovációt/kreatív megoldást vezethetek be? Első lépcső Második lépcső Harmadik lépcső Negyedik lépcső A skót tanártovábbképzés honlapja

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ Az európai direktívák 1. Gondoljuk át az oktatást (EB 2012) 21. századi transzverzális készségek fejlesztése, kiemelt területek alap- és a vállalkozói készségek, természettudományok és a matematika, nyelvtanulás és innovatív szakképzés Az Európai Bizottság ösztönzi a nyitott és a rugalmas tanulást, az alternatív utakon szerzett tudás és kompetenciák elismerését, a minősítő értékelés megújítását, a fejlesztő értékelés intenzív alkalmazását, az informatika által kínált lehetőségek feltárását és bevonását az értékelésbe.

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ Az európai direktívák 2. Az egyéni értékelés eszközeinek kidolgozását ösztönzik a problémamegoldó és a kritikus gondolkodás, az együttműködés és a vállalkozói kompetenciák értékelésére. Az Európai Bizottság közleménye szorgalmazza az IKT-ban és a nyitott oktatási segédanyagokban rejlő, tanulást segítő lehetőségek kiaknázását, ezektől az oktatás világának gyökeres átalakulását várja. Az egyéni, rugalmas, személyre szabott tanulási utak megvalósításának eszközét látja a technikában, ennek gyakorlatba ültetését egységes uniós stratégia segítheti, amelynek része lesz, hogy nagy programokban vizsgálják meg az IKT tanulásban, a tanításban és az értékelésben betölthető szerepét.

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ Az európai direktívák 3. A tanárok számítanak A megfelelő pedagógusok pályára vonzása és pályán tartása érdekében az Unió szorgalmazza, hogy a tagállamok dolgozzák ki az alapképzés és a pályaív során követendő folyamatos szakmai fejlődés stratégiáját, és ehhez biztosítsanak megfelelő forrásokat; dolgozzák ki a tanári kompetenciák keretrendszerét és a tanárok szakmai profilját, beleértve az alapképzésben és a továbbképzésben tevékenykedő oktatókat is; Kapjon külön hangsúlyt kap a vezetők felkészítése a tanítás és a tanulás fejlesztésének támogatására; dolgozzanak ki közösen új európai alapelveket a felsőoktatás modernizálására 2013-ban. Az Európai Bizottság közleménye (EU 2012) által kijelölt legfontosabb feladatok Magyarországon a korábbi TÁMOP projektek, valamint a TÁMOP A pedagógusképzés támogatása projektben részben megvalósulnak pilot formájában.

„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ Köszönjük a figyelmüket! Dr. Hunya Márta tudományos főmunkatárs , tanártovábbképzés alprojektjének vezetője Katona Zsóka továbbképzések megújításáért és új képzések fejlesztéséért felelős témavezető