FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

Fizetőképes szükséglet A fogyasztói magatartás A fogyasztói döntés tényezői Belső igények Külső feltételek Szükségletek Szűkösség Ár Nominál- jövedelem Preferencia rendszer Reáljövedelem Fizetőképes szükséglet KERESLET

Fogyasztói magatartás Szükségletek rangsora preferenciarendszer - belső, személyes értékrend - adott kor társadalmi szokásai által befolyásolt A fogyasztó a hasznosság maximalizálására törekszik HASZNOSSÁG = SZÜKSÉGLET-KIELÉGíTŐ képesség NOMINÁLJÖVEDELEM a jövedelem pénzbeni összege REÁLJÖVEDELEM a nomináljövedelem vásárlóereje

A hasznosság A teljes haszon: kifejezi, hogy az elfogyasztott javak összessége mekkora szükséglet-kielégítést eredményez (TU) A határhaszon: menyire értékeli a fogyasztó az utoljára elfogyasztott jószág-egységet, azaz mennyivel változik a fogyasztó összhaszna, ha valamely termék fogyasztását egy-egy egységgel növeli (MU)  TU MU = Teljes haszon változása =  Q A fogyasztott mennyiség változása

Az elfogyasztott termék mennyisége Teljes haszon TU Határ- MU 10 18 8 24 6 28 4 30 2 29 - 1 A szükséglet-kielégítési folyamat Szükséglet-kielégítés

TU és MU (Töltsd ki a táblázatok hiányzó adatait!) Q 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 TU 19 36 51 64 75 84 91 96 99 100 MU MU 19 17 15 13 11 9 7 5 3 1 -1 Q 1 2 3 4 5 6 7 TU MU 15 14 12 10 TU 15 29 41 51 56 59 61

A hasznossági függvények (Adott jószág mennyisége és az elfogyasztása által nyerhető hasznosságérzet közötti kapcsolat) Telítettségi pont A fogyasztó összhaszna maximális Alma mennyisége MU = 0

Csökkenő határhaszon elve: az egymást Gossen I. törvénye „Egy adott élvezet nagysága csökken, ha ezt az élvezetet megszakítás nélkül, folyamatosan elégítjük ki addig, amíg telítettség nem lép fel.” Hermann Heinrich Gossen Csökkenő határhaszon elve: az egymást követő újabb jószágegységek elfogyasztásával a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő

Gossen II. törvénye „Egy embernek, aki több élvezet közül választhat, viszont nincs elegendő ideje, hogy mindet kielégítse, annak érdekében, hogy élvezeteinek összessége a lehető legnagyobb legyen, ahelyett, hogy csak a legnagyobb élvezetet elégítené ki, célszerű mindet csak részben kielégítenie, méghozzá olyan arányban, hogy abban a pillanatban, amikor a rendelkezésére álló idő lejár, minden egyes élvezetének nagysága azonos legyen.”

MUa MUb MUn Pa Pb Pn Az előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztó akkor Gossen II. törvénye Az előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az utolsó pénzegy- ség bármely termék vásárlása esetén ugyanazt a haszonnövekedést eredményezi MUa MUb MUn = =…= Pa Pb Pn

TU =11+30 =41 TU = 17 + 28 = 45 Gossen II. törvénye „A” termék mennyisége TU MU 1. 6 2. 11 5 3. 15 4 4. 17 2 5. 16 -1 „B” termék mennyisége TU MU 1. 10 2. 18 8 3. 24 6 4. 28 4 5. 30 2 2 db „A”= 100 Ft MU = 5 5/50 = 0,1 5 db „B” = 500 Ft MU = 2 2/100 = 0,02 TU =11+30 =41 Ár 50 Ft/db Ár 100 Ft/db összes jövedelem 600 Ft 4 db „B” = 400 Ft MU = 4 4/100 = 0,04 4 db „A” = 200 Ft MU = 2 2/50 = 0,04 TU = 17 + 28 = 45 Nyert haszon 4+2 Feláldozott haszon 2