„Az államháztartás helyi szintjéről számvevő közgazdaként….” (Magyar Közgazdasági Társaság 47. vándorgyűlése) Dr. Lóránt Zoltán ÁSZ főigazgató, c. egyetemi docens Zalakaros, 2009. szeptember 24-26.

A magyar gazdaságot négy, egymást erősítő strukturális probléma jellemzi: Korszerűtlen állam, magas kiadási szint Alacsony foglalkoztatottság Egészségtelen reálgazdasági szerkezet Magas finanszírozási igény

A helyi önkormányzatok versenyképességét befolyásoló tényezők költségvetés infrastruktúra munkaerő oktatás, tudományok helyzete informatika intézményrendszer kultúra turisztika

A magyar államháztartás (alrendszerei a 2009 A magyar államháztartás (alrendszerei a 2009. évi költségvetési törvényben) Bevétel: 8 300,2 Kiadás: 8 960,9 Bevétel: 3 476,9 Kiadás: 3 610,9 Bevétel: 4 408,0 Kiadás: 4 416,8 Bevétel: 517,9 Kiadás: 498,9 Központi költségvetés* Helyi önkormányzatok Társadalom- biztosítás Elkülönített állami pénzalapok *ebből: 1 289,9 Mrd Ft közvetlen *ebből: 913,6 MrdFt közvetlen *ebből: 39,8 MrdFt közvetlen Fejezetek (minisztériumok) Fejezeti előirányzatok Országos hatáskörű szervek ~ 450 költségvetési intézmény Tartalékok 3194 Polgármesteri Hivatal ~1850 helyi kisebbségi önkormányzat ~13000 költségvetési intézmény Nyugdíjbiztosítási Alap (2 999) Egészségbiztosítási Alap (1 418) Munkaerőpiaci Alapok ( 419,2) Szülőföld Alap ( 1,0) Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (13,9) Nemzeti Kulturális Alap (8,8) Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalamítási Alap ( 23,4 ) Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (55,9) Non profit szektor ( ~ 70 000: alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, pártok, egyházak) Forrás: 2009. évi költségvetési tv./ PM

A non profit szervezetek állami támogatása 2003-2009. évek között A non-profit szektor felé irányuló állami támogatás 2003-ban 310 milliárd, 2004-ben 345 milliárd, 2005-ben 370 milliárd Ft, 2006. évben 429 milliárd Ft volt, 2008. évi törvényi előirányzata 467 milliárd Ft, 2009. évi törvényi előirányzata 260 milliárd Ft. Megjegyzés: A 2009. évi előirányzat nem tartalmazza az Önkormányzati alrendszertől származó támogatásokat

Közhasznú tevékenység típusokat ellátó Kormány által alapított közalapítványok száma Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés 18 Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása 10 Kulturális tevékenység 14 Kulturális örökség megóvása 11 Egészségmegőrzés, betegségmegelőző tevékenység 4 Tudományos tevékenység, kutatás 18 Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével 4 Műemlékvédelem 1 Környezetvédelem 1 Hat közhasznú tevekénységet (fogyasztóvédelem, ár- és belvízvédelem elhárításához kapcsolódó tevékenység, a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység, rehabilitációs foglalkoztatás, természetvédelem, állatvédelem, bűnmegelőzés és áldozatvédelem) egyetlen közalapítvány sem támogat. Közhasznú szervezetek számára biztosított - csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások 1 Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek és ifjúsági érdekképviselet 5 Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése 8 Emberi és állampolgári jogok védelme 6 A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység 6 Rehabilitációs foglalkoztatás 3 Hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése 4 Euroatlanti integráció elősegítése 10 A Kormány, mint alapító a jelenleg működő 38 közalapítvány közel felénél jelölte meg ellátandó feladatként a tudományos tevékenység, kutatás és a nevelés és oktatás támogatását.

A magyar önkormányzati modell karakterisztikus jellemzői Nagy alkotmányos önállóság, a szereplők de jure egymás mellé rendeltsége Széles körű feladat ellátási kompetencia, igen eltérő méretgazdaságossági jellemzőkkel Jelentős vagyonhalmaz felett gyakorol tulajdonosi jogosítványokat Az önkormányzati feladat ellátásban jelentős szerepe van az „alternatív” feladat ellátási módoknak A szereplők (polgármesteri hivatalok, intézmények) magas száma

A helyi önkormányzatok közigazgatási rang szerinti megoszlása Főváros/ Megye Fővárosi kerület Megyei jogú város Város Nagyközség, község Összesen 20 23 304* 2 824** 3 194 ** ebből: 5 000 fő feletti 36 2 000 – 5 000 fő közötti 611 1 000 – 2 000 fő közötti 477 500 – 1 000 fő közötti 681 200 – 500 fő közötti 698 200 fő alatti 321 * ebből: 10 000 fő feletti 119 5 000 – 10 000 fő közötti 110 5 000 fő alatti 75 Forrás: MÁK; KSH

Önkormányzatok Európában Forrás: OECD

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK SZÁMA MEGYÉNKÉNT (2008. 12 Forrás: MÁK

Önkormányzati bevételek főbb típusai az EU-tagországokban Forrás: Népszabadság

A helyi önkormányzatok bevételei (1991-2008 között) * Saját bevételek (intézményi tevékenységek bevételei ÁFA-val együtt, kamatbevételek, illetékek, helyi adók, osztalékok, koncessziós díjak, egyéb sajátos bevételek, bírságok) ** Helyi adók (iparűzési adó, magánszemélyek kommunális adója, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, építményadó, telekadó) Forrás: MÁK

Átengedett SZJA alakulása (országos összesen, millió Ft-ban) Forrás: PM Megjegyzés: A zárójelben szereplő számok közül az első a lakhelyen maradó, a második a normatívan elosztott részt jelzi.

Átengedett és helyben maradó szja, az önkormányzatok összbevétele százalékában

Helyi adóbevételek alakulása (országos összesen, millió Ft-ban) Forrás: MÁK

A helyi önkormányzatok és a megyei jogú városok költségvetési bevételeinek megoszlása 2008. évben (milliárd Ft, megoszlás %-a) *A kiemelt bevételeken kívül minden fel nem sorolt bevételek. Forrás: PM

Forrás: 1991-2007 között az évenkénti költségvetés végrehajtásáról szóló törvény, 2008-2009 évek esetében a költségvetési törvény fejezeti színtű összegzése.

Önkormányzati feladatok finanszírozásnak normatív hozzájárulásai Forrás: ÁSZ elemzés

Önkormányzati intézményi ellátások fajlagos kiadásainak szóródása Forrás: ÁSZ elemzés

Önkormányzati köztisztviselők éves átlagjövedelmének szóródása településtípus szerint Forrás: MÁK

A helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona (1991-2008) Forrás: PM, MÁK

Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanok száma és értéke december 31-i állapot Forrás: KSH

Önkormányzatok tulajdonában levő ingatlanok (2000-2008) december 31-i állapot Forrás: KSH

Hosszú lejáratú felhalmozási célú hitel és kötvényállomány* milliárd Ft Forrás: MÁK * (Következő évi törlesztő részlettel együtt)

Helyi önkormányzatok kötvénykibocsátása a 2005-2008. években Kötvény értéke forintban Megyei önkormányzatok 102 899 367 177 Megyei jogú városi önkormányzatok 83 104 217 115 Főváros kerületi önkormányzatok 29 235 044 550 Városi önkormányzatok 179 756 981 441 Községek és társulások 22 585 270 222 Országos összesen 417 580 880 506

Likviditási gyorsráta* Forrás: MÁK * (Követelések + ért.pap.-ok +pénzeszk.) / rövid lej. köv.-ek

Kockázat növelő tényezők Stabilizációs intézkedések növelhetik a forráshiányt, az államháztartás helyi szintjén („normatívák”!), EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi inszolvencia problémákat vetíthet előre, Forráshiányos (ÖNHIKI-s) kör. PPP-k látens inszolvenciát okozhatnak, Intézményfenntartó megyék eladósodása, Ágazati törvényekben előírt feladatok és az éves költségvetés előirányzata, A saját források (főleg a helyi adók) bővítésének korlátai.

Az önkormányzati feladatok és a rendelkezésre álló források között évek óta fennálló feszültségek oldását a költségvetés 2005-ben sem tudta biztosítani. A feladatok és hatáskörök kormányhatározatokban elrendelt felülvizsgálata nem történt meg. Az ÁSZ által több mint 10 éve szorgalmazott finanszírozási reform előkészítésében – politikai és szakmai konszenzus hiányában – nem volt érdemi előrelépés. Nem valósult meg a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak áttekintése, az önkormány- zati feladatok és hatáskörök differenciált telepítése, átfogó módosítása, elmaradt a forrásszabályozás ezzel összehangolt továbbfejlesztése. Változatlanul jellemző, hogy az önkormányzatok számára előírt új felada- tokhoz (pl. közszféra bérintézkedéseihez) a költségvetés nem biztosítja teljeskörűen a szükséges fedezetet. Jelentés az ÁSZ 2006. évi tevékenységéről (0705. sz. jelentés)

a közpénz A modern társadalmakban a legfontosabb dolog a pénz. A demokratikus társadalomban ennél egy komolyabb dolog van: a közpénz Köszönöm megtisztelő figyelmüket!