A RÉPÁSHUTAI SZLOVÁKOK IDENTITÁSA TÓTH JUDIT GABRIELLA

RÉPÁSHUTA  220 éve alapították szlovák, ruszin és német üveghutás mesteremberek.  évi hivatalos egyházlátogatási jegyzőkönyvek – primer forrás. Idegen - ajkúak: Alsótelekes, Galvács, Bükkaranyos, Múcsony, Cserépváralja, Arnót.  1755: Hutta, Újhuta, Óhuta „Az írások 1790 óta nevezik Répáshutának a falut, mely az újonnan felépült üveghuta szomszédságában feküdt.”  KSH, 2009: 467 fő, 51% magyar, 49% szlovák.

A KUTATÁSI TÉMA MEGHATÁROZÁSA  Nemzetiségi identitás  Asszimiláció  Csoportkohézió.  Etnikai identitás átörökösítése.  Az idegen kultúráról szerzett tudás mindig interszubjektív, a fordítás és projekció eredménye. (James Clifford)  2005 óta tartó folyamatos terepmunka.

KUTATÁSI MÓDSZEREK  RÉSZTVEVŐ MEGFIGYELÉS. A helyi viszonyok és magatartásformák kellő mértékű áttekintéséhez elengedhetetlen. Füredi Zoltán Északföld (2001) című dokumentumfilmje ugyanezt a módszer alkalmazva mutatja be négy bükki erdei munkás mindennapjait négy évszakon át.

KUTATÁSI MÓDSZEREK  STRUKTURÁLATLAN ANTROPOLÓGIAI INTERJÚ. Történetmesélés és értelmezési folyamat. „Aki érteni akar, annak kérdezve vissza kell mennie a mondottak mögé. Válaszként kell megértenie őket egy kérdés felől, amelyre válaszolnak. De ha így visszamegyünk a mondottak mögé, szükségképpen a mondottakon túlra kérdezünk.” (Hans-Georg Gadamer)

IDENTITÁS  Az azonosságtudat mindig egy olyan szocializációs folyamat során alakul ki, mely a társadalomba való beilleszkedést szolgálja. „Az identitás mindig egyszerre jelent az énnel és a közösséggel való azonosságot, az énként való lét illetve a valahová tartozás két egymásba fonódó jelentésdimenzióját.” (Wolfgang Kaschuba)

SZLOVÁKNAK LENNI RÉPÁSHUTÁN  A kettős kultúra a kezdetektől jellemzi a falut.  A nemzetiségi hovatartozás elemei: A nemzetiségi lét és a szlovák anyanyelvként történő vállalása. A szlovák nyelv áthagyományozódása, szlovák irodalom. „Én szlovák vagyok. Mindkét nyelven beszélek, de csak szlovákul olvasok, ha tehetem. Ápolni kell a nemzetiségi nyelvet, hogy az unokám is ismerje. Őt is tanítgatom. Maradjunk azok, akik voltunk.”

SZLOVÁKNAK LENNI RÉPÁSHUTÁN  A két kultúra közötti kapcsolati rendszer befolyásolja az identitás fennmaradását.  Az együttélés során alakul ki az a magatartás, mely ösztönzi az egyént nemzetiségi identitása vállalására, vagy éppen a domináns kultúra elfogadására, melyben elhelyezi önmagát is. „Mindig elmegyünk a néptánc találkozóra. Nem tudunk szlovákul, a magyarok nagy része nem beszéli a másik nyelvet, azonban látványos, ahogyan ők megélik az ünnepeiket. Az unokákat is elviszem, hadd lássanak igazi táncot, gyönyörűek a ruháik.”

NYELV  Generáló erő a csoportkohézió kialakításában.  Többség-kisebbség viszonylatában konfliktusok forrása lehet.  Egyedi nyelvjárás Répáshután: szlovák és cseh nyelvek keveredéséből származik. „Ez nem szlovák, hanem egy keverék nyelv, mi tótnak mondjuk. Én beszélem még, a gyerekeim értik, de nem beszélik, az unokám már köszönni sem tud, csak magyarul. A szomszédokkal beszélek általában tótul, mert ők is azok. Együtt nőttünk fel.”

A NYELVJÁRÁS SAJÁTOSSÁGAI  Öt rövid magánhangzó fonéma (a, o, u, e, i), hosszú magánhangzó egyáltalán nincs, csak a magyarral kevert szavakban.  25 mássalhangzó, melyet még a telepesek hoztak magukkal (p, b, f, v, m, t, d, n, l, r, t’, d’, j, ň, c, dz, s, z, č, dž, š, ž, k, g, ch, h)

CSALÁD  Többségében anyanyelven zajlik az ember elsődleges szocializációja. (Mária Homišinová)  Több generációs családszerkezet. „A lányom és a vejem Miskolcon dolgoznak, így nekem jut az a feladat, hogy a kicsikért az óvodába menjek. Ha velük vagyok, mindig szlovákul beszélünk. Valószínűleg érdekesnek tartják, hogy a nagyi nem magyarul szólal meg.”

A NYELVCSERE VISSZAFORDÍTÁSA „Hibát követtünk el. A gyerekeinket már nem tanítottuk meg tótul, ők sem az unokákat. Későn kaptunk észbe, mi öregek, hogy ha csak mi beszélünk, annak jó vége nem lehet, ha más nem tanulja meg, akkor elvész a nyelv. Rohamosan mindenki tanítgatni kezdte az unokákat. Talán így fennmarad…talán. Ez az utolsó szál. Meg kell ragadni.”

CSALÁD ÉS NYELV  Nem szükséges semmiféle magyarosítási törekvés ahhoz, hogy a nyelvi asszimiláció felgyorsuljon, ha maga a kultúra tagja is ebben az irányban cselekszik, azaz nem cselekszik, mert egy generációnak nem tanítja meg a nyelvét.  A nemzetiségi nyelv fenntartásának folytonossága nem biztosított.

OKTATÁS „Oh, persze, hogy a falu óvodájába jártam. Ott kezdtem el szlovákul tanulni, mivel a szüleim magyarok, igaz, nagyanyámék szlovákok voltak, de nem ismerem őket, csak fényképről. Tetszett, amikor az óvó nénik kétféleképpen mondják ugyanazt, imádtam az egészet. Ezután a helyi iskolába jártam, ahol szintén szlovákul tanultunk, sajnos a középiskolában már nem volt erre lehetőség, és ott feledésbe is merül addigi tudásom.”

NEMZETISÉGI OKTATÁS  2009: Már csak alsó tagozattal működik, összevont oktatással. „A faluban az iskolások jelentik a kultúrát, ők adnak műsort a nyugdíjas-találkozókon, táncolnak és énekelnek a rendezvényeken, elképzelhetetlen számomra így a szlovákság ebben a faluban.”

HAGYOMÁNY „December 24 a bőséges este. Nem szent estének hívjuk. Van mézes ostya és kétféle levest főzünk: gombalevest és borsólevest. Aztán jön a mákos guba, kalács, dió, alma.” „Áh, már az András nap sem a régi. Újabban már nem csak kaput, hanem egy egész kerítést is elvisznek. Matiscsákét elvitték tavaly, azóta sem került elő. Nem lesz már ez sem sokáig.”

ASSZIMILÁCIÓ KKét irányú nemzetiségi tudat jellemezhet egy kisebbséget: Az egyén vállalja a különbözőséget, harcol a megmaradásért. Asszimilálódik a domináns kultúrába. AA répáshutai szlovákok a gordoni asszimiláció-skála 2-3. lépcsőfokán helyezkednek el: vegyes házasságok, klikkesedés.

ÖSSZEGZÉS  A nyelv átörökösítése az idősekre hárul, de ez önmagában nem garancia annak fennmaradására.  A szlovák közösségi alkalmazkodó attitűdje Magyar nemzeti ünnepeket tartanak számon. Magyar nyelven történnek az istentiszteletek.  A kulturális tradíciók tartják fenn a közösséget.  A néptánc és az ételek alkotják az identitás magvát.