A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerepe a szakképzés korszerűsítésében Előadó: Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2007. április 24.

Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsga-delegálás Mestervizsga Gyakorlati képzőhely ellenőrzés, akkreditáció Szakképzés Nemzeti- Fejlesztési Kezdeményezés 16 szakma szakmai- és vizsgakövetelményeinek kidolgozása, feladatbank létrehozása Szintvizsgáztatás

VERSENYKÉPESSÉG - GAZDASÁG - SZAKKÉPZÉS Munkaerőpiaci igények Keresletvezérelt elv

Elérendő stratégiai célok 70%-os foglakoztatási szint elérése: 4,9 millió foglalkoztatott A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása Gazdaságot közvetlenül szolgáló rövid ciklusú képzések Mesterképzés az élethossziglan tartó tanulás szerves része, szakmunkás végzettségre épülő új képzési szint legyen Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája A finanszírozás ne a „pazarló koldusokat” támogassa Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön

Szakképzési problémafa Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés társadalmi leértékelődése A korosztály mindössze 20%-a végez a szakiskolában 1990-ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 24%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15-19 éves korosztály száma negyedével csökken Szakmák társadalmi leértékelődése egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, a munka világába történő átmenet ösztönzése; Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget 9-10 osztályban a gyakorlati képzés arányának növelése Szakmunkás életpálya modell kialakítása

Válaszok és beavatkozások Szakképzés társadalmi támogatottságának a növelése Tényleges együttműködés, új kooperációs kultúra kialakítása Projekttípusú és hálózatszerű együttműködési formák előtérbe kerülése Gazdaság és szakképzés: folyamatos párbeszéd, kommunikáció: gazdasági folyamatok, szükségletek, trendek, konjunktúra Gazdaság szerepvállalásának növelése a szakképzésben: OSZEB, egységes arculat, egységes fellépés Szakmunkás életpálya modell: zsákutcás modell helyett

Minisztérium – kamara együttműködése Szociális és Munkaügyi Minisztérium-al keret-megállapodás megkötése 2006. december 8: Átadott 16 szakmákban vizsgaelnöki kinevezés 2007. áprilistól Újabb szakmák átadása: 11 hiány, vagy keresett szakma KKV-k körében munkaerő piaci felmérések, közös kutatások Felnőttképzésben a gyakorlati képzés szabályozása NFT II. projektek: kamarai részvétel (TISZK, vizsgaközpontok, pályaválasztás); mesterképzés megújítása Szakmai-tanulmányi versenyek szervezése 16 szakmában

Új szakképzési feladatok átadásának jelentősége 2007 február 14-i megállapodás az SZMM – MKIK között MKIK –gazdasági érdekképviseletek közötti megállapodás A szakképzés társadalmi támogatottságának növelése Új partnerségi – szakképzési modell: 1993-as szakképzési törvény A szakképzés szereplőinek együttműködése, tevékenységközpontú A szakképzésben az állami túlsúly lebontása Új felelősségi viszony kialakítása Szolgáltatás centrikusabb, szakszerűbb ügyintézés: decentralizáció

Kamarák HR kapacitásának térképe Szakképzési feladatok 16 szakmában 390 regisztrált szakértővel Gazdasági érdekképviseleti szervezetek humánerőforrás kapacitása 20 megyei és 3 városi kamara: 93 kirendeltség 100 főállású tanácsadó 40 szakképzési területen dolgozó szakember 10.000 vizsgadelegálás 4000 fő vizsgabizottsági tag 14 000 fő szintvizsga 800 szintvizsga elnök 3500 ellenőrzés, 1500 akkr. Gyakorlati képzés kapacitás kiépítése: 11. 013 képzőhely 53. 000 szakképző iskolai tanuló gazd.-nál 36. 000 tanulószerződés 1000 szakértő

Szakmai vizsgaelnöki delegálás A kimeneti teljesítményeket a gazdaság értékelje 1600 vizsgaelnöki delegálás megszervezése, 80%-a május-június Április 1-e utáni vizsgákra a kamara delegálja az elnököket A területi kamarák az országos lista alapján delegálnak Március közepén vizsgaszervezők részére országos felkészítés: 16 szakmában 275 iskola rendszerű, 51 isk. rendsz. kivüli Március 27 vizsgaelnököknek országos felkészítése A 16 szakmában a vizsgabizottsági tagok delegálását az érdekképviseletek végzik

Vizsgadelegálási adatok 23 területi kamara 10 ezer vizsgadelegálás (hálózatos megvalósítás, jelentős tapasztalat a kiválasztásban, delegálásban) 4895 vizsgabizottsági tag (ebből érdekképviseleti tag 382 fő),pályáztatással folyamatosan bővíteni akarjuk a névjegyzéket Kamarának átadott 16 szakmában 2006-ban 1563 szakmai vizsgadelegálást végeztek a területi kamarák Az Országos vizsgaelnöki listáról 554 fő vizsgaelnök a 16 szakmában (telepítve az ISZIIR felületre)

Szakmai vizsgaelnöki delegálás A vizsgaelnöki munka minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása: Elnöki pályázati kiírás megújítása, munkatapasztalat szerepe Merítési bázis kiszélesítése: 1600 vizsgára 558 fő Előírt továbbképzéseken történő részvétel: tanúsítvány Minimumvizsga az eljárásrendből, vizsgaszabályzatból Elnöki tevékenység értékelése, helyszíni ellenőrzések Éves országos jelentés a vizsgáztatások tapasztalatairól Az elnökök és tagok delegálása országosan egységes sztenderdek alapján on line rendszerű szoftver felhasználásával ISZIIR

Szakmai vizsgaelnöki delegálás Vizsgáztatás: regionalitás a delegálásnál, de összeférhetetlenség Kimeneti szabályozás: Ne „kegyelmi” bizottság, fülbesúgásos vizsgáztatás Megélhetési vizsgáztatók: korlátozás, maximum 300 fő, rotáció Szűk keresztmetszet a vizsgaelnöki jegyzékben szereplők száma Szintvizsga számonkérése: kozmetikus, kárpitos Vizsgabizottság humánerőforrás fejlesztése: szakmai továbbképzések, kézikönyv az NSZFI-vel, új OKJ-ra –SZVK-ra felkészítés, éves riport készítése Egységes, integrált rendszer az érdekképviseletekkel

16 szakmában a vizsgabizottsági tag delegálása IPOSZ Asztalos, Kárpitos, Kozmetikus, Bőrdíszműves, Cukrász, Szobafestő-mázoló és tapétázó, Cipőfelsőrész-készítő MGYOSZ Épületburkoló, Ács-állványozó, Villanyszerelő, KISOSZ Pincér, Szakács, OKISZ Fodrász VOSZ Kőműves, Nőiruha-készítő, Férfiruha-készítő,

Az átvételre kerülő 11 hiány és keresett szakma CNC-forgácsoló Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő Fémipari megmunkálógépsor és berendezés-üzemeltető Gépgyártósori gépkezelő, gépszerelő Géplakatos Hegesztő Hűtő- és klímaberendezés-szerelő, karbantartó Szerkezetlakatos Szerszámkészítő Tetőfedő Kereskedő

Szakma Kiváló Tanulója Verseny A Szakma Kiváló Tanulója Versenyek szervezése, lebonyolítása a 16 szakmában 2007/2008-as tanévben Fő hangsúly a gyakorlati kompetenciák értékelésén van Regionális versenyek területi kamarák közreműködésével Országos döntő 16 szakmában BNV területén: world skill A verseny kiállítás, fesztivál és vásár jellegének erősítése Gazdálkodók bevonása, szakmai kiállítások Pályaválasztás, pályatanácsadás segítése Elkészült a versenyfelhívás és versenyszabályzat

Gazdaság–Szakképzés–Stratégiai partnerség Súlypont áthelyeződés, felnőttképzés szerepének felértékelődése, gazdaság által igényelt rövidciklusú képzések országos jegyzéke: tevékenység gyakorlásához, kompetenciák elsajátításához strukturált keretbe foglalt felnőttképzési modulrendszer szakképzetlenek, munkanélküliek bevonása állami elismertség, de kamarai keretek között is megvalósítható Felnőttképzési elektronikus hálózat, FELNŐTTNET létrehozása: munkaadók, munkavállalók, képzők részére korszerű szolgáltató tevékenység FAT akkreditáció szakmai közegbe helyezése, államigazgatási eljárás helyett kamarai gesztorálás, szakmai szervezetek bevonása

Gazdaság–Szakképzés–Stratégiai partnerség A legnagyobb gond a regionalitás hiánya: közigazgatási régió kell, munkaerő-piaci szempontok: feladatellátás regionális szinten Szakképzési alap az legyen ami: ne zsákmányszerzés legyen profiltisztítás: csak a szakképzés gyakorlati-tárgyi fejlesztése decentralizált keret elosztásában a cégek alulreprezentáltak az OKÉV-ek szakképzési szerepének kiüresedése Szakképzési alap: gyakorlati képzés végzők részére pozitív diszkrimináció Gyakorlati képzésben a gazdálkodók érdekeltségének növelése: átalány díjas elszámolás felemelése minimálbér 3-szorosára adminisztrációs költségek normatív finanszírozása

Kamarák szerepe a szakképzésben – nemzetközi kitekintés Módszertan: Nemzetközi szakirodalom eredményeinek és az OECD szakképzéssel foglalkozó riportjainak áttekintése és összefoglalása Statisztikai adatok áttekintése és elemzése Szakértői interjúk

Európai szakképzési modellek tapasztalatai Oktatás szolgáltatásként funkcionál: sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása Oktatás célja nem a lexikális tudás megszerzése, hanem a sikeres és hatékony munkavállaló képzése Vállalkozások nem a rövid távú haszonszerzés a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra

További javaslatok 2+2-es, képzési rendszer átalakítása (pl. 1+1+2) Gyakornoki rendszer kialakítása Élethosszig tartó tanulás pályaívének kialakítása Gyakorlati oktatás erősítése Vállalkozói érdekeltség növelése Regionális Szakképzési Modell Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés K+F együttműködés (pl. pályakövetési rendszer kialakítása) Szakképzési Alap decentralizált pályázatainak kamarai lebonyolítása

Köszönöm a figyelmüket!