Magyar Anjou Legendárium Szent László királyunk

I. (Szent) László (Lengyelország, 1048 (előtt) – valahol a cseh határvidéken született, 1095. július 19.) Árpád-házi magyar király. Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő, egy gyermeke született: Piroska (Priske), későbbi bizánci császárné. Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni kűzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, Lászlót herceggé nevezte ki. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után őt választották királlyá. Feltételezések szerint kétszer is megkoronázták: először a görög koronával, majd 1081-ben, mikor Salamontól visszakerültek a magyar koronázási jelvények. Azonban legendák szerint elképzelhető, hogy meg sem koronáztatta magát, mivel „égi koronára vágyott”. Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt. Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Őt magát 1192-ben avatták szentté. 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen, az őáltala alapított a régi Székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt.

1. Szent László Fehérvárra megy 2. Szent László megkoronázása 3. Szent László a körmenetben 4. Imájára megjelenő állatok megsegítik az éhező sereget

1. A király serege felégeti a besenyők házait 2. Szent László imádkozik a templomban 3. A halott képében megjelenő ördög a Szent arcába vágja köpönyegét 4. Az ördög megüti Lászlót a ravatallal

1. A király kereszttel védekezik a démon ellen 2. Szent László harca a kunokkal 3. Szent László megsebesül 4. Szent László birkózik a kunnal, akinek a lábát a leány elvágja

1. A király temetése 2. A nép imádkozik a király sírja körül 3. Egy nemes nem tudja felemelni az ezüsttálat 4. A szegény ember felemeli az

Türje

Türje, Premontrei Rendház   Prépostsági templom (Gyümölcsoltó Boldogasszony), Türje Az egyik legkorábbi és majdnem teljesen épen megmaradt premontrei apátsági templom, amit a francia építőműhely hozott létre az 1230 körüli, román épületet kora gótikus-gótikus stílusban kiépítve. A hajó déli falában 1478-ból származó, kőkeretű, kovácsoltvas ajtós szentségház látható. A XVI. században többször megrongálódott az épület és csak a XVIII. században állították helyre. Az átépítés következményeként a hajók félköríves záródását egyenesre alakították, s az északi oldalhoz kápolnát építettek, bejárata barokkos keretet kapott. Freskóit ekkor - 1761 és 1763 között - készítette Dorffmeister István. Az 1900-as renoválás során a freskók megújultak, de a mellékoltárok Dorffmeister-képeit a szombathelyi rendházba vitték. A déli falon a vakolat alól középkori - a Szent László legenda egy jelenetét ábrázoló - freskó került elő.  

Kakaslomnic

Ismeretlen festõ: Szent László legenda (részlet) Készült: az 1420-as években Freskó Plébániatemplom sekrestyéje, Kakaslomnic A szepességi templom sekrestyéjében a Szent László legendát ábrázoló egyik legrégebbi festményciklusból maradtak fenn töredékek. A falképek a szent király és a kun harcának utolsó epizódjait ábrázolják, a lóról hátrafelé fordulva nyilazó kunt, a birkózás jelenetét és végül a lányt, amint megöli a kunt. A háttér semleges, a tájnak csupán jelzett elemei láthatók. A kifejezõ körvonalakkal és élénk színekkel megfestett folyamatos jelenetsor a klasszikus gótikus festészet hagyományait követi.

< Dr. Spissák Lajos, 2007 > VÉGE < Dr. Spissák Lajos, 2007 >