Tudattalan emlékezet a nemlétezőre Ivády Rozália Eszter Pléh Csaba Lukács Ágnes

A mentális lexikon felépítése Morfológia és pszicholingvisztika Priming kísérletek –A formai priming kérdése –Álszavak, mint előfeszítők

A mentális lexikon

A szavak megértése Egy átlagos ember kb 75ezer szót ismer ( ezer) –Mégis csak 250 msec (¼ mp)-be telik, amíg egy szót megtalálunk a memóriánkban ‘cat’ [kæt] noun

Random szerveződés? ruha kártya maraton szék lejtő telefon szeletel majom ló sajt ebédlő süti eső szikla padló csúszik bomba koncert takarítónő pulóver tévé zogora

A Lexikon szerveződése Úgy vizsgálhatjuk, hogy hogyan szerveződik a mentális lexikon, hogy megnézzük mi teszi a szavak előhívását nehezebbé vagy könnyebbé Honnan tudjuk, hogy egy szóhoz könnyű vagy nehéz hozzáférni? –Lexikális/szódöntési feladat

Szódöntési feladat Nyomdj i-t vagy n-t annak függvényében, hogy létező vagy nem létező szót látsz Az álszavak (SÉMER) csak elterelők –Hogy biztosítsuk, hogy odafigyeljenek –Igazából csak a valódi szavakat nézzük GYORS válaszadás = könnyen hozzáférhető LASSÚ válaszadás = nehezen hozzáférhető HÁZKEVÉNESZIKNŐVÉRSÉMER (450 msec) (500 msec)

1.Szógyakoriság Nagy gyakoriságú szavak = megszokott szavak ( macska, anya, ház ) Kis gyakoriságú szavak = szokatlan szavak ( harmonika,abakusz ) Mi befolyásolja a lexikális hozzáférés idejét? (1) A nagy gyakoriságú szavakhoz gyorsabban hozzáférünk, mint a kis gyakoriságúakhoz Még akkor is, ha minden más tulajdonságuk (pl a hosszuk) egyezik –Pl. bór vs. bér –Rubenstein et al. (1970)

– A magas gyakoriságú szavaknak alacsonyabb a tüzelési küszöbe –E.g. cat vs. cot ‘cat’ [kæt] Hogyan magyarázza mindez a gyakorisági hatást? ‘cot’ [kot] a kis frek- vencia tovább tart

Az alany két szót lát IGENt vagy NEMet kell válaszolnia, hogy mindkettő szó-e –orvos bokor –orvos nővér Lassú Gyors … mert a nővér szó aktivációs szintje az orvos miatt megemelkedett 2.Szemantikai előfeszítései (priming) hatás (Meyer & Schvandeveldt, 1971) Mi befolyásolja a hozzáférés idejét ? (2)

kanári madár állat strucc emlős Tovaterjedő aktivációs modell sárga orvos fogorvos láz zöld kisbaba bölcső ágy kórház nap eső meleg fű nővér hidegrázás

kanári madár állat strucc emlős Szemantikai – jelentésalapú hálózat sárga orvos fogorvos láz zöld kisbaba bölcső ágy kórház nap eső meleg fű nővér hidegrázás

a tovaterjedő aktiváció az orvosról lecsökkenti a küszöböt a nővér esetében így az könnyebben tüzel – így a nővér kevesebb idő alatt hozzáférhető ‘nurse’ [nə:s] ‘doctor’ [doktə] nővér orvos Tovaterje dő aktivációs hálózat orvosnővér

Hasonló a szemantikai előfeszítéshez, de itt a szavak hangalakjai állnak egymással kapcsolatban, nem a jelentésük –tej kéz –géz kéz Lassú Gyors … mivel a „kéz” már aktiválódott, mivel előtte a géz szót láttuk 3.Fonológiai (hang) előfeszítés Priming (Evett & Taylor, 1982) Mi befolyásolja a lexikális hozzáférés idejét? (3) Mit mond ez nekünk arról, hogy hogyan szerveződik a lexikon? Nem csak egy jelentésalapú hálózat hanem egy fonológiai hálózat is van

kanári madár állat strucc emlős Jelentésalapú hálózat sárga orvos fogorvos láz zöld kisbaba bölcső ágy kórház nap eső meleg fű nővér hidegrázás

kegy egy mer meggy megy Fonológiai hálózat mar kar kap tar bír tér bér vér kér már zár pár sír tőr fér

Mi befolyásolja a lexikális hozzáférés idejét ? (4) 4.Szokatlan írásmód (pl. archaikus) (Szomszédsági hatás) –Parkin et al. (1986) fach kép Lassú Gyors … mert a képnek rengeteg olyan szomszédja van, amit hasonlóan kell leírni (lép, kap, kér, köp) Kiegyenlítették a gyakoriságot

–Ha valakinek sok szomszédja van, az azt jelenti, hogy a szomszédság állandó aktiváció alatt tartja őt. Ez egy idő után abban nyilvánul meg, hogy a küszöb lejjebb megy

két Ortográfiai (=helyesírás) Hálózat ép kén kap kép kém kér kés tép szép lép fém fér krach bach fach –Ez az állandó aktiváció lecsökenti a kép küszöbét Így ez a szó könnyebben tüzel

Morfológiai előfeszítés Magyar vizsgálatok: Lukács,1999 Vajon ugyanaz a mechanizmus?

képet Morfológiai Hálózat? képnek képtől képen kép képes képez képpel képek képeket képesek képeznek képeken

Implicit feltételezés Holisztikus tárolás

Morfológiai elméletek Dekompozíció (Taft,Taft és Forster) Holisztikus tárolás (Butterworth) Kevert modellek Konnekcionizmus – szubszimbolikus Pinker kettős modellje Analógiára építő modellek – morfológiai családfák (Baayen)

Steven Pinker Dual-route model Generatív--WR theory ---konnekcionizmus Szabályos alakok: szabályok (concatenation rules) Kivételes/rendhagyó alakok: egészleges tárolás a memóriában

Bizonyítékok: –Gyereknyelvi elsajátítás - túlszabályosítás –Priming (szabályos/talan) –Default alak létezése angol többes számra és múlt időre – Wug test, kérdőíves kísérletek Angol, német és héber többes szám –Szabályosítás (ringed the city) –Kiváltott potenciálok (LAN és N400)

Gyereknyelv

Priming/előfeszítés

Allen & Badecker A szabálytalan előfeszítés hiánya csak a forma gátló hatása miatt van? Az ortográfiailag hasonló (nem uo.) alakok gátolják egymást – a nem megfelelő szóalakok legátlása –Főleg kis ISI-nél ha nincs maszk Inrtamodális előfeszítésnél

Baayen graded morphology –Szubjektív döntések –Priming hatások (fonológiai és morfológiai) Word and paradigm morphology A tövek és az affixumok kialakíthatják a saját független reprezentációjukat a paradigmatikus analógia alapján Szócsaládok létrejötte – befolyásolja a felismerést

Baayen et al 2001 „In other words we hypothesize that rules are essentially analogical in nature.” Holland szóösszetételek: nincs default form (-e, - en, -s) Holland múlt idő – az analógia jobban magyarázza – túl sok kivétel Bonyolult helyesírás-rendszerek – francia Fonetika (swiftly vs softly) Affixumok produktivitása – fonotaktikai észrevehetőség

Lexikális-döntés vizsgálatok Gyakoriság manipulálása raghomonímia esetén Tőgyakoriság és felszíni gyakoriság manipulálása ragozott/képzett szavaknál Holisztikus repr. vs dekompozíció Holland –er vs –heid és -te Finnre is igaz mindez, ami morfológiailag sokkal gazdagabb nyelv

Előfeszítés Forma + jelentés > forma v jelentés önmagában phonaesthemes: float & flow (nincs morf kapcsolat)

Álszavak Forster (1987) –headline -> deadline –seadline -> deadline

Frost et al Héber nyelvű vizsgálatok: csupán formai előfeszítés egyáltalán nincs?

Angol domináns kétnyelvű

Héber domináns kétnyelvű

Forma vs morfológia

Konklúzió - Frost Csupán a morfológiai kapcsolat számít héber szavaknál, önmagában a hasonlóság nem elég, míg angolban igen (gátlás??)

Kísérleti design

Két kérdés: mindkét irányba egyenlő erővel hat-e az előfeszítés? –Kutya – kutyát –Kutyát – kutya Van-e különbség modalitástól függően? –Akusztikus-vizuális –Vizuális-akusztikus

Előfeszítési irány Modalitásváltás NOM ->ACCACC - NOM Akusztikus -> vizuális  kutya  kutyát  kutyát  Kutya Vizuális -> akusztikus  kutya  kutyát  kutyát  kutya

Relevancia ?Az álszavak is ugyanolyan mértékben előfeszítik egymást – morfológiai kapcsolat esetén? gyorsabb elutasítás nagyobb hibázási ráta –a paradigma/analógia-elmélet (Baayen: graded morphology) legalábbis nehezebben magyarázza

Design Intermodális előfeszítés 150 ms ISI 5 szabályos szócsoport –Kalap – kalapot (8)galab - galabot –Lakás - lakást (8)lágas - lágast –Répa – répát (8)réba - rébát –Kígyó – kígyót (8)dígyó - dígyót –Falu – falut(4)balu - balut

Az álszavak lehetőleg csak egy fonématulajdonságban, vagy egy hangban különböztek létező szó párjuktól, ez a hang vagy a szó elején, vagy a közepén volt 16*4 filler item (szó-álszó párok)

Eredmények

Variancia analízis Fő hatások: –Szó vagy álszó –Kísérleti vagy kontrollcsoport (előfeszített vs nem) –Szócsoport (kalap, lakás, kígyó, répa, daru) Interakciók

Variancia analízis Fő hatások: –Szó vagy álszó p<0,01 –Kísérleti vagy kontrollcsoport (előfeszített vs nem) –Szócsoport (kalap, lakás, kígyó, répa, daru) Interakciók

Variancia analízis Fő hatások: –Szó vagy álszó –Kísérleti vagy kontrollcsoport (előfeszített vs nem) p<0,01 –Szócsoport (kalap, lakás, kígyó, répa, daru) Interakciók

Priming

Variancia analízis Fő hatások: –Szó vagy álszó –Kísérleti vagy kontrollcsoport (előfeszített vs nem) –Szócsoport (kalap, lakás, kígyó, répa, daru) p<0,01 Interakciók

Variancia analízis Fő hatások: –Szó vagy álszó –Kísérleti vagy kontrollcsoport (előfeszített vs nem) –Szócsoport (kalap, lakás, kígyó, répa, daru) Interakciók

Szócsoport*auditoros-vizuális bemutatás Szócsoport*auditoros-vizuális bemutatás*accnom/nomacc Szó/álszó*accnom/nomacc (p<0,05) Szócsoport*prime*[accnom][audviz] csoport*szó/álszó (p<0.05) Prime*szóálszó

Nincs hatása az Acc-Nom/Nom- Acc változónak!

Szó/álszó*accnom/nomacc (p<0,05)

Szócsoport*auditoros-vizuális bemutatás

Szócsoport*prime*aud.-vizuális bemutatás*accnom/nomacc ACC-NOM NOM-ACC

Pontosság A létező szavaknál pontosabban ítélik meg a célszavakat, mint a nem létezőeknél Álszó: 93,39% Szó: 96,61%

Az előfeszítés ellentétes hatása

Álszavak Létező szavak

Álszavaknál a pontosságot nem befolyásolja az előfeszítés, létező szavaknál igen

Vizuális-auditoros módszer Figyelem hiánya az írott ingerre – látott szavak utólagos kikérdezésekor kevesebbet tudnak Nem megalapozott az eredmények szempontjából: valójában szavaknál nagyobb előfeszítési hatás van (p<0,05), álszavaknál nincs különbség (bár a hibázási ráta nagyobb)

Összefoglalás A morfológiai előfeszítést a magyarban nem befolyásolja jelentősen, hogy –Ragozott-szótő vagy fordított irányú az előfeszítés –Auditoros-vizuális vagy vizuális auditoros párosítást használunk Álszavakra is kimutatható előfeszítési hatás - ez az analitikus szabályelméletet támogatná: DE a hatás sokkal gyengébb.

Köszönöm a figyelmet! Köszönettel tartozom: –Az egri Eszterházy Károly Főiskola Pszichológiai tanszékének –Kollégáimnak a segítségükért