A TORNATANÍTÁS, TANULÁS TESTNEVELÉS-ELMÉLETI KÉRDÉSEI Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF) Torna, RG, Tánc és Aerobik Tanszék A TORNATANÍTÁS, TANULÁS TESTNEVELÉS-ELMÉLETI KÉRDÉSEI Dr. Hamar Pál tanszékvezető egyetemi docens PhD neveléstudomány

A tornatananyag helye a tantervben 1. Miből indulunk ki? A célból, a miért (?) kérdésből. A tananyagból, a mit (?) kérdésből. - A módszerből, a hogyan (?) kérdésből. 2. Mit határoz meg a tanterv? -  Az egész éves tanítási anyagot minden osztálynak. -  Követelményeket állít. -  Módszertani ajánlásokat ad a tananyag feldolgozásához. 3. Mit nem tartalmaz a tanterv? -  Oktatási, képzési anyagot. - Az egyes tananyagrészeket, melyik időszakban, milyen sorrendben,milyen párosításban dolgozzuk fel. - Hány tanóra fordítható a tananyag egyes részleteire.

A tanmenet készítés folyamata 1. A tanítási anyag kiválasztása 2 A tanmenet készítés folyamata 1.          A tanítási anyag kiválasztása 2.          A tanítási anyag és a követelmények bontása 3.          A kiválasztott tanítási anyag elrendezése Részletesen kifejtve 1. Mit kell szem előtt tartani, amikor a tanítási anyagot, a tornatanítási anyagot kiválasztjuk? 1/a – a tanulók előképzettségét; 1/b – az iskola tárgyi feltételeit; 1/c – a rendelkezésre álló évi óraszámot. 2. A tanítási anyag és a követelmények bontása Példa egy torna követelményszint bontásra 3. A tanítási anyag elrendezése három lépésben zajlik: 3/a – a tananyag elrendezése gyakorlóhelyek szerint; 3/b – anyagelrendezés az őszi-tavaszi időszak figyelembevételével; 3/c – a tananyag elrendezése tanítási egységekre. Összefüggő tornagyakorlat IX-X. hónap - nincs torna tananyag feldolgozás; XI-XII. hónap - 2+2 elemkapcsolat; I. hónap - 3+3 elemkapcsolat; II. hónap - 4+3 elemkapcsolat; III-IV. hónap - összefüggő egész gyakorlat; V-VI. hónap - ugyanaz, mint a III-IV. hónapban, csak szebb kidolgozással.

A tornatananyag a testnevelési órán „A nevelési-oktatási folyamatnak a legkisebb egységei a tanórák.” Erre készülni, tervezni kell – a tervező munka utolsó állomása a tanmenet tovább bontása.  Elsődleges tervező munka – a tanórára szóló célok, feladatok kijelölése - képzési feladatok - nevelési feladatok - didaktikai feladatok  A testnevelési óra viszont rendelkezik „saját” speciális feladatokkal, ami alapján a tanóra három – bevezető, fő, befejező – részre osztható.  Ezeket kell tartalommal megtölteni, azaz - bevezető rész bemelegítő gyakorlatok, - fő rész jelen esetben tornaelemek és gyakorlatok, - befejező rész lazító-, nyújtó- és légző-gyakorlatok.

A testnevelési óra három részes szerkezete a feladatok tükrében (Arday László nyomán) A bevezető rész feladatai A szervezet általános előkészítése. A szervezet speciális előkészítése. Az iskolai és civilizációs ártalmak megelőzése, ellensúlyozása. Az óra és az osztály megszervezése. A tanulók érdeklődésének felkeltése. Valamely motoros képesség állandó jellegű fejlesztése. Oktatási feladatok. A játékigény kielégítése. A fő rész Az alapvető motoros képességek sokoldalú fejlesztése. A tantervben megfogalmazott követelmények számonkérése. A befejező rész A tanulók felfokozott aktivitásának levezetése. A tanult ismeretek ellenőrzése. Az óra, az osztály, az egyén értékelése. „Rendteremtés”.  

A tanár közvetlen felkészülése az órára 1. ÓRAVÁZLAT (lásd Tn-elméletben tanultak) 2. Fontos tornavonatkozások: - segítségadási módok; - a foglalkoztatási formák helyes megválasztása.   3. HELYI ELŐKÉSZÜLETEK (szervezés) Például - ékszerek, karórák levétele; - szükséges, szerek felállítása; - a már álló szerek ellenőrzése.

A tornatananyag oktatásának szervezeti formái EGYÉNI EGYÜTTES Azonos tananyag esetén: - együttes foglalkoztatás; - csoportonkénti foglalkoztatás; - egyenkénti foglalkoztatás. Különböző tananyag esetén: - együttes csapatfoglalkoztatás; - csoportonkénti csapatfoglalkoztatás; - egyenkénti csapatfoglalkoztatás. KÖREDZÉS – a csapatfoglalkoztatás egy kiszélesített formája.

A csapatfoglalkozások szervezése 1.     A csapatok kialakítása 2.     A terem, a gyakorlóhelyek, a szerek berendezése 3.     A csapatfegyelem megkövetelése 4.     A csapatvezetők kijelölése 5.     A gyakorlási anyag közlése 6.     A cserék fegyelmezett lebonyolítása 7.     Ellenőrzés, irányítás - helyezkedés; - minden csapathoz eljutni; - az új tananyagot tanulókra több figyelem; - hibajavítás, jellemző hibánál a gyakorlást meg kell állítani; - nevelési helyzetek kihasználása.