A „hűséges kéz” és az „állhatatos szem” viszonya x A taktilis és a vizuális megismerés összekapcsolhatósága a XVII. században Szerző: Pintér Lilla Témavezető:

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Van Gogh Művészete.
Advertisements

Stacionárius és instacionárius áramlás
EGÉSZSÉGKULTÚRA Mentsük meg saját magunkat?! Egészségfejlesztés I.
A szeretet himnusz értelmezése
Tiziano III. Pál kuzinok körében DPI-Csepeli-1 ppp dkm Tiziano más kép.
A mi generációnk nem lesz híres semmiről, Soha nem mondja majd senki, hogy Mi vagyunk az emberiség csúcsa. Tévedés, az igazság az, hogy A generációnk.
Matematika és módszertana
Projektoktatás április 8. Papp Dolli.
Új Esély munkakonferencia október 13. Braun József.
Tiziano: III. Pál unokái körében Portréértelmezés.
Húsvét az élet ünnepe.
és a legkevésbé teljes az
Folytatáshoz kattints ide!
Gigamikroszkópok Eszközök az anyag legkisebb alkotórészeinek megismeréshez Trócsányi Zoltán.
“13 tanács egy életre".
A számítógép veszélyei és káros hatásai
DÖNTÉSELMÉLET A DÖNTÉS = VÁLASZTÁS A döntéshozatal feltételei:
Vizuális kommunikáció bevezetés
A szabadság kérdése a filozófiában
Nézzük a képeket Kis művészettörténet
Média és Gazdaság, ha a keresztény hit számít NymE-SEK, Szombathely, május 9. Dr. Németh Norbert.
Feladatírói tréning Történelem. Dr. Dárdai Ágnes, PhD pte
Pieter Brueghel: Közmondások, 1620.
A tanulók tanulási stílusa és az oktatási módszerek közötti kapcsolat
RENESZÁNSZ FESTÉSZET „A festészet az a művészet, amely arányos vonalakkal és a dolgok természetéhez hasonló színekkel, a perspektíva tényét követve oly.
1 1 1.
A locke-i azonosságkoncepció értelmezésének problémái Szívós Eszter.
George Berkeley a lélekről: szubsztancia mint kötegelmélet Bartha Dávid.
Készítette: Somody Kristóf
Az ikonikus/képi fordulat
Hubert és Jan van Eyck Dr. Spissák Lajos 2007.
BOHÓCOK ÉS BÖLCSESSÉGEK.
A velencei érett reneszánsz festészet (16. sz.)
Dávid király 11/B.
4. Elmefilozófia.
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
KREATIVITÁS ALKOTÓKÉPESSÉG.
A KORAI FELVILÁGOSODÁS EURÓPÁBAN
Az Isten országában Annyi-annyi hely van, Mind befér, kit fed a vér. Én is bent vagyok már Krisztus vére árán, Elkísér utamon a fény. Az Isten országában.
A reneszánsz A szó a fr. renaissance ‘újjászületés’ szóból származik
ban született a francia Le Haye-ben - jezsuita és katonaiskolában tanult - sokat utazott, pl. Magyarországon is - Ulm-ban misztikus álmot látott:
AZ ATEISTA FILOZÓFUS.
Térszemlélet, időérzék fejlesztése
Készítette: Ábelné Pintér Éva
Antropológa IV. rész Az emberi ismeret. Az ismeret fontossága Van-e kapcsolat a külvilág és a gondolat közt? (Mátrix) Van-e lét, van-e igazság? - a lét.
A művészet funkciói.
Az anyag atomos szerkezete
Számrendszerek kialakulása
Fogalom Kérdezz! Felelek.
A VILÁG HÉT CSODÁJA.
Tudás és képesség az OKKR-ben Pajkossy Péter Kognitív Tudományi Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A VILÁG HÉT CSODÁJA. E gy csapat diák azt a feladatot kapta, hogy készítsenek egy listát arról, mit tekintenek most a világ hét csodájának. V alószínűleg…
Az ultrahang világa Készítette: Gór ádám.
Készítette: Balázs Hanna, Erdélyi Gyula
Vincent van Gogh művészete Van Gogh 1880-tól teljesen a festészetnek szentelte magát. Hágában élve eleinte a bányászok életét örökítette meg vázlatain,
Új Esély munkakonferencia Július 28. Zöld Kakas Líceum Braun József.
Morális kérdések a XX. század világirodalmában
Milyen a Szellemi életünk?.  Erre megkérdezték: „És te milyen jelt mutatsz, hogy miután láttuk, higgyünk neked? Mit cselekszel? Atyáink a mannát ették.
A két- és többnyelvűségről Vélemények és gondolatok.
Kép- és film a művészetben, eljárások, irányzatok 1. témakör:
Poltrona di Proust | 1978 Alessandro Mendini Fiktusz Lilla.
A FELVILÁGOSODÁS PEDAGÓGIÁJA
Az újkori filozófia főbb irányzatai – empirizmus és racionalizmus
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Magasabb rendű idegtevékenység
Az állatok kommunikációja Filep Edina Informatikus könyvtáros távoktatás I. évfolyam.
Tudásstruktúrák szerepe a befogadásban
A Biblia és a képzőművészet
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Képek jelentés-elemei
Előadás másolata:

A „hűséges kéz” és az „állhatatos szem” viszonya x A taktilis és a vizuális megismerés összekapcsolhatósága a XVII. században Szerző: Pintér Lilla Témavezető: dr. Schmal Dániel

„Az igazi tudáshoz semmi sem szükséges annyira, mint hűséges kéz és állhatatos szem, hogy megvizsgáljuk és megörökítsük magukat a dolgokat úgy, amiként mutatkoznak.” /Robert Hooke/

A XVII. századi percepcióelméletek fő állításai az érzetek összekapcsolásáról Az érzékelés hatóoka az objektum. René Descartes: kicsiny fonalak → agy A lélek érzékel; közös érzék kapcsol össze. Szemmel befogadható érzettípusok: fény, szín, pozíció, távolság, méret, alak. John Locke: Az elme az, ami érzékel. Több érzéken keresztül is befogadható egyszerű ideák a látás és tapintás esetében: kiterjedés, alak, nyugalom, mozgás.

A Molyneux-probléma William Molyneux (1656–1698) 1688-ban fogalmazta meg híressé vált dilemmáját, miután elolvasta az Értekezés az emberi értelemről c. mű francia nyelvű kivonatát. A dilemma: ha egy születésénél fogva vak ember visszanyerné a látását, meg tudná-e különböztetni egymástól a korábban tapintás útján ismert kockát és golyót pusztán azok látványa alapján?

A lehetséges válaszok → Pozitív válaszok: Edward Synge Henry Lee G. W. Leibniz → Negatív válaszok: John Locke William Molyneux George Berkeley Thomas Reid

Az operációk válaszai a Molyneux-problémára 1728-ban William Cheselden (1688–1752) végrehajtotta az 1. hályogeltávolító műtétet. Az eredmény: - A látásukat visszanyerő vakok nem tudták értelmezni a szemük elé táruló látványt. - Nem tudták értelmezni a képi ábrázolást: sem a fényképeket, sem a festményeket.

A XVII. század eleji holland festészet A németalföldi festészeti hagyományt a látásba vetett megingathatatlan hit jellemezte. Céljuk mindenekelőtt a hű kép alkotása volt. Willem Kalf (1619–1693) Johannes Vermeer van Delft (1632–1675)

Kalf: Csendélet

Rembrandt van Rijn (1606–1669) Rembrandt számára a festék „olyasmi, amivel a festő a puszta kezével dolgozik – olyan anyag, amit nemcsak látni kell, hanem, talán legalább annyira, tapintani is.” /Svetlana Alpers/ Festményein kiemelten fontos szerepe van az érintés nek, illetve magának a kéz nek. → Rembrandt számára a látás tanúsága nem volt elegendő bizonyíték.

A tékozló fiú

Zsidó menyasszony

Öregasszony

Összegzés  Az újkorban egyre fontosabbá váltak a vizuális mellett a taktilis érzetek is.  Ennek kapcsán felmerült ezek össze- kapcsolhatóságának problémája.  Úgy tűnik, hogy az érzékelést illetően „két világ polgárai vagyunk”, és e két világ között a kapcsolatot csakis folyamatos tapasztalatszerzéssel és tanulással tudjuk biztosítani.

Köszönöm a figyelmet!