Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács 2013. június 04.

Az előadások a következő témára: "Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács 2013. június 04."— Előadás másolata:

1 Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Tehetségsegítő Tanács 2013. június 04.

2 Mi jut eszünkbe a HÁLÓZAT szóról?  Mindenki írhat szavakat, 1 percig  Mindenki rajzolja le, hogy milyennek képzel egy hálózatot.  Milyen hálózatot szeretnének építeni az eredményes tehetséggondozás érdekében?

3 A hálózat… Egymással különböző módon kapcsolatban álló, azonos értékű elemekből álló rendszer. Skálafüggetlen, gyengén kapcsolt, egymásba ágyazott kisvilág. Jellegzetes életciklusa van.

4 Hálózati modellek Fészek Kis elemszám, kis távolság pl.: NKI Bálnacsorda Kis elemszám, nagy távolság pl.: „MAG-háló” Hangyaboly Nagy elemszám, kis távolság Egy nagyváros közoktatási intézményei Méhraj Nagy elemszám, nagy távolság Pl.: Ökoiskola hálózat

5 Oktatási hálózatok TípusFő funkcióJellemző tev. gyakorlat- közösség Szakemberek gyakorlati problémáinak megoldása Tapasztalatcsere szervezetek hálózata A szervezetek eredményességének növelése Laza kapcsolatok, egymás kompetenciáinak használata tanuló hálózat Együttműködés a tanulási eredmények és képességek növelése érdekében Közös tanulás, megfelelő struktúra

6 Gyakorlatközösségek  A gyakorlatközösségek olyan emberek csoportjai, akik közös téma iránt érdeklődnek, szeretnének valamit jobban csinálni, és a tanulás érdekében rendszeresen kommunikálnak (Etienne Wenger)  Szakterület : elköteleződés és szakértelem  Közösség: tanulásra alkalmas kapcsolatok kiépítése, információ-megosztás  Gyakorlat: a résztvevők egy közös terület művelői, szakemberek, akik saját gyakorlatukat fejlesztik az együttműködés során

7 Szervezetek hálózata A hálózat tagjai iskolák (intézmények) Az információcserén túl Egymás kompetenciáinak használata:  Szakmai tapasztalatcsere (intézménylátogatás, óralátogatás, konferencia)  szakmai programok közös fejlesztése és felhasználása (tanítási program, óravázlat, értékelési rendszer, stb.)  Közös programok (vetélkedő, szakmai projekt, stb.) Fontos a szervezeti reprezentáció kérdése (intézményvezetés) - információáramlás - az egyéni tudásgyarapodás beépülése a szervezetbe? - egyéni tanulás – szervezeti tanulás kapcsolata - pl. Önfejlesztő Iskolák hálózata

8 A tanuló hálózatok jellemzői  Közös értékek és jövőkép  Közös felelősség a diákok tanulásáért és sikereiért  Tanulásközpontú együttműködés  Vizsgálódáson alapuló csoportos tanulás  Támogató és megosztott irányítás  Kapacitásfejlesztés és támogatás  Kiszámíthatóság

9 Létrehozásának feltételei  Egy vonzó elképzelés, vagy egy lelkesítő cél megvalósítása érdekében szerveződik, egy a megvalósítást segítő szervezetben  A középpontban a diákok tanulása áll  Új lehetőségeket teremt a felnőttek tanulására  Önkéntes irányítás és menedzsment

10 Létrehozásának lépései I. Alapelvek 1. Megosztott irányítás – jövőképfejlesztés, támogatások biztosítása, kihívások 2. Közös birtoklás – a hálózat annyira tud működni, amennyire képes összehozni az embereket egy olyan elk é pzel é s k ö r é, amely vonz ó és elkötelező (A közös elképzelések fejleszt é se fontosabb, mint a p é nz) 3. Közös morális cél: a diákok tanulása és jóléte – a tagoknak szil á rdan kell hinni ü k abban, hogy közösen t ö bbet tudnak tenni a gyerekek é rt, mint külön-külön. Minden egyes gyerek tanul á si teljes í tm é ny é nek a jav í t á sa a legfőbb hajt ó erő. 4. K ö z ö s felelősség a munka minőségéért és értékéért – közös hálózat é rt é kelő strat é gia (m é rföldkövek, tevékenységek, eredmények)

11 II. Együttműködő szervezet kiépítése 5. Az együttműködő tanulást lehetővé tevő szerkezet – a maximális részvétel biztosítása és az együttműködés fenntartása (személyes és virtuális kapcsolatok, aktív támogatás, facilitálás, kritikus barátságok, közvetítés a hálózaton belül, és kívülről) 6. Együttműködő kapcsolatok 7. A tanulás 3 területe: tanulás a közös tudásalapból, a gyakorlatból leszűrt tudás és új tudás közös létrehozása (tanulás vmiből, valakivel, és meta szintű tanulás)

12 III. A gyakorlat megváltoztatása 8. Vizsgálódás, kutatás – kutatás alapú tanulás, bizonyítékokon és adatokon alapuló tanulásfejlesztés 9. A változás és a fejlesztés képességének építése – tervezett stratégiák az intézményeken belül és az intézmények között; a tagok számára gazdag szakmai és vezetői támogatás 10. Új és hatékony kapcsolatépítés az iskolán belül és a gyerekekkel foglalkozó egyéb szervezetekkel 11. Új modellek a folyamatos szakmai fejlődésre és a vezetés tanulására - közös tanulás és fejlődés 12. A rendszerszintű hatás és rendszerirányítás – tapasztalati tanulás: a hálózat segít az egyes intézmények problémáinak megoldásában

13 Tanulságok  A hálózatokban az információcsere és a kapcsolattartás eredményességét általában a skálafüggetlen eloszlás biztosítja.  A hálózatok mérete és az elemek egymástól való földrajzi távolsága befolyásolja a kapcsolattartás módját és hatékonyságát.  A tanuló hálózatok eredményesen tudják támogatni az iskolafejlesztést.  Tanuló hálózatok addig működnek eredményesen, amíg a „befektetetés” arányos a „haszonnal”.

14 szabo.maria@ofi.hu