A nevelési-oktatási program előzményei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
TÁMOP / TÁMOP / A kompetencia alapú oktatás megvalósítása Mosonmagyaróváron A pályázati kiírás forrását az Európai.
Advertisements

Az előadás témái Az ellenőrzés-értékelés-minősítés értelmezése, kapcsolata A portfólió fogalma, fajtái Érvek és ellenérvek a portfólió alkalmazásáról.
Az OH TÁMOP fejlesztései
Závogyán Judit dél-alföldi régió szakmai vezető
Egész nap iskola?! – a pilot program bemutatása
„Ezt egy életen át kell játszani”
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere – TÁMOP 3.1.8
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / A pedagógus(tovább)képzés kérdései és lehetőségei az egész napos iskola-
„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ Az átalakuló tanárképzés és a pedagógiai szolgáltató rendszer kapcsolódási pontjai.
Nyílt napok látogatottsága
TÁMOP Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés
A szaktanácsadás támogató szerepe
Új utakon a szaktanácsadás, tantárgygondozás A TÁMOP 3. 1
Alprojektek eTanulás rendszer fejlesztése
Estefánné Varga Magdolna projektmenedzser „Kompetenciaalapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a pedagógusképzésben” EKF HEFOP/2006/3.3.2 pályázat.
A HEFOP program bemutatása Nyíregyháza,
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának feladatai a 2011/2012. tanévben Némethné Fülöp Terézia oktatási főosztályvezető
Nemzeti alaptanterv Választható kerettantervek Vizsgák és mérések követelményei Helyi tantervek Oktatási program- csomagok A tanítás gyakorlata A háromszintű.
Dr. Nyitrai Ágnes, AVKF Paradigmaváltás a családi napközi ellátásra való felkészítésben június 1.
Tantervtípusok; NAT-ok
A kompetencia alapú oktatás elterjedése a „suliNova program” alapján
Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TÁMOP /2/B KMR PÁLYÁZAT
. Vass Vilmos igazgató Programfejlesztési Központ Oktatási programcsomag - kulcskompetenciák „A tudásalapú információs társadalomért” Fővárosi Pedagógiai.
Szaktanácsadás szerepe az óvodák pedagógiai munkájában
A pedagógus-életpályamodell, a minősítés rendszere
TÁMOP 3.1.5/ PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA
TÁMOP / „Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban ” A Magyar Képesítési Keretrendszer fejlesztése 5. pillér – MKKR és a közoktatás.
TÁMOP 3.1.5/ PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA.
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Keretrendszer az egész napos iskola nevelési-oktatási programjának fejlesztéséhez.
A halmozottan hátrányos helyzetű általános- és középiskolások nevelését/oktatását segítő pedagógiai rendszer Győr, Mosolits Lászlóné, Ildikó.
Távmunka tanácsadói képzés a BME-n
A kerettantervek fejlesztése
Ajánlás-változások Pedagógus-továbbképzés „Kongresszus után - a változások folyamatában” Konferencia Csillag Márta Budapest, május 27.
ÚMFT TÁMOP / „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” Juhászné Víg Éva programvezető május 26.
Befogadó iskolák, befogadó pedagógus-közösségek
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
Minőségstandardok a PSZ-ek működésében?
„P EDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA ” TÁMOP-3.1.5/ A szaktanácsadás támogató szerepe Dr. Szabó Mária Budapest február 27.
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ )” TÁMOP / Kinek áll érdekében? - KERETRENDSZER az egész napos iskola nevelési-oktatási.
Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Szaktanácsadás, pedagógiai-szakmai szolgáltatások
A szaktanácsadó segítő szerepe
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív intézményekben
BEVEZETŐ.
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS ( FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ ) II. SZAKASZ ” TÁMOP / Néder Katalin Ökoiskolai nevelési-oktatási program fejlesztése.
Dr. Polgár Marianna Tanárképzés – továbbképzés. Történeti előzmények A tanárképzés (tágabban pedagógusképzés) a felvilágosodás korától intézményesült,
Szeretettel köszöntöm
A szövegértés-szövegalkotás programcsomag jellemzői
NAT 11/2012. (VI.4.) 66. sz. kormányrendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A pedagógiai program módosítása.
Horváth Zsuzsanna – Ütőné Visi Judit Az OKKR bevezetésének feltételei és szabályozási környezete a közoktatás nézőpontjából Javaslatok az Országos képesítési.
Szaktanácsadói tevékenységek, kompetenciák
Készítette: Tóth Györgyné Szakmai konferencia HEFOP Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra.
„A gyakornokokkal foglalkozó mesterpedagógusok mentorálási feladatai”
A PEDAGÓGIAI RENDSZER Dr. Kaposi József Pedagógiai rendszer:  Új keletű fogalom a magyar szakirodalomban  Hol érhető tetten?  Az elmúlt 50 év.
Tanórán kívüli tevékenységek gazdagítási lehetőségei Varga Attila február 4.
Csökkentsük a túlterheltséget, tanítsuk többet a diákokat! Varga Attila február 4.
A SZAKTANÁCSADÁS INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TANFELÜGYELET MINŐSÍTÉS KAPCSOLÓDÁSA.
Az OEFI TÁMOP / számú ”Egészségfejlesztési szakmai hálózat létrehozása” című kiemelt projekt köznevelési alprojektje ELKÉSZÜLT SZAKMAI.
AZ OKTATÁSI HIVATAL ÉS A SZAKÉRTŐK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
A köznevelési intézmények művészetpedagógiai módszertani megújítása
Barcsák Marianna KPSZTI
Pedagógusok felkészítése a pedagógusok előmeneteli rendszeréhez kapcsolódó feladatok ellátására Kontakt képzés TÁMOP „Köznevelési.
főosztályvezető-helyettes
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
Az egész napos iskola arcai
Tájékoztató a Református Tananyagfejlesztő Csoport munkájáról
Szakértés/szaktanácsadás módszertana
Előadás másolata:

A nevelési-oktatási program előzményei Fábián Mária szakmai vezető (Támop 3.1.1.) Oktatási Hivatal XXI. századi köznevelés – Nyitókonferencia Budapest 2013.02.27.

A pedagógiai rendszer A kutatás előzményei, indokoltsága A kutatás eredményei

A pedagógiai rendszer fogalmának kialakulása Nemzetközi kitekintés A pedagógiai rendszer fogalmának értelmezése a hazai oktatáspolitikai dokumentumokban, szakirodalomban A pedagógiai rendszer elemei a hazai innovációs törekvésekben

Nemzetközi kitekintés Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Németország, Hollandia és Finnország A feltárt sajátosságok három kérdéscsoport köré voltak csoportosíthatók: Milyen oktatáspolitikai szándék húzódik meg a változtatási szándék mögött? Kik a fejlesztés kezdeményezői és gazdái? Milyen tartalmi elemei vannak a fejlesztésnek?

A hazai oktatáspolitikai dokumentumok, szakirodalom 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény– a jogszabály 1999-ben történt módosításakor –, 95. § (1) j) Pála, 2006 Havas, 2003

A pedagógiai rendszer elemei a hazai innovációs törekvésekben ÉKP – Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program (Jámbor–Márky, 2010) az AKG – Alternatív Közgazdasági Gimnázium (Márkus, 2010) Waldorf-iskolák (Balogh és mtsai, 2010) az Educatio Kht. által elkészített kompetenciaalapú programcsomag (Kaló–Magyar, 2010)

Összegzés Azonosságok alternatíva kurrikulum jelleg pedagógusképzés és - továbbképzés taneszközök korszerű pedagógia

Összegzés Különbségek Kiterjedtség mértéke Előíró, ajánló, teljességre törekvő, keretet adó

Összegzés nevelési/pedagógiai koncepció, célrendszer startégia egy vagy több tervezetének leírása alkalmazható taneszközök és az értékelés eszközeinek köre kipróbálás - korrekciók pedagógusok felkészítése folyamatos értékelés, tanácsadás

A pedagógiai rendszer fejleszté-sének, bevezetésének feltételei Fejlesztés- informatikai felület Akkreditáció Bevezetés Finanszírozhatóság és fenntarthatóság Hatás- és beválásvizsgálat Szakértői hálózat - képzések

A pedagógiai rendszer és a NAT Új NAT (110/2012. (VI. 4.) Korm.rendelet) 6§-a (1) A nevelési-oktatási program a nevelés-oktatás megtervezését-megszervezését segítő, a Nat-ban és egy adott kerettantervben kitűzött nevelési-oktatási célok elérését, tartalmi elemek feldolgozását lehetővé tévő, egy adott pedagógiai koncepció alapján kidolgozott hét elemű rendszer, amely minimálisan egy-egy tantárgyra, egy vagy több műveltségi területre, vagy pedagógiai szakaszra terjed ki.

A pedagógiai rendszer és a NAT (2) A nevelési-oktatási program részei: a pedagógiai koncepció, amely a pedagógiai rendszer fejlesztésének indokait, céljait, alkalmazásának helyét és módját kifejtő dokumentum, mely összefoglalja, elméletileg megalapozza azokat a pedagógiai elveket, amelyeken a program alapul; a tanulási-tanítási program, amely olyan pedagógiai terv, amely a koncepció szellemében kifejti a rendszer célját, követelményeit, tartalmát, a tanulási folyamat időkereteit, javasolt módszereit és eszközeit, a felhasználható szervezési módokat, utal továbbá az értékelés módjára és eszközeire; a tanítási-tanulási egységek leírása, a tanulás-tanítási programot alkotó elemek részletes kifejtése;

A pedagógiai rendszer és a NAT eszközök, amelyek információhordozók és feladathordozók és lehetővé teszik a tervezett tevékenységek megvalósítását, egymással szigorúan – formálisan és tartalmilag is – összehangoltan, támogatják a kitűzött célok elérését; az értékelés és eszközei, amelyek illeszkednek az a)–d) pontokban leírtakhoz, elősegítik a tanulói teljesítmények, a tanulói fejlődés ellenőrzését és értékelését, az elért tudásszint mérését; célzottan fejlesztett továbbképzési programok, amelyek során felkészítik a pedagógusokat a konkrét program alkalmazására; támogatás, tanácsadás, szakmai fórumok, a program karbantartása

Köszönöm a figyelmet! Fábián Mária szakmai vezető fabian.maria@oh.gov.hu A kutatás eredményei, tanulmányai a http://www.educatio.hu/tamop311/a_projekt_felepitese/2_piller/2_pillerinfo oldalon olvashatók.