1 Óvodapedagógiai konferencia Sopron, 2005. május.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az akadálymentesítés szakmai háttere, indokoltsága Horváth Péter SZMM Országos Fogyatékosügyi Tanács titkára Budapest, június 7.
Advertisements

Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
TÁMOP A/ projekt: Intézményi együttműködés, pedagógiai módszertani megújulás – pedagógiai szemléletváltás a sajátos nevelési igényű.
Gyógytestnevelés tanítására felkészítő szakirányú továbbképzési szak
A támogató szolgálat célja a fogyatékossággal élő személy társadalmi kirekesztésének csökkentése, az önrendelkezésen alapuló önálló életvitel megkönnyítése,
Szociálpedagógia szak (BA). A képzés célja: • olyan szociálpedagógusok képzése, • akik képesek a gyermek és ifjúsági korosztály • tanulási, szociális.
„VIVANT PROFESSORES” 2010/2011 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkár.
A koragyermekkori nevelésről
Új utakon a szaktanácsadás, tantárgygondozás A TÁMOP 3. 1
Az együttműködés színterei a segítő pedagógus szemszögéből
Előadó: Faragóné Bircsák Márta
T UDATOS INNOVÁCIÓ VAGY MÓKUSKERÉK ? Locsmándi Alajos Budapest, szeptember 25.
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány bemutatása az egyenlő esélyű hozzáférés tükrében Budapest, június 17. Szentkatolnay Miklós.
A TÁMOP pályázat bemutatása. A támogatás célja -A befogadó közoktatási rendszer megteremtése -A sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók sikeres.
A kompetencia-alapú oktatás bevezetése a kistokaji ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Biztos alap, biztos jövő.
„A tagállamoknak el kell ismerniük az egyenlő, integrált általános-, közép-, és felsőfokú oktatás lehetőségét a fogyatékossággal élő gyerekek, fiatalok.
„Híd a forráshoz – forrásteremtő civil találkozó” (2009. május , Budapest) TÁMOP – TIOP A pályázati lehetőségek rendszere.
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Az együttnevelés gyakorlata az óvodában (A pedagógusok együttműködésének lehetőségei az egyéni fejlesztés megvalósításában)
Változások – kompetenciafejlesztés az óvodai nevelésben
Pedagógusok és tanárjelöltek felkészültsége az integrált nevelésre
TAPASZTALATOK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN
Fejlesztési koncepció
ISKOLAI MENTOR SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
Önkéntes munka az Ózdi Művelődési Intézmények Városi Könyvtárban
A sikeres integráció, inklúzió feltételei
ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar gyógypedagógus szakvizsga
Benedek András – BME GTK APPI A Bolognai Folyamat hatása a szakmai pedagógusképzésre Budapest, október 25.
1 Oktatás és iskolázottság – nemi egyenlőtlenségek konferencia Az előadás címe: A hátrányos helyzetűek oktatásban való részvétele gender szempontból (különös.
Fogd A Kezem Alapítvány
„A három-ötperces eseményeknek különös varázsa van az életünkben” Bródy János.
A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos változások Dömötör Monika, gyógypedagógiai tanár szeptember 8.
Az SNI gyermekek integrációját támogató intézményi háttér és átalakulási folyamat A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete XXXII. Országos Szakmai Konferenciáján.
Változások a közoktatásban és szakképzésben Setényi János 2011 Naszály-Galga TISZK, Vác.
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
„21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” TÁMOP / számú kiemelt projekt „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció”
Egyensúlyban a világgal TÁMOP A konzorcium tagjai Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Zuglói Benedek Elek Egységes Gyógypedagógiai Módszertani.
Brazzorottó Jenőné elnök-igazgató
Törvények, feladatok, vizsgálatok, szakvélemények,
Felkészítés az Integrált /inkluzív nevelésre a pedagógusképzésben
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
„Míg élsz, egyre tanulj, és soha abba ne hagyd.” Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények által nyújtott szolgáltatások fejlesztése a sajátos.
Fenntarthatóság és káoszelmélet
A KEZDŐ KÉPZÉSI SZAKASZ FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ÉS LEHETŐSÉGEI Dr. Csonka Csabáné 2007.
Első esély - esélyegyenlőség a mai iskolarendszerben
Integráló iskolák a közoktatásban
Fogyatékossággal élő hallgatók a Nyíregyházi Főiskolán Göncziné dr. Szabó Terézia „Egyenlő esélyek biztosítása a felsőoktatásban” november 26.
Vezeti: Szigetváriné Söjtöry Andrea
Inkluzív pedagógia Előadó: Török Mária.
SNI gyerekek az iskolában (1.) A sajátos nevelési igény
HEF OP / A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK EGYÜTTNEVELÉSE
A tanárképzés szerkezete
Biztos Kezdet Gyerekházak
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Inklúziós Pedagógiai Fejlesztések Központja
Az Országos képesítési keretrendszer 0. szintje Katona Nóra ELTE, PPK, Pszichológai Intézet május 12.
Az inkluzív nevelés programjának kidolgozása
PARTNERSÉG AZ OKTATÁSBAN… HAJDÚSZOVÁT MÁJUS 17.
Fény vagy Te is, ragyogj, hát” TÁMOP / Társadalmi Megújulás Operatív Program Hétszínvirág Óvoda, Bölcsőde, Gyermekjóléti és Családsegítő.
TÁMOP A-11/2. A pályázati célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében, oktatásában részt vevő intézmények (speciális és többségi)
A közoktatás fejlesztési irányai és a társadalmi felzárkóztatás kapcsolata.
„ÍVELJETEK CSILLAGOK!” ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROJEKT A II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI-BAN TÁMOP B
TÁMOP B ,,Esély a Vass Jenő Óvoda és Bölcsőde gyermekeinek” Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek támogatásának eredményessége 3.
Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása Társadalmi Megújulás Operatív Program „Fény vagy Te is ragyogj hát” TÁMOP /
Nagyné Heidenwolf Erzsébet Hallássérült gyermekek integrált oktatásának segítése.
avagy a megismerési folyamatok probléma alapú tervezése
A tanulók foglalkoztatását áthatja:
Esély a szülőknek, lehetőség
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

1 Óvodapedagógiai konferencia Sopron, május

2 A többségi pedagógia és a gyógypedagógia dilemmája:  A gyógypedagógiai integráció megvalósítható?  szemléletváltoztatás  törvényi háttér  feltételek

3Előzmények Az Európai Unióban  a fogyatékossággal élőkkel és a kirekesztéssel fenyegetettekkel kapcsolatos általános politikára az as évektől egy erős integrálási törekvés figyelhető meg  Az Európai Szociális Alap létrehívta azokat az eszközöket, amelyek segítségével megindult a fogyatékosok integratív képzési és foglalkoztatási feltételeinek kiépítése  Az Európai Közösségek Helios-programja már a teljes társadalmi integrációt szolgálja  Közös Memorandum az EU-val a íkirekesztettség leküzdése ellen  Cselekvési terv az EU szempontjai alapján

4 Hazai viszonyok között  A 80-as évek végén a nevelési-oktatási területeken kísérleti jelleggel jönnek létre integrációs módok, amelyeket szakmai és laikusi értetlenség fogadott  Az közoktatási törvény az integráció bizonyos módjait megfogalmazza  A jogi értelemben kötelező direktívák /közoktatási, szociális, esély- és felsőoktatási törvények/ az ezredforduló körül a sérültek társadalmi integrációját, esélyegyenlőségét mondják ki.

5 Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról -szülő - gyermek - pedagógus - intézményes háttér szempontjai alapján rendelkezik

6 Sikeres integráció feltételei: Előkészítő folyamat Személyi, tárgyi feltételek Szervezeti keretek

7 Előkészítő folyamat vonatkozik  Az integrálandó gyermekre  A befogadó pedagógiai háttér  A befogadó gyermekközösségre  A szülői közösségre  Az integrálandó gyermek szülőjére

8 Személyi feltételek  többségi pedagógus szakmai és érzelmi felkészülése  a speciális pedagógus a gyermek speciális nevelési szükségleteit elégíti ki a gyógypedagógiai módszerek alkalmazásával  pedagógiai asszisztens

9 Tárgyi feltételek  A sérülés - típusa - típusa - súlyossága - súlyossága - tevékenység jellege határozza meg - tevékenység jellege határozza meg

10 Szervezeti háttér  csoportlétszám megfelelő alakítása,  speciális technikai eszközök (mozgás-, látás-, hallássérültek),  építészeti akadályok megszüntetése (mozgáskorlátozottak),  az azonos csoportba járó sérült gyermekek maximalizálása  pedagógiai program rugalmassága  a szülők bevonása a döntésekbe, a fejlesztés folyamatába

11 Óvodai színtér előnyei az integráció megvalósításában  az óvodai nevelés elsődleges célja a gyermek érzelmi és szocializációs fejlődése  az óvodáskorú gyermek érzelmi alapon választja vagy utasítja el társait, nem pedig elméletek, előítéletek alapján  az altruizmus erősen él még ennél a korosztálynál, amelyet a felnőtt világ, a korszellem lassan, de szívósan kiöl a felnövő gyermekből.  az óvoda napi tevékenységszervezése flexibilis, melynek átjárható keretei jól alkalmazhatóak a sérült gyermek speciális nevelési igényeihez  a heterogén óvodai csoportokban alkalmazott differenciálás formái közé könnyebben beilleszthető a sérült gyermek

12 Vonatkoztatások az óvodapedagógus-képzésben  Az elméleti felkészítés  Gyógypedagógiai ismeretek bővítése  Speciális kurzusok / esélyegyenlőség, integráció integráció felzárkóztatás/ felzárkóztatás/  Gyakorlati színterek

13 „Úgy érezzük, hogy amit teszünk csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.” Teréz anya Teréz anya