Együtt egymásért és magunkért „A konfliktus az élet és a fejlődés szerves része tekinthetjük az „élet táncának.” (Marshall Rosenberg) Együtt egymásért és magunkért

Mi a konfliktus? „Latin eredet: conflictus – összecsapni. Szinonimák: nézeteltérés, háború, harc, összetűzés. Definíció: Olyan ütközés, amelynek során igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek kerülnek egymással szembe. Jellemzői: 1). a harmónia hiánya, 2). a számunkra fontos dolgokról mások eltérően vélekednek, értékrendjük eltérő, 3). a szemben álló felek viselkedése akadályozza egyikük igényeinek érvényesítését.

Félni kell-e a konfliktustól? „A konfliktus nem az ördögtől való, hanem az élet természetes velejárója. A békés változtatás eszköze, s ily módon a stabilitás kulcsa." (Klein Sándor) „Karakterdefektusos az a személy, akinek nincsenek konfliktusai. A konfliktusok formálják a karaktert.” (Popper Péter) Minden konfliktus negatív?

jó, konstruktív rossz, destruktív Konfliktus jó, konstruktív rossz, destruktív Ötleteket hoz felszínre Védekező magatartáshoz vezet Leválasztja a problémát az egyénről Polarizálja a csoportvéleményt Feszültséget csökkent A csoport széteséséhez vezet Átláthatóvá teszi a hatalmi és erőviszonyokat A változást és önértékelést értékké teszi

Iskolai konfliktusok tanuló tanuló tanuló pedagógus pedagógus pedagógus igazgató pedagógus szülő pedagógus szülő szülő iskola fenntartó

értékelés – osztályozás tanuló pedagógus: értékelés – osztályozás „kivételezés” túlzott tanulói érdekérvényesítés tanári elvárások szülő pedagógus szülői elvárások osztályozás – értékelés tanuló – pedagógus nézeteltérés

igazgató egy pedagógus: beosztás, munkafeltételek, pedagógus pedagógus: /lét/bizonytalanság szakmai féltékenység nemzedéki ellentét igazgató egy pedagógus: beosztás, munkafeltételek, erkölcsi, anyagi, szakmai megbecsülés igazgató pedagógus csoport/ok/: eltérő szakmai koncepció, vezetési stílus

A konfliktus kialakulásának folyamata A konfliktus, mint folyamat öt szakaszra osztható: megelőző helyzetre, a konfliktus felismerésére és átélésére, a konfliktus kezelési módjának kialakítására, a konfliktus alatti tényleges viselkedésre, a következményekre. Konfliktushoz vezethetnek a következő okok: kölcsönös információ hiány, félreértett kommunikáció, hibás vezetési stílus, eltérő értékek, attitűdök (hiedelmek).

Mitől függ a feszültségtűrési küszöb? egyéni alkati sajátosságok társadalmi, kulturális tényezők lappangó ellenérzés a környezet

A problémamegoldó stratégiák lépcsőfokai: jelezzük a problémát, időpontot egyeztetünk kimondjuk igényeinket megoldásötleteket gyűjtünk közösen mérlegeljük, kinek melyik felelne meg döntünk, melyiket választjuk megbeszéljük, kinek mi a feladata ezzel, és mindketten elégedetten állunk fel, szilárdabbá, biztonságosabbá tesszük kapcsolatunkat. (Gordon)

Hogyan kerülhet vakvágányra a kapcsolat? Feltételezzük, hogy négyféle fülünk van: tény-fül információ magamról-fül kapcsolati-fül megbízási-fül (Tölgyesi Klára: Az ütközések fejlesztő ereje)

„Kezeld a konfliktust – harc helyett – problémának, mert annak megoldásai vannak. A harcot pedig csak megnyerni vagy elveszíteni lehet.” (Thomas Gordon)

(hermann@compunet.hu) Köszönöm a figyelmet! (hermann@compunet.hu) Dr. Hermann Istvánné Felhasznált irodalom „A konfliktus fogalomrendszere” Nanszákné Cserfalvi Ilona, Kissné Kálmán Marianna Szabóné Szilágyi Zsuzsa összeállítása Tölgyesi Klára: Az ütközések fejlesztő ereje Thomas Gordon: T.E.T. A tanári hatékonyság fejlesztése Képek forrása az Internet