KRUCSAY OLTÁR Nyírbátor
Minorita templom (Angyalos Boldogasszony) A ferencesek 1480 körül emelt késő gótikus kolostortemploma 1717-1725 között nyerte el ma ismert gótikus-barokk alakját. A remek barokk oltárok és szószék a hazai barokk fafaragás legszebb darabjai. A gótikus templom hasonló stílusban épült, mint a mai református templom. Erre a déli oldal és a szentély támpillérei, valamint a pillérek közötti magas, gótikus ablakok utalnak. A hajdani hálóboltozat a XVI. században beomlott, helyére került a mai mennyezet. A XVI. század végén súlyosan megsérült, Boldogasszony tiszteletéreszentelt templomot a XVIII. században visszatérő minoriták állították helyre Kelemen Didák tartományfőnök irányításával. Északon alacsony torony és kolostorépület csatlakozik a templomhoz. A nyugati előcsarnok a XVIII. század második felében készült barokk építmény, mögötte gótikus kapu húzódik meg.
Oltárai közül a Passió- vagy Krucsay-oltár a legismertebb; alakos faragványaiban még a késő gótika hagyományai fedezhetők fel. Az oltár második szintjén a Krucsay-címer látható, Krucsay János Szabolcs megyei alispánnak és feleségének, Tolvay Borbálának nevével és a címer elhelyezésének évszámával. Eperjesi mester készítette, és felirata ellenére 1731-ben már a templomban állott.Nagyon szép barokk munka az 1751-ben készült Szent Anna és Pietá-oltár is. Itt található Károlyi József fa epitáfiuma 1803-ból.
A nyírbátori minorita templom
A Krucsay-oltár pikáns története Krucsay Jánosnak, Rákóczi kapitányának első felesége nem volt a házastársi hűség mintaképe. A férj egy ideig tűrte hűtlenségét, aztán bíróságra adta, de a halálos ítélettel végződött első per után mégis megbocsátott neki még a kivégzés előtt. Ám reverzálist íratott alá vele, hogy további hűtlenkedés esetén akár meg is ölheti, és vagyona férjére száll. Az asszony nem tért jó útra, a vármegyei törvényszék ismét halálra ítélte. A pocsaji hóhér 1728-ban pallossal a fejét vette. Krucsay János három hónap múlva megnősült - talán engesztelésül állíttatta az oltárt.
VÉGE