TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA A pedagógus-továbbképzések szerepe a pedagógus-életpályán való előrehaladásban TÁMOP 3.1.5/12 - 2012 – 0001 PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA

Pedagógus-továbbképzés A továbbképzés meghatározása: A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is. 277/1997. ( XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről

A 277/1997. ( XII.22.) Korm. rend. megjelenésekor a pedagógus-továbbképzési rendszer alapelvei A 277/1997. ( XII.22.) Kormányrendelet megjelenésekor az alapelvek  Az alapképzésben megszerzett szakmai, szaktudományos ismeretek frissítése, a tudományos eredmények megismerése;  A már megszerzett pedagógia ismeretek (pedagógia, pszichológia, módszertan) frissítése, új ismeretek és készségek elsajátíttatása, a képességek fejlesztése;  Az iskolai tananyagban megjelenő új tudáselemek elsajátítása;  Az oktatási reformok bevezetését, eredményeinek elterjesztését támogató képzések (tartalom, szerkezet, vizsgarendszer stb.);  Azon készségek, képességek kialakítása és fejlesztése, módszertani tudáselemek elsajátítása, amelyek az alapképzésben egyéni vagy intézményi okokból kimaradtak a pedagógus-alapképzésből

A 277/1997. ( XII.22.) Korm. rend. megjelenésekor a pedagógus-továbbképzési rendszer alapelvei Az alapképzés és a továbbképzés összhangjának biztosítása Ennek megfelelően a pedagógus-továbbképzés célja: az alapképzésben megszerzett szakmai, szaktudományos ismeretek frissítése; új tudományos eredmények megismertetése, új ismeretek és készségek elsajátíttatása, a képességek fejlesztése; azon készségek, képességek kialakítása és fejlesztése, módszertani tudáselemek elsajátíttatása, amelyek az alapképzésben egyéni vagy intézményi okokból kimaradtak a pedagógus-alapképzésből; azon – a társadalmi, gazdasági elvárások változásából következő - oktatáspolitikai döntésekhez, oktatási programokhoz kapcsolódó ismeretek elsajátíttatása, amelyek újdonságuk révén még nem épülhettek be a pedagógus-alapképzésbe

A pedagógusok továbbképzési kötelezettsége Eddigi gyakorlat: Igények: Pedagógusok egyéni igényei Az intézmény fejlesztési terve Helyi és országos szintű oktatásirányítás Az igények összehangolása Széles körű pedagógus-továbbképzési kínálat Változás: Az intézmény továbbképzési programja: fenntartói döntés Továbbképzési irányok kijelölése, tervezhetőség

A pedagógusmunka minőségét meghatározó legfontosabb tényezők a pedagóguskompetenciák a képzés a pályára állás a pályán maradás az értékelés és minőségbiztosítás a szakmai fejlődés az intézményvezetés és a pedagógusközösség (Kocsis−Sági 2012)

A folyamatos szakmai fejlődés elemei tanulóközösségek működése az iskolai gyakorlattal kapcsolatos tudás és tapasztalatok frissen tartása a másodlagos kompetenciák fejlesztése szükség esetén a szaktudományos tudás fejlesztése részvétel pedagógiai vagy egyéb kutatásokban a saját szakmai tanárképzői profiljának fejlesztése (Dolan és Murray 2013)

Változások a köznevelésben A pedagógusok előmeneteli rendszerének bevezetése; minősítési eljárás A pedagógus- életpálya nyomon követő rendszere Szakmai ellenőrzés Szaktanácsadói, tantárgygondozói támogatás

Miért szükséges megújítani a pedagógus-továbbképzés rendszerét? A továbbképzések általános színvonalának emelése Egymásra épülő képzések, tervezhetőség A tartalmi elemek súlyának növelése az akkreditáció során Nem hagyományos képzések bevezetése: blended, moduláris, mentorált, folyamatba ágyazott formák Követő támogatás a hasznosulás érdekében Kapcsolat a köznevelési rendszerben megjelenő új és megújuló elemekkel

Változások a pedagógus-továbbképzési rendszerben A pedagógus-továbbképzési rendszer alapelve a képzések szabályozott egymásra épülése és a modularitás. Ennek érdekében megvalósul: a rendszeren belüli képzések beszámíthatósága; a kapcsolódás az alapképzés és a felnőttképzés rendszeréhez (akkreditáció, értékelés, ellenőrzés, fejlesztés, adminisztráció stb.), így a pedagógus- továbbképzés rendszerén kívüli képzések elfogadása, beszámíthatósága; a kapcsolódás a pedagógusminősítési rendszerhez és életpályához, így lehetővé válik a karrierutak építése.

Új és megújuló elemek a pedagógus-továbbképzésben Támogató rendszer: a továbbképzéseken megszerzett ismeretek beépülése, hasznosulása, elterjesztése, tudásmegosztás Folyamatba ágyazott továbbképzések Blended, moduláris, e-tanulás alapú képzések Illeszkedés a köznevelési rendszer új elemeihez Illeszkedés a pedagógus-életpálya szintjeihez

A továbbképzések hatása Osztálytermi hatás Kompetenciák Azonosulás Motiváció Érzelmi hatás Intézményi hatás Anyagi javak, fiz. tényezők Információk Tudatosság, ráébredés A továbbképzés lehetséges hatásainak hierarchiája (Harland & Kinder 1997)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Katona Erzsébet katona. erzsebet@ofi Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Katona Erzsébet katona.erzsebet@ofi.hu