Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Prof. Dr. Veress Gábor egyetemi tanár
Advertisements

Az intézményi akkreditáció folyamatábrája. Intézményi akkreditáció második köre (2007) Cél: „…értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse.
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
Adatszolgáltatási igények kezelése
Szervezetfejlesztési Program
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
Nyitórendezvény „Szak-nyelv-tudás” – Az idegen nyelvi képzési rendszer fejlesztése a Debreceni Egyetemen TÁMOP D-12/1/KONV
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, január 22. Topár József.
Az IMIP-ek kötelező felülvizsgálata és kiegészítése
A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
Felsőoktatás a közjó szolgálatában Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban
Mérés, értékelés és minőségbiztosítás a közoktatásban
1 Kormányszóvivői tájékoztató Magyar Universitas Program június 16. A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja.
Felsőoktatási Minőségfejlesztési Rendszer
VERSENYKÉPES DEBRECENI EGYETEM A Diplomás Pályakövetési Rendszer eredményeinek beépítése az egyetemi döntési folyamatokba Dr. Szűcs Edit minőségbiztosítási.
2007-es minőségügyi tevékenység BTK. A feladat Önértékelés készítése - szervezeti felépítés - oktatási és kutatási tevékenység személyi és infrastrukturális.
1 Munkatársi képzések a Debreceni Egyetemen HEFOP / /1.0 A képzési programmal és annak megvalósításával kapcsolatos akkreditációs.
Győr, NYME Minőségbiztosítási Bizottság munkaértekezlete Az EFQM modell - rövid ismertetés- Vas Beatrix Minőségfejlesztési és Informatikai Központ.
A gyakorlatvezető mentor
Szilágyi Barnabás Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1 NYF MIR rendszere, minőségfejlesztési.
Cseke Istvánné, Szilágyi Barnabás Nyíregyházi Főiskola Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
Pannon Egyetem Napja Szentgyörgyi Szilárd: Az önértékelés területei Az önértékelés területei Szentgyörgyi Szilárd.
2009. december 8. Pomázi Gyula SZTE felsőoktatási stratégiai szakértő
TÁMOP fenntartás és további fejlesztések tervek november 17. Szeged Németh Antal Educatio Nonprofit Kft. felsőoktatási osztályvezető.
Az elektronikus tanulmányi nyilvántartás mint minőségbiztosítási eszköz dr. Princzinger Péter ELTE Oktatási Igazgatóság január 25.
Minőségbiztosítás az oktatásban - minőségértékelési eljárás
Átalakulási prognózisok Temesi József egyetemi tanár, Bologna tanácsadó „Mesterképzések Magyarországon” Országos oktatási konferencia Felvételi Információs.
Bologna Hungaricum - Perspektíva Hungaricum? Dr. Vass László CSc. rektor, főiskolai tanár
Közművelődési, közgyűjteményi intézmény minőségirányítási programjának lehetséges szerkezete.
LB felkészítő: március
A MAB működése: elvek és gyakorlat Bazsa György a MAB elnöke MAB szakértői fórum Budapesti Corvinus Egyetem szeptember 25.
Zentai László : Az ELTE intézményakkreditációs tapasztalatai – XI. 18. Az ELTE intézmény- akkreditációs tapasztalatai (2009–2010)
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
2012. január 25. Rozsnyai Krisztina 1 A felsőoktatás minőségbiztosítása Európában – a minőségbiztosítás és a nemzetköziesedés Rozsnyai Krisztina MAB Magyar.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
AZ ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY - MINŐSÉGFEJLESZTÉS, MINŐSÉGHITELESÍTÉS.
A MAB főbb tevékenységei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Minőségügyi tájékoztató,
Az intézményakkreditáció eljárásrendje, az LB feladatai
Mottó: A tudás gyakorlatban történő alkalmazása
Záró konferencia Dr. Bíró Zoltán.
© Veress, Záró konferencia június „Partnerközpontú önértékelési modell a foi humánerőforrásainak fejlesztéséért” Eredmények az EU ajánlások.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés Oktáv Ráció Munkakultúra – szakképzési modellek Hajdúszoboszló február 3-5.
Az FSZ-, a felsőoktatás és a munkaerőpiac Bánhidyné Dr. Szlovák Éva CSc. főiskolai tanár, igazgató Hajdúszoboszló Február 7. Budapesti Műszaki Főiskola.
A szakképzés helyzete Magyarországon
TQM-ISO Minőségügyi kérdések a Pécsi Tudományegyetemen Szellőné Fábián Mária főigazgató-helyettes PTE Egyetemi Könyvtár Budapest december.
Az Oktatási Hivatal és a felvételi eljárás
Intézményi minőségbiztosítás, és a második körös intézményi akkreditáció január 17. Páczelt István.
1 Felsőoktatási intézményi akkreditáció 2006/2007 Dr. Vámosi Tamás Egyetemi adjunktus PTE FEEK Andragógia Intézet.
1 A FELSŐOKTATÁS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA AZ AKKREDITÁLÓ SZEMÉVEL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2008.augusztus 27.
Dr. Veres Pál PhD szakmai tanácsadó Felsőoktatási helyzetjelentés az OKKR szempontjából Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OKKR Műhelykonferencia 2010.
Működő képzések akkreditációja A jó gyakorlat elemei Szántó Tibor A MAB főtitkára január 22.
A közszolgáltatásokra kifejlesztett általános együttműködési modell GYÁL VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNÁL Gyál, szeptember 30.
2004. január 27. Hallgatói szolgáltatások szerepe a felsőoktatásban Szabó Imre Diákközpont igazgató.
Kommunikáció a felsőoktatásban Rós László PTE BTK, április 14.
Javaslatok a látogató bizottságok munkájához Temesi József LB-elnök, P18.
Minőségmenedzsment a felsőoktatásban UNI-EFQM Vas Beatrix ügyvivő szakértő Minőségfejlesztési és Informatikai Központ
TÁMOP /2-2F A projekt neve: A Berettyó-Körös Térségi Integrált Szakképző Központ modell létrehozása A projekt az Európai Unió támogatásával,
Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma
1 Szervezet és minőség 2. előadás 1. 2 Az előadás tartalmi elemei Alapfogalmak A minőségfejlesztés jogszabályi háttere Minőségfejlesztési megközelítések.
1 SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL (SZÖM) 1 2 A SZAKKÉPZÉSI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL Komplex eszköz a teljes körű intézményi önértékeléshez, és ez által az.
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TERVEI 2008
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A FELNŐTTKÉPZÉSBEN
A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI TERÜLET TÖREKVÉSEI 2007
SZAKKÉPZÉSI MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER (SZMBK) 11. előadás
Králik Tibor igazgató, minőségfejlesztési szakértő
Az SZMBK Intézményi Modell
Az ÁFSZ minőségirányítási rendszerének kialakítása
Előadás másolata:

Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje Pannon Egyetem Minőségügyi Nap -2007 február 8.- Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje Dr. Kristóf János oktatási és akkreditációs rektorhelyettes

A magyar felsőoktatás jellemzői (1) Szereplők: E, F, OM, MAB, EFT, ENQA, EUA Jelentős átalakulás folyik Feszültségek az egységes képzési és a duális intézményi rendszer között Közelítés az európai FO felé Csökkenő minőség, megnövekedett hallgatói és intézményi létszám (finanszírozási problémák) Növekvő verseny (E-F, F-F, E-E, áll.-magán) tét: szakindítás, állami normatíva, hallgatók, PhD helyek, elismertség

A magyar felsőoktatás jellemzői (2) A versenyfeltételek nem egyenlők, a minőség csak részben érvényesül MAB-OM ellentétek (KKK-k, MAB határozatok módosítása) Viták a M-szakok körül (kötetlen-szabályozott, nemzetközi szintű?) Főiskolák helyzete: 50% bezár (gyenge hallgatók és oktatók, pályázati eredménytelenség)

Az intézményi akkreditáció második köre (1) Milyen szintű képzésre alkalmas az intézmény? „Meta” akkreditáció: az intézmény egészének működése, rendszer szintű vizsgálata bemeneti elemek (hagyományos) folyamatellenőrzés (követelményrendszer, tantervi fejlesztés, tehetséggondozás, oktató/hallgató kapcsolat, lemorzsolódás, érdemjegyek stb.) kimeneti jellemzők (munkaadók visszajelzése stb.) Alap: bergeni dokumentum („Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area”)

Az intézményi akkreditáció második köre (2) Az akkreditációs folyamat alapelemei: Minőségre vonatkozó (rendszeresen karbantartott adatok) bemutatása Önálló analízisre épülő önértékelés Helyszíni látogatás és értékelés (LB) Minőségjavító intézkedések követése, közbülső és felülvizsgálati eljárások lefolytatása

Intézmény akkreditációjának feltételei Legalább egy képzési területen több szakon A, A+M, A+M+PhD vagy M+PhD képzés Oktatók 60 %-a munkaviszonyban Infrastruktúra (épületek, laborok, gyakorlók, műszerek, könyvtár, IT háttér, kollégium, sport, kultúra, diákétkeztetés) Legalább két képzési területen M képzés (jogosult) Legalább egy képzési területen, két képzési ágban PhD képzés (jogosult) Munkaviszonyban lévő oktatók 1/3-a minősített

Kar akkreditációjának feltételei Alapképzési szakok, kari szervezeti egységek integrálása, oktatás szervezése Legalább két szinten (FSZ, A, M, PhD, SZT) oktatást szervez Minden szak a kari struktúrába illeszthető Átoktatásnál minden szaknál van „gesztor” kar A, M szinten min. 80 fős átlaglétszám Min. 40 fő teljes munkaidős kari oktató A, M szakok indításánál a MAB követelményeknek való megfelelés Legalább egy akkreditált doktori iskola (vagy abban való részvétel az intézmény kari tudományágat magába foglaló DI-ja) BTK: magyar, történelem, filológia, szabad bölcsészet képzési ágakban min. egy-egy szakon képzés

Az akkreditációs eljárás menete MAB értesítés MAB kijelöli (Testület elfogadja) az LB elnökét/tagjait Intézményi önértékelés készítése LB helyszíni vizsgálata, jelentéskészítés LB jelentés véleményezése (ad hoc kollégium plénumtagokból) A jóváhagyott jelentés MAB plénum elé terjesztése Határozati javaslat intézményi megtekintése, megjegyzések fűzése (plénumvita előtt) MAB plénum - határozathozatal

Az LB jelentés részei (1) Akkreditációs javaslat – A, NA A javaslat rövid indoklása Szükséges feltételek megléte Minőségértékelés minőségpolitikai stratégia és minőségügyi eljárások programok indítása, követése, rendszeres belső értékelése a hallgatók értékelése az oktatók minőségének biztosítása tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások belső információs rendszer nyilvánosság

Az LB jelentés részei (2) Minőségbiztosítási rendszer szervezeti megoldásai és működése LB nyilatkozat karonként a tudományágankénti potenciálok milyenségéről (minősítettség, K+F eredmények és hasznosulásuk, hazai és nemzetközi elismertség) infrastrukturális ellátottságról (oktatás, kutatás) szolgáltatásokról (hallgatói szolgáltatások, tehetséggondozás szakmai és infrastrukturális háttere) Képzési áganként a kompetencia (FSZ, A, M, PhD, SZT) megítélése) Az új típusú alapszakokon folyó képzés értékelése Az intézmény/kar további működésére vonatkozó megjegyzések/javaslatok

Önértékelésen alapuló intézményi akkreditációs jelentés szempontjai (1) Cél: az intézmény életének kritikus bemutatása Szempontok: Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások (I.) Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése (II.) A hallgatók értékelése (III.) Az oktatók minőségének biztosítása (IV.) Tanulástámogatás, eszközök és hallgatói szolgáltatások (V.) Belső információs rendszer (VI.) Nyilvánosság Potenciálok megléte Potenciálok működtetése

Önértékelésen alapuló intézményi akkreditációs jelentés szempontjai (2) A jelentésnek tartalmaznia kell: Adatok, adatfeldolgozások Összehasonlító elemzések, értékelések (saját célokhoz képest) Fejlesztési tervek Nyomonkövetés Eredményesség és hatékonyság mérés (módszer)

Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (1) I. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások (1) Az intézmény minőségbiztosítási rendszere Az MB-i rendszert segítő szervezeti struktúra Intézményi MB-i és értékelési Biz. (Szenátus) Kari MB-i és értékelési Biz. (Kari T.) Hallgatók bevonása MB-i Iroda/Osztály/Igazgatóság Kari minőségügyi felelős Intézményi/kari minőségfejlesztési projektek Minőségpolitika megvalósításának módja Minőségfejlesztési beavatkozások Hallgatók szerepe az MB-i rendszerben

Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (2) I. Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások (2) Küldetés, jövőkép, értékrend (Int./Kar) Stratégiaalkotás háttere Stratégiaalkotás módszerei Az MB-i rendszer szervezete Az intézmény működésének értékelése Vezetés kapcsolatai (külső-belső) Dolgozók figyelemmel kísérése (motiváció, elismerés)

Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (3) II. Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése Kimeneti kompetenciák meghatározása Különböző képzési formák működésének biztosítása Hallgatói teljesítmény követés Időszakos (rendszeres) program, felülvizsgálat Visszacsatolás a munkaadótól

Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (4) III. A hallgatók értékelése, hallgatói elégedettség mérése (Int./Kar) Célok, kimeneti eredmények (mérés) Világos követelményrendszer (osztályzás, értékelés, vizsgaszabályzat) Hallgatók oktatásvéleményezési rendszere (színvonal, számonkérés, infrastruktúra, szociális juttatások, kulturális lehetőségek, elhelyezkedési lehetőségek)

Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (5) IV. Az oktatók minőségének biztosítása Belső mechanizmusok a minőség és kompetencia biztosítására Szakmai-pedagógiai felkészültség és tapasztalat Teljesítmény-visszacsatolások kezelése Továbbképzések biztosítása Eszközök a nem megfelelők eltávolítására

Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (6) V. Tanulástámogatás, eszközök, és hallgatói szolgáltatások (Int./Kar) Karok közötti kooperáció, könyvtár, nyelvi képzés, sport Oktatási/kutatási infrastruktúra, oktatás/kutatás szervezése Információ és tudásmenedzselés, kapacitások kihasználtsága Elitképzés, tehetséggondozás, felnőttképzés, EU tanulmányok helyzete Kreditrendszer elemzése Hallgatói szolgáltatások biztosítása (kollégium, szociális juttatások, külföldi tanulás, álláslehetőségek)

Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (7) VI. Belső információs rendszer Hallgatók előrehaladása, teljesítménye Képzési programokkal stb. való elégedettség Oktatók teljesítmény értékelése Az intézmény kulcsfontosságú teljesítmény mutatói Összehasonlítás hazai/külföldi intézményekkel Intézmény gazdálkodási eredményének mutatói

Javasolt részletesebb vizsgálati szempontok (8) VII. Nyilvánosság Naprakész mennyiségi/minőségi adatok közzététele (képzési programokról) Teljesítményértékelési eljárások, honlapok, pályakép

Egy általános példa a skála kialakítására Az intézmény/kar nem hozott létre megfelelő intézkedéseket. 1 A megfelelő intézkedések betervezettek. 2 A megfelelő intézkedések tervezettek és megvalósítottak. 3 A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak és ellenőrzöttek. 4 A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek. 5 A megfelelő intézkedések tervezettek, megvalósítottak, ellenőrzöttek valamint összehasonlító értékelések alapján továbbfejlesztettek, és a szervezetbe teljes mértékben integráltak.

Akkreditációs szervezeti felépítés (tervezet)