A kvantummechanika alapegyenlete, a Schrödinger-féle egyenlet és a hullámfüggvény Born-féle értelmezése Előzmények Az általános hullámegyenlet Megoldás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A hőterjedés differenciál egyenlete
Advertisements

Folyadékok egyensúlyát leíró egyenletek
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok 1.
Kalman-féle rendszer definíció
Diszkrét idejű bemenet kimenet modellek
E képlet akkor ad pontos eredményt, ha az exponenciális tényező kitevőjében álló >>1 feltétel teljesül. Ha a kitevőben a potenciálfal vastagságát nanométerben,
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
A rezgések és tulajdonságaik 3. (III.11)
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
A lyukas dob hangjai Hagymási Imre Bolyai Kollégium fizikus szakszeminárium november 15.
Bayes hálók október 20. Farkas Richárd
Sokrészecske-rendszerek
Ideális kontinuumok kinematikája
Operátorok a Quantummechanikában
A jelátvivő tag Az irányítástechnika jelátvivő tagként vizsgál minden olyan alkatrészt (pl.: tranzisztor, szelep, stb.), elemet vagy szervet (pl.: jelillesztő,
2. Előadás Az anyagi pont dinamikája
III. előadás.
Lineáris korreláció és lineáris regresszió. A probléma felvetése y = 1,138x + 80,778r = 0,8962.
Mérnöki Fizika II. 3. előadás
Mérnöki Fizika II előadás
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
Témavezetők: Márk Géza, Vancsó Péter
A többelektronos atomok elektronszerkezete
A rezgő mozgás kvantummechanikai leírása 1. Miért kell foglalkoznunk ezzel a problémával? 2. Mi a legegyszerűbb modell? 3. Mi a várható eredménye a legegyszerűbb.
Forgási állapotok kvantummechanikai leírása 1. Forgás két dimenzióban 2. Forgómozgás három dimenzióban; térbeli forgás - Míért fontos ez a témakör? - Miért.
MO VB Legegyszerűbb molekulák: kétatomos molekulák a.) homonukleáris
A hidrogénatom kvantummechanikai modellje
Készítette: Kosztyán Zsolt Tibor
Rendszerek sajátfüggvényei és azok tulajdonságai Folytonos (FT) rendszerekkel foglalkozunk,de az eredmények átvihetők diszkrét rendszerekre is. kt)kt)
3. A TÖBBELEKTRONOS ATOMOK SZERKEZETE
Ami kimaradt....
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
Szimmetriaelemek és szimmetriaműveletek (ismétlés)
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
2. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE A hidrogénatom Schrödinger-egyenlete.
1. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI
2. A KVANTUMMECHANIKA AXIÓMÁI 1. Erwin Schrödinger: Quantisierung als Eigenwertproblem (1926) 2.
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
A H-atom kvantummechanikai tárgyalása Tanulságok
3. A HIDROGÉNATOM SZERKEZETE
Kvantumelektrodinamika
A Boltzmann-egyenlet megoldása nem-egyensúlyi állapotban
Makai Mihály egyetemi tanár BME NTI
Alapfogalmak.
11. előadás Atomfizika.
A betatron Az időben változó mágneses tér zárt elektromos erővonalakat hoz létre. A térben indukált feszültség egy ott levő töltött részecskét (pl. elektront)
Rendszerek stabilitása
Az anyagszerkezet alapjai
Kenyér kihűlése Farkas János
A geometria optika világába nem illeszkedő jelenségek
Szabályozási Rendszerek 2014/2015 őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék.
Lakosság létszámának változása Farkas János
A forgómozgás és a haladó mozgás dinamikája
Merev test egyensúlyának vizsgálata
A mozgás egy E irányú egyenletesen gyorsuló mozgás és a B-re merőleges síkban lezajló ciklois mozgás szuperpoziciója. Ennek igazolására először a nagyobb.
A probléma gyökere: a szuperpozíció elve
Készült a HEFOP P /1.0 projekt keretében
Valószínűségszámítás II.
Variációs elvek (extremális = min-max elvek) a fizikában
Szerkezetek Dinamikája
Manhertz Gábor; Raj Levente Tanársegéd; Tanszéki mérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék.
III. előadás.
Szilárd testek fajhője
Kvantummechanikai atommodell
Rácsrezgések kvantummechanikai leírás
Kvantummechanikai alapok
Előadás másolata:

A kvantummechanika alapegyenlete, a Schrödinger-féle egyenlet és a hullámfüggvény Born-féle értelmezése Előzmények Az általános hullámegyenlet Megoldás időben állandósult (stacionárius) állapotra A hullámfüggvény sajátságai A hullámfügvény és a mérhető mennyiségek kapcsolata

Előzmények A mozgásmennyiség: de Broglie összefüggés:

A hullámmozgást leíró differenciálegyenlet ahol,

Állandósult állapotban: Mivel

A (x,y,z) hullámfüggvény sajátságai: A hely folytonos és egyértelmű függvénye - = c11+c22 (szuperpozíció elve)

Mi a hullámfüggvény „fizikai tartalma”? A hullámfügvény és a mérhető mennyiségek kapcsolata Mi a hullámfüggvény „fizikai tartalma”?

kinetikus energia + potenciális energia = teljes energia , ,

H = E Az egyenlet megoldásai: (x,y,z)i sajátfüggvények és Ei sajátértékek Az energia várható értéke, ha ismerjük az adott mikroobjektum állapotát leíró hullámfüggvényt és az energia operátorát, a H-t:

A kvantumelmélet alkalmazása egyszerű modellekre 1. A „szabad elektron” állapotának leírása Az elektron egyenesvonalú egyenletes mozgással halad zérus potenciáltérben: (x) V(x)=0

Az elektron mozgásmennyiségét pontosan ismerjük! Az egyenlet általános megoldása: Az elektron mozgásmennyiségét pontosan ismerjük! Mit tudunk mondani a helyéről?

a Ebből következik, hogy az elektron tartózkodási valószínűsége az egyenes mentén bármely x értéknél 1/2a! Mivel azonban a  , ez zérushoz tart.

Vizsgáljuk meg most ugyanezt a problémát úgy, hogy “elrontjuk” a mozgásmennyiség “pontosságát”! Keressük most a megoldást A=B feltétellel. Ekkor a hullámfüggvény valós, azaz: A mozgásmennyiség azonban még mindig; Ezért keressük a sajátfüggvényt a következő alakban:

Következtetések: 1. Az impulzus pontos ismerete esetén az elektron helye „teljesen” bizonytalan! 2. Ha a p bizonytalanságát növeljük az elektron helyének bizonytalansága csökken! Az eredmények összhangban vannak a Heisenberg-féle bizonytalansági relációval!