Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu A projektmódszer alkalmazási lehetőségei hátrányos helyzetű/roma tanulók integrált nevelésében Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet rad8012@helka.iif.hu

Fejlesztési területek SuliNova Kht. HEFOP 2.1.A központi program Óvoda-iskola átmenet Lemorzsolódás Dráma Projekt Árnyalt tanulóértékelés… Hatékony tanuló megismerési technikák Kooperatív tanulás Tanórai differenciálás heterogén csoportban Multikultúra Tevékenységközpontú pedagógia Integrációs pedagógiai rendszer (IPR ) Oktatási szakértői Tanártovábbképzés és alapképzés (didaktika és szakmódszertan)

Résztvevők Szakmai vezető: Szőke Judit Szakmai tanácsadók: Nahalka István és Knausz Imre A projekt munkacsoport tagjai: Csirmaz Mátyás Mayer Ágnes Radnóti Katalin

Programunk legfontosabb alapvetései A tényleges esélyegyenlőség megvalósítása az iskolában. A modern oktatási módszerek megismertetése ennek érdekében, hogy a leendő tanárok képesek legyenek minden gyerek megfelelő szintű fejlesztésére. A hátrányos helyzet tudatos és reflektív kezelése a majdani tanári munkában. A hallgatók érzékenyek legyenek a társadalmi különbségekre. A hallgatók tudjanak az integrált neveléshez megfelelő tanulási környezetet kialakítani. A hallgatók leendő tanári munkájában ne a gyerekek deficitjeire, hanem erősségeikre koncentráljanak. Leendő tantestületükben rugalmasak legyenek a változásokra.

szeretet, türelem, tolerancia. Pedagógiai koncepció Mit jelent a projektoktatás az integráció szempontjából? Konstruktivista megközelítés. A pedagógus szerepének megváltozása. A műveltségeszmény kitágítása. Reformpedagógiai alapok. Mottó: szeretet, türelem, tolerancia.

Fő témakörök Bevezetés (2,2,2) Tanuláselméleti háttér (8,4,3) A tanulók a közoktatásban (10,6,2) A projekt definiálása, története, kialakulása (8,6,2) A projektek lebonyolítási módjai, értékelési lehetőségei (25,15,8) Különböző témájú projektek elemzése (15,10,6) Az egyes tanulók lehetséges részvétele a projektmunkában (5,5,3) A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére (5,5,2,) A tanításművészet elemei (10,5,0) Értékelés (2,2,2)

Mi a projektoktatás? P robléma centrikus, R eformpedagógiai elemekből építkező O lyan újszerű szervezési mód, melynek a J áték is része lehet, az E gyéni munka is fontos eleme, de K is csoportokban is történhet a T anulás.

Mi a projektoktatás? A projekt talán legfontosabb ismérve az integráció szempontjából, hogy nem egyedül az ismeret- és műveltségközpontú szemlélettel, vagyis nem az intellektuális fejlődés értékeit abszolutizáló módon közelíti meg a tanulást, a tudást, és hanem a személyiség egészének formálódására apellál. Ezzel mintegy demokratizálja is az oktatást.

Módszertani repertoár A projektmódszer önmagában is képes reprezentálni egy meglehetősen széles módszertani repertoárt, melynek fontos elemei: differenciálás, motiváció, többféle megközelítés, kontextuselv, a gyerekek igényeihez való igazodás. Nő a pedagógus szaktárgyi tudásának magas szintje iránti igény. Ez a szaktárgyi tudás azonban szorosan összefonódik az adott területen releváns gyermeki elképzelések, az erre vonatkozó kutatási eredmények alapos ismeretével.

Néhány módszertani elv, amely az esélyegyenlőtlenségekkel való megküzdéshez kapcsolódik, és a projektmódszer kiemelésének irányába mutat: kontextuselv, gyerekek saját élethelyzetei, együttműködés, együtt munkálkodás, a vélemények megbeszélése, holisztikus megközelítése a felmerülő kérdéseknek, az egyes tanulási témáknak, tág tevékenységrepertoár, kellően széles tudásrendszert mozgósítása, egymás megismerése jó, ha minél komplexebb, az egymásrautaltságot erősen tartalmazó, az együttműködést igénylő feladathelyzetekben történik.

Az alapképzés sajátosságai A hallgatók az oktatási folyamatot megelőzően már rendelkeznek különböző prekoncepciókkal, melyeket igyekszünk feltárni a képzés, illetve a fő témák elején. A kompetenciák fejlesztése az érdeklődésen, a kíváncsiságon alapul. A hallgatók a tényeket és elméleteket azok alkalmazása során szervezhessék újra saját koncepciójukat. Az oktatási folyamat során mindvégig szükséges a metakogníció ösztönzése, mely segít a hallgatóknak egyéni tanulási céljaik megfogalmazásában és a tanulási folyamat saját kontrolljában. Ez későbbi tanári munkájuk során a továbbfejlődés egyik feltétele.

A hallgatók várható előzetes tudása a tanítási módszerekről: kicsit „poroszosan”, hagyományosan gondolkodók, akiknek fenntartásaik vannak az újszerű módszerekkel kapcsolatban, akik már teljes mértékben elfogadták az újszerű módszereket, és inkább technikai jellegű tanácsokat várnak.

A hallgatók várható előzetes tudása a gyerekekről I. Valószínűleg ritka, de gondolkodhat valaki úgy is, hogy valójában a gyerekek közt nincsenek lényeges különbségek. Valószínűleg jóval többen gondolkodnak úgy, hogy a gyerekek közt igenis vannak különbségek, de ezek adottak, rögzítettek, teljesen függetlenek az iskolai pedagógia folyamatoktól és e tekintetben a pedagógia tehetetlen, vagyis hárítja a problémát. Lehetnek olyan hallgatók, akik nem tartják rögzítettnek a gyerekek közt lévő különbségeket, de az, hogy a gyerek mennyire képes élni az iskola nyújtotta lehetőségekkel az csakis a gyereke szorgalmán, esetleg családi hátterén múlik. Vagyis ebben az esetben is a probléma hárítása történik meg.

A hallgatók várható előzetes tudása a gyerekekről II. Lehetnek olyan hallgatói elképzelések, akik mintegy „egydimenziós személyiség felfogással” rendelkeznek, és a gyerekek közti különbségek kezelését homogén csoportok kialakításával, a szegregáció egy formájával, tudják csak elképzelni. És valószínűleg lesznek olyan hallgatók, akik képesek a gyerekek teljes személyiségét tekintetbe venni, „sokdimenziós személyiség modellben” gondolkodnak, túllátnak az esetleges szűk tantárgyi korlátokon. Nyitott arra, hogy meg lehet találni minden gyerekhez a „hozzávezető utat”.

Szakmódszertani felhasználás célkitűzései I. A szaktudományi és a pedagógiai ismeretek szintézise. A pedagógiai stúdiumokban már megismert, újszerű alkalmazási lehetőségeinek számbavétele konkrét szakmai példákon keresztül. A tanulók lehetséges helyzeteinek megismerése az adott szaktárgy/műveltségi terület ismereteinek feldolgozása során.

Szakmódszertani felhasználás célkitűzései II. Azoknak a lehetséges tanulási és problémamegoldási helyzeteknek a megismerése, amelyekbe a tanulók az adott szaktárgy/műveltségi terület ismereteinek feldolgozása során kerülhetnek. Képes legyen minden hallgató a szaktárgyából differenciált feladatsorok összeállítására, széleskörű tevékenységrendszer felkínálására a lehetséges projektfeladatok megoldásához, a gyerekek egyéni gondolkodási útjainak nyomkövetésére a szaktárgy tanulása során, a szaktárgy tanulása során előforduló sajátos gyermeki értelmezések felismerésére stb.

Tevékenységek jellege Jelen képzési csomag esetében mi is minél gyakrabban alkalmazni kívánunk különböző kollektív munkaformákat. Elsősorban 3, legfeljebb 4 fős csoportok számára fogalmaztunk meg különböző problémákat, melyeken először egyénileg kell gondolkodni, majd utána csoportosan megbeszélni a megfogalmazódott gondolatokat, végül az egész közösség elé tárni. Reflexió különböző tevékenységekre. Több projektfeladat megoldása.

A megváltozott pedagógusszerep jellemzői Szempontok Hagyományos felfogás Újszerű felfogás A gyerekekhez való viszony A kollegákhoz való viszony A szülőkhöz való viszony A tananyaghoz való viszony A különböző információhordozókhoz való viszony

Projektfeladatok Felmérés készítése a tanári munkával, az iskolával kapcsolatban. Az altémák az alábbiak lehetnek: Milyen lehet a jó (szakos) tanár (tanító)? Milyen személyiségjegyekkel kell, hogy rendelkezzen a jó tanár? Milyen élményeik vannak saját tanulásukkal kapcsolatban? A hallgatók, milyen tanárok szeretnének lenni? Hogyan válhat tanár személyiséggé egy tanárjelölt? Hogyan tudjuk ezt elősegíteni? Hogyan kell tanítani a jelöltek szerint? Milyen tanárt szeretnék? - adatgyűjtés gyerekek körében. Milyen tanórákat szeretnék? – adatgyűjtés.

Köszönöm a figyelmet!