„D E MIFÉLE HIVATALNOKOK EZEK ÉS MIFÉLE ÜZENETEK ?” Az értelmezés nehézségei a Kafka-prózában Jelige: Klamm XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia

a kutatás témája : a Kafka-művek radikális többértelműsége tézis: az értelmezhetőség problémája a Kafka-szöveg magja a vizsgálódás módja: A kastély egyes, jelentést elbizonytalanító szöveghelyeinek vizsgálata

Az előadás felépítése: 1.) Az író szövegeinek recepciója 2.) A Kafka-próza hermetikussága 3.) A kastély vizsgálata: a.) a szereplők identitásának hiánya b.) a főszereplő alakja c.) a szereplők interpretatív attitűdje d.) az elbeszélői perspektíva 4.) Konklúzió

1.) A KAFKA - RECEPCIÓRÓL a kortársak értelmezései teológiai olvasatok filozófiai interpretációk pszichologizáló értelmezések szocialista-realista, marxista irodalomelmélet olvasatai az értelmezést tematizáló interpretációk

2.) A KAFKA - PRÓZA HERMETIKUSSÁGA „egy történet belső igazsága soha nem állapítható meg általánosságban, hanem újra meg újra minden egyes olvasónak vagy hallgatónak magának kell azt megerősítenie vagy tagadnia” /Kafka levele Felice Bauerhez december 4./5./ „találsz az »Ítéletben« valamiféle értelmet, úgy értem, valamiféle egyenes, összefüggő, követhető értelemet? Én nem, és megmagyarázni sem tudok benne semmit. De van azért a dologban valami furcsa” /KKAB II.k., 205.o./ „A monda a megmagyarázhatatlant próbálja magyarázni. Mivel a valóságra épül, újra megmagyarázhatatlanságban kell végződnie.” /Franz Kafka: Prométheusz /

A Z ÉRTELMEZÉS NEHÉZSÉGEI A KASTÉLYBAN A.) A SZEREPL Ő K IDENTITÁSÁNAK HIÁNYA „jelzésszerűen megidézett figurák”: „nem jellemek, nem személyiségek, hanem arcok, sziluettek, nevek vagy névtelen szereplők” /Thomka Beáta, A pillanat formái, Újvidék, Forum Könyvkiadó, 1986, 13.o./ Klamm alakja : „egyébként azonban változékony (…) Egészen másként fest, amikor a faluba érkezik, s megint egészen másként, amikor eltávozik; más, mielőtt sört iszik, és más utána; más ébren és más alva, más egyedül és más beszélgetés közben, s ami ezek után érthető: teljességgel más fönt a kastélyban” / Franz Kafka, A kastély, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1984, 443.o./ Jeremiás alakja : „Jeremiás, ha jobban megnézem, egy nem túl egészséges, öregedő fickó.” /uo. 516.o./

A.) A SZEREPL Ő K IDENTITÁSÁNAK HIÁNYA animális vonásokkal rendelkező szereplők : „Még soha nem mostátok ki a vackaitokat – mondta K., nem haragosan, hanem inkább bizonyos jóindulattal. Azok észrevették, kemény szájuk nyomban szétnyílt, kivillant szép, erős, állati foguk, hangtalanul nevettek.” / A kastély, 338.o./ állatos elbeszélések : meghatározhatatlan, értelmezhetetlen állatfajok hibridjei Egy családapa gondja, Kereszteződés, Jelentés az Akadémiának, Egy kutya kutatásai, Az átváltozás

B.) A F Ő SZEREPL Ő ALAKJA Mann vom Lande, arc nélküli figura földmérő-e K.? az értelmezés nyitottságának tudatos fenntartása „Csakis a legmocskosabb fajta számításból környékezte meg K. Fridát, és mindaddig nem fogja elhagyni őt, amíg él benne valami remény, hogy számítása helyes.” /Kafkát idézi Michael Müller - uő. „A kastély” in uő. (szerk.), Interpretációk: Franz Kafka regények és elbeszélések, Budapest, Lava Kiadó, 2006, 179.o./

C.) A SZEREPL Ő K INTERPRETATÍV ATTIT Ű DJE új, meglepő szituáció értelmezése: A per, Az átváltozás, Egy falusi orvos, A kastély a szöveg(világ) megértésére tett kísérletek szakadatlan újrakontextualizálás megtévesztő szemiotikai rendszer  a félreértelmezés lehetősége

C.) A SZEREPL Ő K INTERPRETATÍV ATTIT Ű DJE levelek : „a leveleket helyesen megítélni lehetetlen, mert értékük folyton változik, egyszerre számtalan megfontolásra adnak okot, s hogy melyiknél állapodik meg az ember, az pusztán a véletlenen múlik, így tehát a vélemény is csak esetleges” / A kastély, 494 o./ képek : A per : bírók portréja, Titorelli képei, Elza fényképe, a dóm freskói A kastély : a várnagy mellképe, a kocsmárosné képe

D.) ELBESZÉL Ő I PERSPEKTÍVA narrátor és szereplő azonos nézőpontja: a perspektíva is rákényszerít az interpretatív tevékenységre nem ugyanúgy értelmezünk, mint K. perspektíva nyílik a főszereplőre kettős feladat: megérteni a regényvilágot és a főhőst

4.) A KAFKA - SZÖVEG „ ARKHIMÉDÉSZI PONTJA ” Theo Elm: cezúra a parabolahagyományban A Kafka-szöveg egy jól megragadható tárgy helyett önmagát tematizálja  az értelemelvárás ismerszik meg problematikus tárgyként

K ÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Jelige: Klamm XXX. Jubileumi Országos Tudományos Diákköri Konferencia