Területi tervezés

A területi tervezés fogalma a területfejlesztési politikát érvényesítő eszközrendszer fontos eleme de: valamennyi politikának vannak területi vetületei (!) a jogszabályban rögzített szereplők egy adott térség rö-videbb és hosszabb távú céljait és az ezek eléréséhez szükséges eszközöket rögzítik - hosszabb távú → stratégia, koncepció - rövidebb távú → operatív program célja a régió fejlesztése

A területi tervezés fogalma a tervkészítéskor figyelembe kell venni: realitás szakmaiság érintettek bevonása (partnerség) szubszidiaritás vertikális és horizontális koordináció ágazati koordináció a tervek tartalmazzák: helyzetelemzés jövőkép, átfogó és konkrét célok meghatározása a megvalósítás módja, eszközei

A tervezés folyamata előkészítő fázis előzmények: mi indokolta a stratégia kidolgozását? a stratégia törvényi, jogszabályi feltételei a stratégiaépítés alapelvei és módszerei a terület funkcióinak, feladatainak körülhatárolása a stratégia kiinduló hipotézisének meghatározása technikai lépések (pl.: ütemezés, stb.)

2. a külső környezet vizsgálata A tervezés folyamata 2. a külső környezet vizsgálata az európai regionális fejlődés irányai, hatásai a térségre (ha határmenti térség: a szomszédos ország érintkező régiója, nagyvárosai) el kell helyezni a térséget a magyar térszerkezetben (versenyelemzés) a területfejlesztés szereplőinek elvárásai (önkormányza-tok, vállalkozások, nonprofit szervezetek, lakosság)

3. a belső adottságok feltérképezése A tervezés folyamata 3. a belső adottságok feltérképezése humán erőforrások (népességszám, demográfiai szerk., foglalkoztatási szerk., munkanélküliség jellemzői, okta-tási intézmények, a lakosság egészségügyi állapota) a térség gazdasági szerkezete (ipar, mezőgazdaság, szolgáltató szektor, KKV-k) környezet állapota, minősége (természeti kincsek, védett értékek)

A tervezés folyamata infrastruktúra (közlekedés, energetikai rsz-ek, kommuni-kációs rsz-ek színvonala) településszerkezet társadalmi környezet minősége (társadalmi szerkezet, civil társadalom, kultúra stb.) az eddigi fejlesztések eredményei a térséget érintő ágazati fejlesztési elképzelések

4. a stratégia összeállítása A tervezés folyamata 4. a stratégia összeállítása a helyzetfeltárás összefoglalása SWOT-analízissel forgatókönyvek felvázolása jövőkép célpiramis

5. A megvalósítás keretei A tervezés folyamata 5. A megvalósítás keretei időbeli ütemezés az intézményi keretek kijelölése - az egyes szereplők feladatai a fejlesztési források meghatározása a stratégia megismertetése - kommunikáció (célcsoportok: a területfejlesztés szereplői, lakosság) az eredménymutatók meghatározása monitoring

Tervezés az EU-ban

Az uniós regionális politika eszközei 2007-2013 az elmaradott térségek felzárkóztatását a Strukturális Alapok (2 alap: ERFA, ESZA) és a Kohéziós Alap segí-tik → összesen: 347 milliárd euró három új célkitűzés: a konvergencia, a regionális ver-senyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés az uniós forrásokból való részesülés a 2007-2013-as periódusban → az 1083/2006 EK-rendelet, amely 2 féle tervdokumentumot ír elő:

Nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK) a tagállam kormányának nemzeti stratégiai dokumentu-ma ( más néven: fejlesztési terv) minden olyan országnak készítenie kell, amelynek egy fő-re eső GDP-je az EU-átlag 75%-a alatt van részei: - helyzetelemzés - tematikus és területi prioritásokat tartalmazó stratégia - pénzügyi források (alaponként és programonként) - végrehajtásra vonatkozó intézkedések addícionalitás elve: a tervben szereplő fejlesztési igé-nyekhez az EU társfinanszírozóként járul hozzá készítői: a tagállam kormánya + társadalmi egyeztetés

Operatív programok (OP) a fejlesztési tervbe foglalt célok megvalósítását segítik a források felhasználásának részletes szabályait hatá- rozzák meg ezeken keresztül történik a prioritásokba foglalt célok megvalósítása, részei: - célok - prioritások - intézkedések - finanszírozási terv - végrehajtás

Magyarország első nemzeti fejlesztési terve (NFT I.) a 2004-2006-os periódusra vonatkozott 5 operatív programot tartalmaz (a régiók nem kaptak ön-álló OP-ket, egyetlen regionális OP) STRUKTURÁLIS ALAPOK MEGOSZLÁSA OPERATÍV PROGRAMONKÉNT 2004-2006    Operatív Program             millió euró (99-es áron)    EU támogatás megoszl. (%)   Humánerőforrás fejlesztés (HEFOP)    421,8                                        23,89  Gazdasági Versenyképesség (GVOP) 411,8                                   23,33  Agrár- és Vidékfejlesztés (AVOP)         320,6                                   18,16  Környezeti és infrastruktúra (KIOP)      290,8                                    16,48  Regionális fejlesztés (ROP)                  315,8                                   17,90  Technikai segítség                          4,5                                          0,24   Strukturális Alapok összesen     1 765                                          100 

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Mo. 2. nemzeti fejlesztési terve, a 2007-2013-as perió-dusra szól alcíme: Foglalkoztatás és növekedés http://www.nfu.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv_2 1. helyzetértékelés – a stratégia megalapozása makrogazdasági helyzet társadalmi-gazdasági állapot az I. NFT tapasztalatai

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2. A stratégia meghatározása Átfogó célok – összhang a lisszaboni stratégiával - a foglalkoztatás bővítése - a tartós növekedés elősegítése A célokhoz tartozó tematikus és területi prioritások - 6 prioritás: gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés, társadalmi megújulás, környezeti és energetikai fejlesz-tés, területfejlesztés, államreform

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) - megjelölik az OP-t, amelynek keretén belül az adott prioritás megvalósul 15 operatív program (külön regionális OP-k) Pénzügyi terv Végrehajtás

Forrás: KSH

Az egy főre jutó GDP az uniós átlag százalékában (NUTS 2 régiók) 1996 2000 2004 2007 Közép-Magyarország 75 85 101 103 Közép-Dunántúl 48 53 60 58 Nyugat-Dunántúl 55 63 66 61 Dél-Dunántúl 42 45 43 Észak-Magyarország 36 40 Észak-Alföld 37 41 39 Dél-Alföld 44 Magyarország 52 62 EU 27 100

http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/fonds/index_fr.htm

http://ec.europa.eu/regional_policy/policy/fonds/index_fr.htm

A Strukturális Alapok menedzsmentje (2007-2013) A fejlesztési terv végrehajtásában az alábbi intézmények vesznek részt: Nemzeti Fejlesztési Tanács a kormány tanácsadó testülete nyomon követi és értékeli a fejlesztéspolitikai célok meg-valósulását elnöke: a miniszterelnök; tagjai: a regionális fejlesztési tanácsok képviselői, miniszterek, felkért szakértők

A Strukturális Alapok menedzsmentje (2007-2013) Fejlesztéspolitikai Irányító Testület (FIT) a kormány fejlesztéspolitikáért felelős, döntéselőkészítő, véleményező, javaslattevő szerve elnöke: a miniszterelnök, tagjai: az államtitkárok összehangolja az európai uniós és hazai forrásból meg-valósítani kívánt fejlesztéseket

A Strukturális Alapok menedzsmentje (2007-2013) Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az ÚMFT és az operatív programok megvalósításáért felelős koordinációs-irányító szervezet valamennyi operatív program irányító hatósága itt talál-ható Irányító hatóságok (IH) koordinálják az OP-k tervezését, felelősek a kapott támo-gatások felhasználásáért

A Strukturális Alapok menedzsmentje (2007-2013) az OP-k megvalósításában közreműködő szervezetek segítenek pl.: Váti Kht., hét regionális fejl-i ügynökség → - mód nyílik a régiók bevonására - az alacsonyabb területi szintek nem jutnak szerephez Az operatív programok monitoring bizottságai az OP felügyeletéről gondoskodnak (koordinációs, dön-téshozó testület) Az egyetlen ellenőrző és igazoló hatóság: a Pénzügyminisztérium

Területi tervezés Magyarországon A területfejlesztési törvény → fejlesztési dokumentumok el- készítését írja elő meghatározott szereplők számára: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) - 1998-ban készül az első, 2005-ben a második - meghatározza az ország közép- és hosszú távú fej-lesztési céljait (2013 ill. 2020) - az önkormányzati és területfejlesztési miniszter felel a kidolgozásáért, a Parlament fogadja el

Területi tervezés Magyarországon Regionális fejlesztési koncepciók, regionális fejlesz-tési programok - a tervezési-stratégiai régiók területére készülnek - időtáv: a koncepciók esetén 7-15, a programok esetén 3-6 év - a regionális fejlesztési tanácsok fogadják el őket, a re-gionális fejlesztési ügynökségek készítik

Területi tervezés Magyarországon Megyei területfejlesztési koncepciók és programok - időtávuk: a koncepciók esetén 7-15, a programok ese-tén 3-6 év - a megyei területfejlesztési tanácsok hagyják jóvá, mun-kaszervezeteik dolgozzák ki

Területi tervezés Magyarországon Kistérségi fejlesztési koncepciók és programok - időtávuk: a koncepciók esetén 7-15, a programok ese-tén 3-6 év - a kistérségi fejlesztési tanácsok hagyják jóvá, munka-szervezeteik dolgozzák ki

Területi tervezés Magyarországon Két szinten zajlik: el kell készíteni az uniós források elnyeréséhez szüksé-ges dokumentumokat (nemzeti fejlesztési terv, OP-k) az 1996-os területfejlesztési törvény által előírt fejleszté-si tervek (OTK, regionális, megyei, kistérségi fejlesztési koncepciók és programok)

Területi tervezés Magyarországon Problémák: az uniós és a hazai tervezés jogi keretei eltérőek nem egységesek az uniós és a hazai tervek megvalósí-tását illető időtávok intézményi hátterük közt alig van átfedés

Területi tervezés Magyarországon Feladat: a kétféle tervezés közti nagyobb összhang megteremté-se pl.: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció ↓ - közösségi és hazai forrásokra egyaránt épít - az ÚMFT és ennek operatív programjai már ezek figyelembe vételével készültek