Magyarország 2015 Intézményi Reform Munkacsoport

A stratégiai kutatás jellege és alapfeltételei A Magyarország 2015 projekt nóvumai: stratégiai kutatás, távlati tervezés és fejlesztéspolitika a policy sciences természete és növekvő szerepe a policy institute avagy hálózat, mint intézményesülés A hazai reformok helyzete az első intézményi reform sikere a második intézményi reform újrakezdése Konklúzió: ezért kell a stratégiai kutatás, mint a Magyarország 2015 projekt

A magyar intézményrendszer sajátosságai Centralizált döntéshozatali rendszer: a központi kormány mindenhatósága A közép, avagy a mezo-szint fájdalmas hiánya Ágazati-szektorális „diktatúrák” a területi elvvel szemben Az államháztartási reform hiánya „fenn” és „lenn” A települési önkormányzatok, mint konfliktus-konténerek

A regionalizáció gazdasági előnyei: optimalizáció és katalizátor hatás 1. A versenyképesség optimális egysége 2. A fenntarthatóság tervezhetősége 3. A szinergiák optimális szintje 4. Innovációs inkubátor szerep 5. Közszolgáltatási egység optimalizálása 6. Közpénzügyek – az erőforrások felhasználása

A regionalizáció politikai előnyei: demokratizációs hatás 1. Decentralizáció és polgárközelség 2. Kormányzat-kormányzás átmenet 3. Közvetlen részvétel – nagyobb legitimáció 4. Új nyílt politikai kommunikációs tér 5. Bekapcsolódás a horizontális európaizációba 6. Brüsszeli ügynökségek – vertikális európaizáció

A regionalizáció társadalmi előnyei: a civil társadalom intézményesülése („civilizációs” hatás) 1. Élhető társadalmi tér átlag 1,5 milliós lakossággal 2. A kisebb egységek (kistérségek) beemelése 3. Határokon túli térségek organikus egysége 4. Közös fejlesztés – közös érdek – közös identitás 5. Tudásalapú hálózati társadalom kialakulása 6. Társadalmi-területi tőke a „civicness” kialakulásával

Versenyképes Magyarország 2015-re A.Célrendszer: 1. Versenyképesség az EU-ban 2. Szociális kohézió 3. Területi kohézió B. Intézményi keretek: 1. Horizontális és vertikális európaizálás 2. Fejlesztő és szolgáltató állam 3. Többszintű kormányzás C. A projekt sikerének feltételei: 1. A nemzetközi kutatóhálózatokba való integrálódás 2. Együttműködés a „tervezési” intézményekkel 3. A kutatók, a döntéshozók és az érintettek partnersége