Iskolahálózatok itthon és külföldön Pénziránytű műhelymunka MNB, november 10.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u A hálózat A zonos értékű elemekből álló rendszer, amelyben az elemek különböző módon kapcsolatban állnak egymással. Az elemek lehetnek pontok, emberek, városok, sejtek, számítógépek, honlapok, üzletek, iskolák…

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u A hálózatok… Skálafüggetlenek Kisvilágok Egymásba ágyazottak Gyengén kapcsoltak

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Skálafüggetlenség Annak a valószínűsége, hogy valamely elemnek egy nagyságrenddel több szomszédja legyen, egy nagyságrenddel kisebb. (Pareto: 80/20)

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Kisvilágság „Hat lépés távolság” 5,15,35, 80, 150 A kisvilágság segít megőrizni a biztonságérzetünket az elidegenedett világban.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Egymásba ágyazottság Az egymásba ágyazottság segít megérteni a világot magunk körül.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Gyengén kapcsoltság. A gyenge kapcsolatok a hálózat két, egymástól távoli pontját kötik össze. Gyakran változnak. A gyenge kapcsolatok stabilizálják a hálózatokat.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Oktatási hálózatok típusFő funkcióJellemző tev. „praxis- közösség” Szakemberek gyakorlati problémáinak megoldása Tapasztalatcsere szervezetek hálózata A szervezetek eredményességének növelése Laza kapcsolatok, egymás kompetenciáinak használata tanuló hálózat Együttműködés a tanulási eredmények és képességek növelése érdekében Közös tanulás, megfelelő struktúra

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Praxisközösség Kapcsolatok, információk és szakmai kommunikáció biztosítása az azonos szakmai feladatot ellátó szakemberek számára – Adatbázisok – Hírlevél – Honlap – Szakmai rendezvények Egyéni tudásgyarapodás, nem is cél a szervezeti tanulás Pl. Azonos szakos pedagógusok szakmai szervezete

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Szervezetek hálózata A hálózat tagjai iskolák (intézmények) Az információcserén túl Egymás kompetenciáinak használata: – Szakmai tapasztalatcsere (intézménylátogatás, óralátogatás, konferencia) – szakmai programok közös fejlesztése és felhasználása (tanítási program, óravázlat, értékelési rendszer, stb.) – Közös programok (vetélkedő, szakmai projekt, stb.) Fontos a szervezeti reprezentáció kérdése (intézményvezetés) - információáramlás - az egyéni tudásgyarapodás beépülése a szervezetbe? - egyéni tanulás – szervezeti tanulás kapcsolata - pl. Önfejlesztő Iskolák hálózata

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Tanuló hálózat Közös értékek és jövőkép Vizsgálódáson alapuló csoportos tanulás Együttműködés Támogató és megosztott irányítás Közös felelősség a diákok tanulásáért és sikereikért Támogató feltételek A tanuló hálózatok létrehozásához szükséges feltételek: Egy vonzó elképzelés, vagy egy lelkesítő cél megvalósítása érdekében szerveződik egy a megvalósítást segítő szervezetben A középpontban a diákok tanulása áll Új lehetőségeket teremt a felnőttek tanulására Önkéntes irányítás és menedzsment

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u A hálózatok létrehozásának lépései - alapelvek 1.Megosztott irányítás – jövőképfejlesztés, támogatások biztosítása, kihívások 2.Közös birtoklás – a hálózat annyira tud működni, amennyire képes összehozni az embereket egy olyan elképzelés köré, amely vonzó és elkötelező (A közös elképzelések fejlesztése fontosabb, mint a pénz) 3.Közös morális cél: a diákok tanulás és jóléte – a tagoknak szilárdan kell hinniük abban, hogy közösen többet tudnak tenni a gyerekekért, mint egyedül. Minden egyes gyerek tanulási teljesítményének a javítása a legfőbb hajtóerő. 4.Közös felelősség a munka minőségéért és értékéért – közös hálózatértékelő stratégia (mérföldkövek, tevékenységek, eredmények)

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u II. E II. Együttműködő szervezet kiépítése 5.Az együttműködő tanulást lehetővé tevő szerkezet – a maximális részvétel biztosítása és az együttműködés fenntartása (személyes és virtuális kapcsolatok, aktív támogatás, facilitálás, kritikus barátságok, közvetítés a hálózaton belül, és kívülről is) 6.Együttműködő kapcsolatok 7.A tanulás 3 területe: tanulás a közösségi tudásalapból, a gyakorlatból leszűrt tudás és új tudás közös létrehozása (tanulás vmiből, valakivel, és meta szintű tanulás) 8.Vizsgálódás, kutatás – kutatás alapú tanulás, bizonyítékokon és adatokon alapuló tanulásfejlesztés

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u III. A gyakorlat megváltoztatása 8.Vizsgálódás, kutatás – kutatás alapú tanulás, bizonyítékokon és adatokon alapuló tanulásfejlesztés 9.A változás és a fejlesztés képességének építése – tervezett stratégiák az intézményeken belül és az int.-ek között; a tagok számára gazdag szakmai és vezetői támogatás 10.Új és hatékony kapcsolatépítés az iskolán belül és a gyerekekkel foglalkozó egyéb szervezetekkel 11.Új modellek a folyamatos szakmai fejlődésre és a vezetés tanulására- közös tanulás és fejlődés 12.A rendszerszintű hatás és rendszerirányítás – tapasztalati tanulás: a hálózat segít az egyes intézmények problémáinak megoldásában

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 1051 Budapest, Dorottya u Köszönöm a figyelmet!