1. Nap Ki a vállalkozó? A vállalkozás környezete, problémák, hatások, amelyeket ajánlatos figyelembe venni. A vállalkozás/vállalkozó első lépései. 2. Nap A tervezés gyakorlata. A vállalkozásfejlesztés intézményrendszere.

Aki saját eszközeivel és saját kockázatára szerzi meg a jövedelmét.

 mikro- kis- és középvállalkozók, nagyvállalkozók  munkanélküliek, akik vállalkozóvá válnak  újrakezdők, akik már korábban sikertelenül vállalkoztak  kényszer és „kvázi” vállalkozók  őstermelők  szabad szellemi foglalkozásúak

…akkor váltsuk ki a „vállalkozóit”?

 önbizalom, becsvágy, kritika - önkritika, önuralom, magabiztosság, határozottság, felelősségérzet, kockázatvállalás, hatásos és hatékony kommunikáció, kapcsolatépítő és együttműködő készség, a helyzetek értékelésének képessége, alkalmazkodási képesség, lojalitás, diplomáciai készség, udvariasság,magas szintű szakmai tudás, hitelesség, meggyőző erő, kompromisszumkészség fizikai állóképesség, erő, kreativitás, intelligencia, empátia, emberismeret, személyes méltóság, vállalkozói kedv, reális látásmód,rugalmasság,tolerancia,kudarctűrés és megújulás képessége,bizonytalanság elfogadása, elszántság, szervezőkészség,koncentrálóképesség, figyelem a részletekre, megbízhatóság, pontosság, kezdeményezőkészség, kitartás, szívósság, energikusság, motiváció a napi nehéz munkára, nyitottság, hajlandóság másoktól tanulni állandóan keresi az információkat, alapvetően fontos számára a minőség, nagy jelentőséget tulajdonít az adott szónak és a szerződések teljesítésének, folyamatosan javítja a teljesítményeit, eredeti, gyakran meghökkentő döntéseket hoz, fel tudja mérni a kockázat nagyságát, azután bátran kockáztat, makacs, ragaszkodik eredeti elgondolásaihoz, nehéz döntéseket is bátran meg tud hozni, környezetét igyekszik változatos módszerekkel befolyásolni, tud kikapcsolni, van humorérzéke és még sok minden jellemzi a profi vállalkozót. Megvannak-e vajon ezek a tulajdonságok ma az átlagos magyar vállalkozókban? Úgy gondoljuk, hogy nincsenek. Pénzt, forrást – kisebb- nagyobb erőfeszítéssel tudnak ugyan szerezni, vállalkozói tudást, készségeket azonban sokszor heroikus erőfeszítéssel, hosszú tanulással és gyakorlással is csak nehezen. Ezzel a kihívással az emberek jellemzően felnőtt korukban és gyakran hátrányos helyzetben szembesülnek. Egyedül nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak vele megbirkózni.

 A létrejövő új vállalkozások zömét alacsony tőkével vagy tőke nélkül alapítják, e réteg fedezettel nem, vagy alig rendelkezik, nem tudnak kommunikálni a bankkal, nem tudtak üzleti tervet készíteni, így hitelhez sem juthatnak. A bankok gyakran rugalmatlanok, a kicsiket nem szívesen fogadják.  Bizonytalan a vállalkozói ötlet, nem tudják pontosan mit is szeretnének csinálni. Hallomásból tudnak csak a vállalkozási formákról. Pontosan nem tudják, hogy a vállalkozási tevékenységükhöz melyik a legmegfelelőbb. Ezek a vállalkozók többnyire egyedül, legfeljebb családi segítséggel dolgoznak. Jellemző rájuk az is, hogy megélhetésre, fogyasztásra és családi megtakarításra törekednek.  Jelentős a kényszervállalkozók, „kvázi vállalkozók” (munkaviszonyt vállalkozással álcázó) – pl. a munkaerőpiacról kiszorultak, hátrányos térségekben élők, alacsonyan kvalifikáltak, tőkeszegények, stb. - száma, őket elsősorban a megélhetési kényszer, (a munkáltatókat pedig a közterhek áthárítása) motiválja, esetükben sem a szakmai, sem a vállalkozói ismeretek és készségek nem érik el az alapszintet. Hosszú távra nem tudnak és nem is akarnak tervezni, vállalkozói létüket átmenetinek tekintik, céljuk a munkaerő-piaci reintegráció.  A vállalkozók kb. egyharmadának megfelelő a szakmai felkészültsége és tapasztalata, kb. 70%-uknak azonban hiányosak úgy a szakmai, mint a piaci, finanszírozási, jogi, szervezetfejlesztési, vállalkozásmenedzselési, kommunikációs, stb. ismeretei és készségei, alacsony a tervezési hajlandóság és szakszerűség, ez gátja az innovációnak. A piaci szemlélet, magatartásformák, a vállalkozói kultúra elterjedése sincs még Magyarországon „befejezve”.  A lakosság, a vállalkozók nem járatosak pályázatok készítésében, nem ismerik a terminológiát, így nem, tudnak hozzáférni bizonyos támogatásokhoz, nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak ajánlattételt készíteni.

A széleskörű piaci ismeretek, információk állandó elérhetősége, jelenléte a közösségekben sincs megoldva. Az EU-s csatlakozással kapcsolatban a lakosságnak, a vállalkozóknak nincs reális képe, az egységes európai piacra való felkészülés hiányos, a csatlakozással kapcsolatosan nincs egészséges „veszélyérzet”. Jelentős probléma a vállalkozás fejlesztési stratégiájának kialakításához szükséges képességek, ismeretek, készségek - elemzés, értékelés, megerősítés, stb. -, az EU csatlakozási folyamat kínálta lehetőségek, előnyök, kihívások, várható feladatok ismeretének a hiánya. A vállalkozók számottevő része nem ismeri az adott térség adottságait, fejlesztési lehetőségeit, körülményeit, az EU csatlakozási folyamat kínálta lehetőségeket. A vállalkozók jelentős részének hiányosak a minőségbiztosítással, vállalkozásszervezéssel, tervezéssel, stb. kapcsolatos ismeretei. Az általánosan képző és a szakképző iskolák képzési programjaiban kevés az olyan rövid, gyakorlat-orientált képzési program, amely a vállalkozók, a lakosság napi információ igényét, a vállalkozói készségek fejlesztését hivatottak kielégíteni. Információáramlás hibái – a vállalkozó elfoglalt, nincs ideje „futkosni”, ugyanakkor nincs erre megfizethető, elérhető, rugalmas intézmény-és, szolgáltatási rendszer. Üzleti tervet csak elenyésző számban készítenek, jellemző az ösztönösség, kevésbé veszik figyelembe a makro környezetet.

 A vállalkozói attitűd nem ”piac és Eu-komform”. Alacsony az informatikai kultúra, minden szinten nehézkes a kommunikáció, emiatt a vállalkozások elesnek támogatásoktól, nem tudják érdekeiket hatékonyan érvényesíteni.  Nem mindig megfelelő a stílus, a morál, az együttműködési készség, gyakori az etikátlan magatartás.  Az Európai Uniós csatlakozás újabb problémákat indukált. A gazdasági környezethez való ellentmondásos és nem elégséges adaptációs készség következtében a KKV-k jelentős része megbukik, vagy csak súlyos áldozat vállalásával tud a piacon maradni (pl.: minőségbiztosítás hiánya, nem ismeri az Eu-s eljárásokat, jogrendet és a bürokráciát, nem tud megfelelni a szabványoknak, nincs nyelvtudás, korszerűtlen az infrastruktúra, vállalkozói kultúra hiányosságai, stb.).  A munkaerő költsége magas, nem tud megfelelő számú és minőségű munkaerőt alkalmazni.  Az állami támogatások nehezen elérhetőek, csak egy szűkebb rétegnek kedveznek, a pályázatoknak túl nagy a kockázata, bizalmatlanság az elbírálással szemben – a „szakértők” szaktanácsadók túl drágák, a vállalkozó nem tud érdemben, hatékonyan kommunikálni, velük, nem mindig korrektek, gyakran hiányzik az empátia.  Indokolatlanul nagy a bürokrácia, nehézkes az ügyintézés, nem veszi figyelembe a vállalkozó helyzetét – ki kiért van dilemmája!  Nincs a településeknek, a régiónak összehangolt elképzelése a régió vállalkozás fejlesztésére, ha van, akkor az érdekeltek nem tudnak róla.  A döntéshozók gyakran „laikusok”, nem tudják átérezni a vállalkozó helyzetét, lehetőségeit, ezért a döntések életszerűtlenek, ez a probléma a gazdasági kapcsolatokat is jellemzi.

 Kevés a vállalkozásbarát, valódi inkubáció.  Bizalom, megbízhatóság minden relációban akadozik – üzleti, partner, hatalom, hatóság, cégen belül, stb.  A multik komoly konkurenciát jelentenek, nem egyszer a kisvállalkozó ellehetetlenül.  A vállalkozások átlagos mérete, jövedelmezősége és termelékenysége elmarad az európai versenytársakétól.  Az EU-s, ill. más pályázatok nyelvezete, a már-már irracionális követelményrendszere, az egyoldalú (csak a vállalkozót érintő) szerződési kötelezettség és felelősségvállalási kényszer, gátja a támogatások elnyerésének.  Az elmaradott térségekben található vállalkozások sokkal tőkeszegényebbek, rosszabb kondíciókkal rendelkezők, emiatt hitelhez jutásuk sokszor reménytelen.  A vállalkozások növekedési esélyeit nagyban gátolja a vállalkozásvezetők hiányos felkészültsége, a vállalkozások stratégiai gondolkodásra, innovációra való korlátozott nyitottsága, a fejlődési lehetőségek felismerésének szerény készsége.  A magyar vállalkozások körében a jó műszaki, tudományos felkészültség gyakran nem párosul menedzsment készségekkel és sok esetben nincs a marketing szemlélet.  Az alapszintű vállalkozói ismeretek is hiányosak, mivel a közoktatásban a gyakorlati gazdasági ismeretek oktatása, a vállalkozói készségek fejlesztése viszonylag szűk körű.  A női vállalkozóknak heroikus küzdelmet kell folytatni a biológiai és társadalmi küldetésük maradéktalan megvalósításáért, drágák és szinte elérhetetlen a gyermeknevelést, háztartási munkát segítő szolgáltatások.

 A vidéki ember és környezetének általános elmaradottsága miatt a vállalkozások esetében nagyon erős a család visszahúzó hatása. nincsenekcsaládokbanhagyományai ösztönösség  A vállalkozásnak nincsenek a családokban hagyományai, a felnövekvő generáció nincs erre szocializálva, a széleskörű piaci ismeretek, információk állandó elérhetősége, jelenléte a közösségekben sincs megoldva, gyakori az ösztönösség, a hétköznapi életben szerzett tapasztalattal és magatartásrepertoárral operálnak. szociálisproblémák  A szociális problémák: a földrajzilag hátrányos térségekben, fejletlen infrastrukturális körülmények között élők elszigetelődnek, az etnikai és más, hátrányos megkülönböztetésből adódó nehézségek.  Vidéken kevés a munkahely, a centrumoktól távol eső településen szinte megoldhatatlan a szakmai képzés, átképzés, ennek fejlesztése, holott a célcsoporthoz közelítése eredményt hozna.  A helyi vezetés részéről gyenge az akarat a változtatásra, amíg e téren szemléletváltás nem következik be, nagyon nagy erőfeszítéssel lehet csak az eredményeket tartani, ezért még jobban támogatni kell a civil kezdeményezéseket, a forrásokat fokozottan erre összpontosítani.  A helyi demokrácia „csökevényes”, a klikkek, érdekellentétek, igazságtalanságok, korrupció demoralizáló hatása erős, érinti a vállalkozásokat is.

 Az ötlet megfogalmazása, pontos definiálása.  A tervezés.  Döntés, a vállalkozás elindítása.