1/11 Dr. Kincses Gyula – Dr. Surján György ESKI Dr. Racskó Péter EüM Informatikai minimum-feltételek és akkreditáció

2/11 A szabványosítás helyzete az eü informatikában Az ágazati informatikában a szabályozás szintje ma alacsony. Bizonyos funkciók egyes jogszabályokba beépítve találhatók meg (finanszírozási jogszabályok, jogviszony ellenőrzés szabályozása stb.). A „világbanki program” hozott egy szabványosítási hullámot, de a kritikus tömeget nem érte el között az e-egészség prg keretében készültek szabványok, de ezek zöme nem épült alkalmazásokba, így nem váltak általánossá. A HEFOP 4.4 hozott újabb szabályokat és egységes fejlesztést.

3/11 A javasolt többszintű szabályozás fő elemei Az informatikai minimumfeltételek képesség/ funkció-központú újraszabályozása a közös és egységes informatikai minimum kialakítása érdekében. Kötelező akkreditációs rendszer bevezetése a közfinanszírozásban résztvevő szolgáltatók számára. Fakultatív akkreditációs rendszer a best practice-ok terjedése és a kvázi-szabványosítás érdekében. Szabványfejlesztések (amelyek alapját képezik az ajánlás- és akkreditációs rendszereknek). Ajánlások készítése, amelyek az ÚMFT forrás- felhasználás esetén kötelező érvényűek.

4/11 A minimumfeltételek I. Ez az ágazat kötelező minimum-standardja, AMI NÉLKÜL NEM KAPHAT MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYT a szolgáltató. Szektor semleges és alapvetően média-független, azaz általában az egészségügyi dokumentációt, adatkezelést szabályozza, nem csak ennek elektronikus változatát. Az informatikai minimumfeltételeknek elsősorban az ellátás-biztonsági szempontokat kell figyelembe vennie, de a pénzügyi elszámoltathatóság és átláthatóság magánfinanszírozású intézménynél is követelmény.

5/11 A minimumfeltételek II. 1.A betegek ellátásának dokumentálásával kapcsolatos követelmények; (hét legalább három napján, legalább napi két órát meghaladó rendelési időben működő szolgáltató elektronikus adatkezeléssel köteles teljesíteni.) 2.Technikai, infrastrukturális alap- követelmények; 3.Kommunikációs alapkövetelmények; 4.Biztonsági alapkövetelmények; 5.Rendszer-dokumentációs és üzemeltetési feltételek.

6/11 Kötelező akkreditációs rendszer a közfinanszírozású szolgáltatóknak Nem általános célú minőség-tanúsítvány, hanem annak biztosítása, hogy közfinanszírozott szolgáltatónál csak olyan szoftvert szabad használni, amely: –biztosítja az on-line jogviszony-ellenőrzést; –biztosítja azt, hogy a jelentések a betegellátási folyamat dokumentálásából állnak elő, és nem külső beavatkozással; –biztosítja a dokumentáció részletességével és naplózottságával az OEP ellenőrzés lehetőségét; –biztosítja a beszámolók, jelentések elektronikus beküldését és elektronikus aláíráson alapuló tanúsítását; –biztosítja a betegellátás minőségével kapcsolatos elvárások teljesíthetőségét (betegek adatainak elektronikus továbbítása, átvétele, elektronikus konzíliumkérés és leletfogadás, elektronikus beutalás, időpont-foglalás, e-recept alkalmazás stb.)

7/11 A fakultatív akkreditáció A szoftverek teljeskörű minősítésére alkalmas. Ez vizsgálhatja: –Teljes-körűség és integráltság (orvosi és gazdasági rendszerek léte, összekapcsolása, VIR léte, integráltsága, unite dose rendszerek stb.); –Interoperabilitás (adatcsere, együttműködés más intézményekkel, telemedicina, előjegyzési lehetőség stb.); –Betegközpontúság (lakossági szolgáltatások) Az akkreditációnak két típusa lehet: –a termék-akkreditáció (magának a terméknek a megfelelőségét vizsgálja/tanúsítja), –a használat/működés akkreditációja (funkcionális audit: az egyes funkciók és elvárások megfelelősége az adott intézményben).

8/11 Szabványfejlesztések Fontos, meghatározó jelentőségű dolog, de: –Az EU- ban is inkább beszélnek róla, mint működik, –alapvető szabványok hiányoznak, illetve versengenek, –az élet sokszor mást fogadott el, mint a testületek… Magyarországon hasznosíthatók a HEFOP 4.4- ben kifejlesztett szabványok. A szabványfejlesztés területeit az EüM-nek kell kijelölnie, de a piaci szereplőkkel együtt célszerű a szabványokat előkészíteni.

9/11 Ajánlások A probléma: a kötelező minimumok nem lehetnek elég szigorúak a fejlesztési kritériumokhoz. Ezért az UMFT fejlesztésekhez célszerű ajánlásokat kidolgozni, amelyek –az UMFT pályázatok megvalósításánál kötelező érvényűek, –egyébként pedig ajánlások. Az ajánlások ugyanakkor kvázi-szabvánnyá válhatnak, ha a piac elismeri.

10/11 Az e-TAJ kártya terve Az elektronikus egészségbiztosítási kártya bevezetésének céljai: az egyértelmű beteg és közreműködő azonosítás Az igazolások és felhatalmazások rendszerének egyszerűsítése Lehetőség az elektronikus recept kialakítására Lehetőség az elektronikus kórlap kialakítására Csatlakozás az egységes EU-s tendenciákhoz

11/11 Összefoglalás Az informatika szükségszerűen fejlődés előtt áll. Ez kikényszeríti a szabványosítást. Többszintű szabályozás javasolt: –minimum-feltétel a közös, szektorsemleges minimumra, –kötelező akkreditációs rendszer a közfinanszírozott szolgáltatók számára, –ajánlások az UMFT fejlesztések egységesítése érdekében. Fontos tényező az egységes beteg és közreműködői azonosítási rendszer kialakítása