Az agresszió megjelenése és kezelése az óvodában Helyzetben az óvodapedagógus Dr. Bakonyi Anna

„Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítéka, hogy – nyílt vagy szimbolikus formában – valakinek vagy valaminek kárt, sérelmet vagy fájdalmat okozzon.” (Ranschburg J.)

Mit jelent az agresszió? Szándékos cselekvés, nyílt, vagy szimbolikus érzelmi é/vagy tevőleges bántás Önmaga elleni cselekedet, durva beavatkozás Mások elleni cselekedet, durva beavatkozás - gyerek-gyerek - gyerek-szülő - gyerek-pedagógus Típusa 1: - nyílt = kiadja a gőzt magából - elfojtott = sértődés, egyéb önpusztító forma, szomatikus tünetek Típusa 2: - instrumentális =. harc egy játékeszközért, eszközért, helyzetért - indulati = düh eredménye, frusztráció, akadályoztatás esetén következik be

Milyen az agresszió? 1. Konkrét megnyilvánulások: - fizikai:csipkedés, rúgás, stb…. - tárgyi: összetépés, rombolás, stb… - lelki: megszégyenítés, kirekesztés stb…. - verbális: csúnya szavak, igaztalan vádak stb….

Milyen az agresszió? 2. Megoldásmódok: védekező, eszközkereső, szabálysértő, önvédő, valódi belső sérülés, önértékelés növelő, agresszió átvitel, Figyelemfelhívás pánik, katartikus- örömszerző, terror, dominanciaharc, büntető, kizsákmányoló, stb….

Az agresszió lélektani háttere Általános megközelítés: Mi lehet a háttérben? - félelem, - harag, - elfojtás, - fájdalom, - düh, - mások agressziójának átélése, - egyéb negatív tapasztalat, negatív élmény, - kirekesztettség, elszigeteltség, szeparáció, - szeretethiány, stb..

Nemek szerinti eltérés eltérő elvárások a nemekkel, neveltetés:szocializált temperamentum, öröklés: genetikai,alkati, hormonális fiúknál több a fizikai agresszió lányoknál több a verbális agresszió Az eltérő megnyilvánulás a környezeti hatások függvénye : hosszú távú egyéni „stratégiák” az agresszió önszabályozásában. Függ: - minta - mi erősíti meg a viselkedést - mely viselkedést erősítik meg

Az agresszív óvodás jellemzői Alapvető megnyilvánulások: Túl könnyen beszokik az óvodába Szokásokat, szabályokat nehezen tart be Általános beilleszkedési nehézségek Kötözködő, szándékosan bánt Hiszti, kellemetlen viselkedés Méltánytalanság éri a visszahatást jogosnak érzi (üldöztetés érzés), téves mentalizáció Inaktív szocializáció következtében empátia hiánya

Az agresszió fejlődése Kezdete, természetes megjelenése: Párhuzamosan alakul a az énfejlődéssel Határok próbálgatása, dackorszak Én-erő megmutatása, próbálgatása Okok: Éretlen önszabályozás Rossz, inadekvát visszajelzések, düh a felnőtt részéről Téves mentalizáció- a másik „fejével való gondolkodás” hiánya

Az ellentétes viselkedés: elfogadás/annak hiánya 1. Asszertivitás: Normál reakció: következetes reakciók a gyerek tettére = asszertivitás Mások elfogadása, ezzel együtt az én érvényesítése Érdeklődés Felelősségvállalás Egyenrangúság, partnerképesség 2. Agresszív magatartás: Nem normál reakció: következetlen, ráhagyó, változó reakciók= agresszió, Téves önértékelés, önbizalomhiány Felsőbbrendűség érzése Mások felelőssé tétele, vádaskodás Az ördögi kör oka: jutalom/büntetés kérdése

Az agresszió családi, társadalmi/családi háttere Konkrétumok: - szétesés, értékválság, individualizáció, közösségek hiánya - munkahelyi problémák – a túl sok és a semmi munka között - csonka család - „ modern” család – a feminizmustól a házasság nem létéig - média „értékei” - információs áradat- a túlzott, rosszul megválasztott számítógép, TV szerepe - egy gyerekes modell - generációk szétválása életmód (rohanás) a XXI. században A temperamentum/- agresszió, vagy annak hiánya - függ a gyerek: - Aktivitásától - Emócióitól - Szociabilitásától

A gyermek toleranciája és a nevelés összefüggései Pozitív nevelői légkör esetén: A csecsemő már „leveszi” a jeleket, kódolja (kötődés) A kisgyermek képes kategóriák megfogalmazására (jó, rossz) Mit dicsérünk, vagy szidunk: viselkedést/teljesítményt? Mindez automatikussá válik óvodáskorra Kialakul az érték, - ez még nem előítélet, vagy diszkrimináció Negatív nevelői légkör esetén: Tekintélyelvűség – indokok nélküliség Követelő attitűd Büntető szokások Spontán, következetlen reakciók Kialakul a mentalizáció hiánya, mert nincs támpont

A tolerancia - szemben az agresszióval Szükségünk van: Biztonságra, igazságosságra Pozitív énképre Csoporthoz tartozásra Ehhez a nevelői magatartás: Sztereotípiák elkerülése Manipuláció elkerülése Cselekvéseink átélése Különbségek észrevétele, és azok értelmezése – nem minősítése Kulturális ismeretek, de a hangsúly a közös vonásokon van Életkori sajátosságok ismerete, a reakciók figyelembevételénél Modellnek lenni

A kötődés és az agresszió Kötődési minták: Biztonságos Bizonytalan Ambivalens Dezorientált (széttagolt, „semmilyen”) Kötődési „hibákból” eredő agresszió: A gyerek reakcióinak (sírásának, örömének) félreértelmezése Kialakul a düh, szomorúság, öröm, de nem adekvátan Szégyen helyett bűntudat Megoldás helyett figyelemfelkeltés Megfelelő kötődés és reakció eredménye: A kommunikáció valóságos, tényleges, helyes értelmezése Az érzelmek azonnali tudatosítása – helyes önértékelés/önkontroll, normál reakció

Az erkölcsi fejlődés kialakulása Háttér: Meglévő értékrend működése/nem működése Társadalmi értékrend működése/nem működése A modell bizonytalan, nincs kialakult norma A modell értékválságban van, labilis, ingadozó A modell stabil, biztonságos, kiszámítható, következetes Kortársmodellek Folyamat: Utánzás, mintakövetés Tapasztalat, élmények elvárások - értékrend - tettek Orientálás, utasítás, kérés és elvárás követése Tettek, cselekedetek Azok megerősítése/gyengítése

A visszajelzés következménye az önértékelés A dicséret: Pozitív visszajelzés, bíztatás Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem az okosságot Mindig az erőfeszítést dicsérni, soha nem a személyiséget Mindig konkrétan dicsérni, magát a tettet Azonnal visszajelezni, reagálni A büntetés: Resztoratív megoldások és alternatívák felkínálása egyszerre Mindig a cselekvésre vonatkozzon a büntetés, soha nem a személyiség egészére Analógiák felhozása: „emlékszel, amikor….?” Tilos a megszégyenítés, a fizikai büntetés Az áldozat és a tettes érzéseinek és megváltozott állapotának egyensúlya- törődni mindegyikkel

Kisebbségben lenni Sajátos nevelési igényű gyerekek és családjaik Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek és családjaik Etnikai kisebbségek, nemzetiségek, migráció, cigányság Tehetséges gyerekek SNI-vel és HHH-val „keverve”, vagy „magában” Megjelöltség- másnak lenni - A család is más lesz, másképp viszonyul a gyerekhez - SES változik a kisebbségi létből fakadóan A kisebbségi létforma is vezethet agresszióhoz Család esetében is Gyermek esetében is

Inklúzió Inkluzív nevelés: mindenki más - differenciált irányítás a gondozásban - differenciált segítség a játékirányításban - differenciált segítség a tanulásban: cél, taralom, feladat, módszer, eszköz, idő, értékelés Inklúzió = szemlélet Differenciálás = módszer Integráció = helyzet

Kapcsolat a családdal - külső A beavatkozás lehetséges szintjei, a bevonás módjai: - szociális háló: családsegítő, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális munkás - pszichológiai segítség - kriminológiai/jogi segítség Módszerek, az agresszió „akadálymentesítése”: konfliktuskezelés mediáció resztoratív (helyreállító) megoldások

Kapcsolat a családdal - belső Az óvodapedagógus megoldásai: - családközpontú intervenció: a feldolgozás coping : okai- és módjai (tagadás, hárítás, küzdelem, harc, depresszió, stb.) selfreguláció figyelembevétele - kettős mérce elkerülése – direkt és látens hatásai - nagy létszám elkerülésének „belső” módjai, technikái: napirendszervezés - művészetterápiás megoldások: drámapedagógia, zeneterápiás eljárások, táncpedagógia, kétművesség, meseterápia - a szokásostól eltérő bevonás: tevékenységközpontok, nyitott óvoda (BKH és Lépésről-lépésre)

Az előítéletes magatartás Aláveti magát a tekintélynek, kritika nélkül elismeri a tekintély legitimitását Görcsös ragaszkodás a konvencionális értékekhez A gyenge én pedig vergődik az értékek , megoldások között Nemkívánatos tulajdonságaikat kivetíti az alsóbbrendűnek gondolt, „más” csoportokra Gyanakvás Megtorlásra való hajlandóság a gyengébbek felé Zárt gondolkodás (tények kevéssé befolyásolják) Végeredmény: agresszió

Az elfogadás „tanítása” Fontos a különbözőségünkről beszélni, Hívjuk fel a figyelmét a közös vonásokra, amiben mindannyian azonosak vagyunk Találkozzon a gyerek különféle vallásokkal, kultúrákkal, más bőrszínű emberekkel Ismerkedjünk meg konkrét személyekkel más kultúrákból Tápláljuk a gyermek kíváncsiságát, kérdezhessen bátran Az előítéletes megfogalmazásokra azonnal reagáljunk, kérdezzünk vissza: „Tudod, mit jelent az, amit mondtál”? Mi vagyunk a modellek – toleráns viselkedés Ugyanakkor értékközvetítők is vagyunk

A negatív tartalmú és az agresszív játék A játék és agresszió: A játékban nyilvánul meg az összes képesség és minden motiváció – az agresszió is A negatív tartalmú játék: nem biztos, hogy agresszív, az átélt élményektől függ, hogy ki mit játszik és miért – engedni egy határig (példák….) Agresszió a játék menetében: önlevezetés – hagyni (példák...) Agresszív játék: egyfajta játékrombolás, a játék belső szabályainak megszegése nincs szerepe a „rossz” játék kifejezésnek (ld.a megnyilvánulásokat, és ld. az okokat)

Prevenciós lehetőségek az óvodában Differenciált szemlélet és gyakorlat (nem egységes) - más elvárások - más feladatok, cselekvések, tevékenységi körök - más beavatkozás, segítségnyújtás - más időkeret - más értékelési módok Elfogadás, szeretet (nem „beskatulyázás”), pozitív minta a többi gyerek felé Felnőtt - gyerek viszony után kezdődik fejlődni a gyerek - gyerek viszony (sorrend) – segítség a beilleszkedéshez Cél a prevenció: (sajátos megoldások,ld. korábban) - család- és gyerekismeret, a gyerek személyiségének megfelelő bánásmód, és tevékenységrendszer biztosítása (aktivitásra serkentés)

Az agresszió konkrét kezelése az óvodában A már bekövetkezett agresszió esetén: - a hiba helyrehozatala, aktív részvétel a folyamatban- felelősségvállalás kialakítása, a helyrehozatal legyen a következmény és nem a büntetés, vagy a kirekesztettség - átterelés – hasonló, de elfogadható cselekvésbe való átirányítás, ötletek adása, minták, más gyerekek bevonása is lehetséges, de nem feltétlenül (a fájdalom magányt igényel, máskor meg társaságot) - nem a gyereket kell megítélni, hanem a tettét – a harag egyfajta természetes, őszinte kifejezése - ne féljen a gyerek a következményektől, ne szüljünk újabb félelmet, újabb agressziót generálva tilos a megszégyenítés fizikai és lelki értelemben egyaránt mese, rajz, zene, dráma stb. művészetek aktív gyakorlása akitv kapcsolat a családokkal- néha együtt az „áldozat” és a „tettes”

bakonyianna@gmail.com 06-30-284-32-40 Köszönöm a figyelmet! bakonyianna@gmail.com 06-30-284-32-40