Terek, térelemek Térfelosztás

Terek és csoportosításuk a hétköznapi nyelvben sokfajta térfogalom → a többfajta tér több szempont szerint osztályozható pl.: a térelemek jellege szerint → objektív terek - külső tér: földrajzi térhez kötött, lokalizált elemekből áll - belső tér: földrajzi térhez nem kötött, sajátos jegyei foga- lompárokkal fejezhetőek ki (pl.: kormány-ellenzék) a társadalmi teret a társadalom külső és belső terei együtt alkotják

Terek és csoportosításuk vagy: a terek észlelése szerint → szubjektív terek nem a térelemek jellege áll a középpontban, hanem az észlelő, illetve az észlelés (pl.: mentális tér) átfedés: a társadalmi terek egyszerre objektívek és szub-jektívek (pl.: gazdasági tér)

Térelemek a tér térelemekből épül fel - ezek vagy természetesen adódnak - vagy a regionális elemzés maga is létrehoz térfelosztás- sal ilyen elemeket a legáltalánosabb térelem a hely → a tér felfogható úgy, mint a helyek egyenlőtlensége és rendezettsége - külső térben pl. a táj, a település, vagy a vonzáskörzetek - belső terekben pl.: egyének, társadalmi csoportok, intéz- mények

Térelemek Számos egyéb térelem-csoportosítási lehetőség: geometriai térelemek: pont, egyenes, sík → segítségük-kel leírhatók a régiók, vonzáskörzetek, határok a városok térelemei (Lynch): 1. utak, útvonalak 2. határok, szegélyek, peremek 3. negyedek, kerületek 4. csomópontok 5. iránypontok, tájékozódási pontok • a térbeli társadalmi rsz-ek kialakulása → Paul Haggett (ld.: 1. előadás 12. dia)

A csomóponti régiók kialakulásának folyamata Forrás: Haggett, 2001

A vertikális térfelosztás három alapvető formája a területi tudományok maguk is felosztják az általuk vizs-gált teret a térfelosztásban alapvetően két tagolási irány van - vertikális: térségi szinteket jelölünk ki - horizontális: területeket, térségeket határolunk le A vertikális térfelosztás három alapvető formája 1. magassági tagozódás (pl.: domborzat) - szintekre osztottság, egymás feletti elhelyezkedés - külső terekhez kötődik (Mo-n kevésbé kerül szóba)

Térfelosztás 2. Vertikumok (pl.: termelési vertikum, oktatási szintek) - munkamegosztás keretében létrejövő egymásraépülés - a belső terekhez kötődik - egy szint sem hagyható el, a szintek egymásra épülnek 3. Hierarchiák (pl.: közlekedési hálózatok) - a belső terekhez kötődik: a szervezetekben működő alá-és fölérendeltség - a szintek felcserélhetők

Térfelosztás A területi fejődéssel kapcsolatban további 3 társadalmi szint- rendszer játszik fontos szerepet. a településhálózat szintjei → településtudomány a közigazgatás szintjei → közigazgatás-tudomány Bibó István alapelvei: 1. a központok optimális megközelíthetősége 2. a területegységek arányossága 3. az igazgatás egysége 4. a területegységek egymásba illeszthetősége 5. a súlypontok váltakozása 6. a célszerű hovatartozás elve

A horizontális térfelosztás (regionalizáció) a regionális politika szintjei (pl.: EU, a NUTS-rendszer) A horizontális térfelosztás (regionalizáció) (ld.: 1. előadás, 18.dia) a földrajzi tér határvonalakkal való felosztásának eszkö-ze, két fő típusa: - területi dezaggregáció (nagyobb egységek részekre bontása) - területi aggregáció (kisebb területegységek összevo- nása)

NUTS-rendszer Nomenclature des Unités Territoriales Statitiques (Terü-leti Statisztikai Egységek Nomenklatúrája) az Eurostat hozta létre → cél: a tagállamok területi egy-ségeinek társadalmi-gazdasági adatai összehasonlíthatók legyenek öt szint: NUTS 1: makrorégió NUTS 2: tervezési-statisztikai régió NUTS 3: fejlesztési régió NUTS 4: kistérségek NUTS 5: települések

NUTS-rendszer 1059/2003 EK-rendelet: a NUTS egységeknek létező közigazgatási egységekből kell felépülniük az egyes területi szintekhez népességhatárokat állapí-tottak meg: NUTS 1: 3-7 millió fő NUTS 2: 800 ezer – 3 millió NUTS 3: 150 ezer – 800 ezer a területbeosztáson 3 évente lehet változtatni úgy, hogy a népességadatok közelebb kerüljenek a fenti értékekhez

NUTS-szintek az egyes tagországokban NUTS I. NUTS II. NUTS III. Ausztria 3 9 35 Belgium 11 43 Bulgária 2 6 28 Ciprus 1 Csehország 8 14 Dánia 15 Egyesült Királyság 12 37 133 Észtország 5 Finnország 20 Franciaország 26 100 Görögország 4 13 51 Hollandia 40 Írország

NUTS-szintek az egyes tagországokban NUTS I. NUTS II. NUTS III. Lengyelország 6 16 45 Lettország 1 Litvánia 10 Luxemburg Magyarország 3 7 20 Málta 2 Németország 41 439 Olaszország 5 21 103 Portugália 30 Románia 8 42 Spanyolország 19 52 Svédország Szlovákia 4 Szlovénia 12

NUTS-szintek az egyes tagországokban EU-27 összesen: 268 NUTS 2 régió Magyarország: NUTS 1 3 makrorégió NUTS 2 7 tervezési-statisztikai régió NUTS 3 19+1 megye NUTS 4 168 statisztikai kistérség NUTS 5 kb. 3150 település

Magyarország régiói, megyéi, kistérségei

Területi egyenlőtlenségek

térelemek folyamatosan átrendeződnek → a tér fogal-ma elválaszthatatlan az egyenlőtlenség fogalmától a területi egyenlőtlenségek vizsgálata a regionális kuta-tások középpontjában áll de: komplex kérdés - az egyenlőtlenségrendszer egy-egy dimenzióját tudjuk csak mennyiségi vagy minőségi ismérvek segítségével bemutatni

A területi egyenlőtlenségek kialakulásának okai földrajzi elhelyezkedés természetföldrajzi jellemzők történelmi múlt államhatárok a népesség összetétele infrastrukturális fejlettség világgazdasági folyamatok gazdaságpolitikai intézkedések

Esettanulmány: Olaszország politikai egység: 1861, de re-gionális egyenlőtlenségek okai: - földrajzi - természetföldrajzi - történelmi - gazdaságfejlesztési - kulturális

Az olasz régiók fejlettségi szintje

Az olasz régiók munkanélküliségi rátája

A területi egyenlőtlenségek mérséklésének eszközei pénzügyi ösztönzők (pl.: tőkejuttatás, adókedvezmény, kamattámogatás) központi szabályozás (pl.: tervezés, programozás, in-tézményrendszer decentralizálása) infrastrukturális beruházások (pl.: közlekedési hálózat, ipari parkok, kutatás-fejlesztési kapacitások)

A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson) munkanélküliségi ráta, foglalkoztatási ráta háztartások jövedelme kutatás-fejlesztési aktivitás százezer lakosra jutó felsőoktatási hallgatók száma termelékenység bérköltség az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a havi bruttó átlagkeresetek mértéke az autópálya-hálózat sűrűsége

A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók Egydimenziós területi egyenlőtlenségi mutatók Relatív terjedelem (Q): Q = (ymax – ymin)/y az adatsorban előforduló legnagyobb illetve legkisebb érték különbségét az adatsor átlagához viszonyítja Relatív szórás (V): V = (1/y) √ ∑(yi - y)² a szórás átlaghoz viszonyított nagyságát fejezi ki egyes értékek az átlagtól relatíve átlagosan hány száza-lékkal térnek el

A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók Duál mutató (D): D = ym / ya a teljes megoszlás átlaga fölötti értékek átlagának és a teljes megoszlás átlaga alatti értékek átlagának a hánya-dosa Hoover-mutató (H): H = 1/2∑| xi - fi | az egyik vizsgált társadalmi-gazdasági jelenség mennyi-ségének hány százalékát kell a területegységek között átcsoportosítanunk ahhoz, hogy területi megoszlása a másik jellemzőével azonos legyen (pl.: jövedelem és népesség → Robin Hood-index)

A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók Koncentrációs mutató (K): K = ∑(xi / ∑ xi)² valamely naturális jellemző területegységek közötti koncentráltságának az értékét számszerűsíti Konvergencia-számítások a konvergencia fogalma - egymáshoz közelítés - egy konvergencia-pont elérését célzó (tehát felzárkó- zási) törekvés

A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók σ-konvergencia a területi egységekben az egy főre jutó GDP logaritmusá-nak szórása időben csökkenő tendenciát mutat Forrás: EUROSTAT (2006) alapján Ferkelt Balázs számításai

A területi egyenlőtlenségek mérésére szolgáló mutatók abszolút β-konvergencia a szegényebb országok egy főre jutó jövedelme gyor-sabban növekszik, mint a gazdagabb országok egy főre jutó jövedelme a β-konvergencia megléte σ-konvergenciához vezet

Regionális különbségek az Európai Unióban

A regionális egy főre jutó GDP területi különbségeinek alakulása 2005-ben, EU 27=100 (forrás: Eurostat) A 15 legmagasabb A 15 legalacsonyabb 1. Belső-London (UK) 303 Nord-Est (RO) 24 2. Luxemburg (LU) 264 Severozapaden (BG) 27 3. Brüsszel 241 Yuzhen tsentralen (BG) 4. Hamburg (DE) 202 Severen tsentralen (BG) 28 5. Wien (AT) 178 Sud-Vest Oltenia (RO) 6. Île-de-France (FR) 173 Sud-Muntenia (RO) 29 7. Stockholm (SE) 172 Severoiztochen (BG) 31 8. Berkshire, Buckhingam-shire, Oxfordshire (UK) 168 Sud-Est (RO) 9. Felső-Bajorország (DE) 166 Yugoiztochen (BG) 33 10. Groningen (NL) 164 Nord-Vest (RO) 34 11. Hovedstaden (DK) 161 Lubelskie (PL) 35 12. Praha (CZ) 160 Podkarpackie (PL) 13. Utrecht (NL) 158 Centru (RO) 36 14. Southern & Eastern (IE) Podlaskie (PL) 38 15. Darmstadt (DE) Swietokrzyskie (PL)

Az egy főre jutó GDP az EU legfejlettebb és legfejletlenebb régióiban (2004)

Az egy főre jutó GDP területi különbségeinek alakulása a tagállamokban, EU 27=100 (forrás: Eurostat) 1997 2006 1. Luxemburg 216 279 2. Dánia 134 Írország 143 3. Ausztria 133 Hollandia 132 4. 128 129 5. Belgium 126 127 6. Németország 125 123 7. Svédország 120 8. Olaszország Egyesült Királyság 119 9. 117 Finnország 116 10. Franciaország 115 114 11. 113 12. 111 104 13. Spanyolország 94 102 14. Ciprus 86 Görögország 97 15. Málta 81 93

Az egy főre jutó GDP folyó árakon vásárlóerő-paritáson az új tagállamokban 2006-ban, EU 27=100 (forrás: Eurostat) Ország GDP/fő (euró) Az EU 27 átlagában (%) 1. Ciprus 21900 93 2. Szlovénia 20800 89 3. Cseh Köztársaság 18600 79 4. Málta 17700 76 5. Észtország 15900 68 6. Magyarország 15300 65 7. Szlovákia 14900 64 8. Litvánia 13500 58 9. Lettország 13100 56 10. Lengyelország 12400 53 11. Románia 8800 38 12. Bulgária 8700 37 EU-27 23500 100 Euro-övezet 25800 110

Regionális egyenlőtlenségek Magyarországon

Forrás: KSH

A magyar régiók egy főre jutó GDP-je az EU-27 százalékában (2005) Közép-Magyarország 104,9 Nyugat-Dunántúl 63,7 Közép-Dunántúl 60,4 Dél-Dunántúl 44,6 Dél-Alföld 43,6 Észak-Magyarország 42,3 Észak-Alföld 40,9 Magyarország 64,3 Forrás: Eurostat

Magyarország hármas térszerkezete Forrás: Enyedi, in: Magyar Tudomány 2004/9