KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc Természetvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc A BSc megnevezéséből ha nem közös a tárgy az aktuálisat kell meghagyni. Valamennyi beszúrt objektum (képlet, hang, video stb, a ppt-vel azonos könyvtarban legyen. Eloadasok anyagat kulon konyvtarban kerjuk elhelyezeni. Konyvtarnev: Fokonyvtar: targynev; alkonyvtar:Kornyg_Termv _eloadas_szama ; Fajl neve :TARGYNEV_Kornyg_Termv_BSC_Eloadas_gyakorlat_szama_ppt

A természetvédelmi szabályozás az Európai Unióban HEFOP 3.3.1.

Az Európai Unió Természetvédelmi Irányelvei Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive, 79/409/EEC) Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EEC) NATURA 2000 Irányelv HEFOP 3.3.1.

Madárvédelmi Irányelv Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive, 79/409/EEC) 1979. A madárvédelmi irányelv általános célja a tagállamok területén, természetes módon előforduló összes madárfaj védelme. Különleges madárvédelmi területnek azok a régiók számítanak, amelyek az 1. mellékletben felsorolt, a tagállam területén rendszeresen előforduló és átvonuló fajok nagy állományainak adnak otthont, valamint a vízimadarak szempontjából nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyeket foglalnak magukban. HEFOP 3.3.1.

Madárvédelmi Irányelv I. melléklet Azoknak a fajoknak a listája, amelyek fennmaradásának és szaporodásának biztosítása érdekében elterjedési területükön az élõhelyüket érintõ speciális védelmi intézkedésekre van szükség. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni: a kipusztulással fenyegetett fajokat; az élõhelyük meghatározott változásaira érzékeny fajokat; a kis állományuk vagy korlátozott helyi elterjedésük miatt ritkának minõsített fajokat; az élõhelyük specifikus jellege miatt különleges figyelmet érdemlõ egyéb fajokat. Az állományszintek változásának irányát és ingadozásait az értékelések háttérinformációiként figyelembe kell venni. HEFOP 3.3.1.

Madárvédelmi Irányelv A tagállamok a számuk és méretük szerint legalkalmasabb területeket e fajok védelme érdekében különleges madárvédelmi területekké minősítik, figyelembe véve a fajok védelmi szükségleteit azokon a földrajzilag meghatározott tengeri és szárazföldi területeken, ahol ezt az irányelvet alkalmazni kell. HEFOP 3.3.1.

Madárvédelmi Irányelv HEFOP 3.3.1.

Különleges Madárvédelmi Területek (SPA) HEFOP 3.3.1.

Élőhelyvédelmi Irányelv Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive, 92/43/EEC) 1992. Az élőhelyvédelmi irányelv fő célkitűzése a biológiai sokféleség megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. Az irányelv írja elő az európai ökológiai hálózat, a Natura 2000 létrehozását, melynek a madárvédelmi irányelv rendelkezései alapján kijelölt területek is részei. HEFOP 3.3.1.

Élőhelyvédelmi Irányelv Az Élőhelyvédelmi Irányelv a madarakon kívül minden más élőlény és ezek élőhelyeinek védelme érdekében Különleges Természetmegőrzési Területek (Special Areas of Conservation, SAC) kijelölését írja elő a tagországok számára. HEFOP 3.3.1.

Élőhelyvédelmi Irányelv A Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése három lépcsőben történik: Az Élőhelyvédelmi Irányelv függelékeiben szereplő élőhely- és fajlisták alapján a tagországok kötelezettsége a javasolt Különleges Természetmegőrzési Területeket tartalmazó nemzeti lista elkészítése. A tagországokkal együttműködve az Európai Bizottság által megbízott tudományos munkacsoport feladata a nemzeti listák alapján a Közösségi Jelentőségű Területek (Sites of Community Interest – SCI) kiválasztása. A Közösségi Jelentőségű Területek kiválasztása után a tagországok kötelezettsége a kiválasztást követő hat éven belül a Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése. HEFOP 3.3.1.

Élőhelyvédelmi Irányelv HEFOP 3.3.1.

Különleges Természetmegőrzési Területek HEFOP 3.3.1.

NATURA 2000 A Natura 2000 hálózat létrehozásának célja az Európai Unió területén vadon élő növény- és állatfajok, valamint azok természetes élőhelyeinek védelme. Ezek az élőhelyek Európát behálózva alkotják a vadon élő élőlények egyre fogyatkozó menedékeit. A Natura 2000 tudományos szempontok alapján kijelölt összefüggő európai ökológiai hálózat. HEFOP 3.3.1.

NATURA 2000 A Natura 2000 hálózat kijelölésének és fenntartásának jogi hátterét az 1979-ben megalkotott, a vadon élő madárfajok védelméről szóló Madárvédelmi Irányelv (Wild Birds Directive), valamint az 1992-ben a tagországok által elfogadott, a természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények védelméről szóló Élőhelyvédelmi Irányelv (Habitats Directive) rendelkezései alkotják. HEFOP 3.3.1.

HEFOP 3.3.1.

NATURA 2000 HEFOP 3.3.1.

NATURA 2000 Az Élőhelyvédelmi Irányelv egyértelműen kifejezi, hogy a Natura 2000 területek kijelölésével nem a gazdasági fejlődés leállítása, nem zárt rezervátumok létrehozása a cél, ahol minden emberi tevékenység tiltott. Egy terület Natura 2000 hálózat részévé történő kijelölése nem jelenti az emberi tevékenységek korlátozását, ha azok környezetvédelmi szempontból fenntarthatóak, nem veszélyeztetik a terület, vagy a területen megtalálható élőhelyek egységét, valamint a területre vonatkozó fajvédelmi terveket. HEFOP 3.3.1.

NATURA 2000 Magyarországon is vannak példák, amelyek bizonyítják, hogy a természetvédelmi szempontok összhangba hozhatók a gazdasági tevékenységek életképességével: Természetkímélő mezőgazdaság pl.: Apaj-puszta, Kiskunság Tartamos erdőgazdálkodás pl.: Királyréti Erdészet, Börzsöny Fenntartható vadgazdálkodás pl.: Moson Projekt, Kisalföld HEFOP 3.3.1.

NATURA 2000 Vizes élőhelyek létrehozása, rekonstrukció pl.: Hevesvezekény Oktatás, környezeti nevelés pl.: Madarász suli Közlekedési infrastruktúra – alternatívákkal pl.: Hagymás-mocsár, Hortobágy, HNPI Természetvédelmi vagyonkezelés pl.: Bihari-sík Tájvédelmi Körzet, HNPI Fenntartható turizmus pl.: Medves-hegység HEFOP 3.3.1.