A kulturális különbségek megjelenése és kezelése, valamint kamatoztatása a vállalati értékteremtés folyamatában a MOL-Csoport példája alapján Császi Fruzsina Orsolya Debreceni Egyetem Kommunikáció-, és médiatudomány BA szak, III. évfolyam Külső konzulens: Somlyai Dóra, MOL-Csoport Társasági Kommunikáció igazgató Témavezető: Maksa Gyula PhD, egyetemi adjunktus

Kontextualizálás I. A kulturális sokk aktualitása Globalizáció térnyerése Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL-Csoport) MOL-Csoport térnyerése (országokon és kontinenseken át) A világ 15 országában van jelen (Oroszország, Észak- Afrika) Stratégiai cél: Balti-tengertől az Adriáig jelentős szerep a piacon

Kontextualizálás II. Kalvero Oberg antropológus feljegyzése (1955) Szimptómákkal jellemezhető betegség A téma előtérbe kerülésével új elméletek „A kulturális sokk a külszolgálatra kiküldött alkalmazott reakciója az új, kiszámíthatatlan, és ennél fogva bizonytalan környezetre.” (Adler) Multinacionális cégek figyelmének középpontjában áll Létfontosságú, elhanyagolhatatlan tényező Interkulturális tréningek létrejötte és fontossága

 û Módszertan Empirikus, hipotézis tesztelő kutatás Terepkutatás Kvalitatív személyes mélyinterjúk Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata Kovács Éva: Közösségtanulmány, módszertani jegyzet Előnye Hátránya Közvetlenebb légkör alakulhat ki a beszélgető partnerek között Négyszemközti beszélgetés Rossz élményekről nem biztos, hogy számot ad Tárgytól való elkalandozás  û

A csoport kiválasztása Tudatos 5 Interkulturális menedzser Idegen nyelvek ismerete Interkulturális tréningek MOL rotációs programjában való részvétel

Dolgozat elkészítése Előzetes szakirodalmi kutatás Hipotézis megfogalmazása: az interjúalanyok mindegyikénél megjelent a kulturális sokk jelensége a külföldi kiküldetés időtartama alatt, a szakirodalomban lefektetett és előre jelzett módon 17 főkérdés, néhol alkérdések, összesen 32 kérdés Magánéleti és munkahelyi kérdések egyaránt Interjúk hossza kb. 35-50 perc Személyes találkozók Diktafon használata (megbízhatóság) Geert Hofstede IBM-es kutatásának tanulmányozása

Interjú kérdések csoportosítása Homogén válaszokat eredményező magánéleti kérdések Homogén válaszokat eredményező munkahelyi kérdések Okai: külföldön való tartózkodás, interkulturális tréningek, nyelvtudás Ambivalens válaszokat eredményező magánéleti kérdések Ambivalens válaszokat eredményező munkahelyi kérdések Okai: kulturális különbségek megjelenése

Vizsgált országok Horvátország (INA) Szlovákia (Slovnaft) Románia (MOL Románia) Kazahsztán Olaszország (IES) Magyarország (MOL Nyrt.)

Hofstede kutatási adatai 5 országgal kapcsolatban PDI IDV MAS UAI LTO Magyarország 46 80 88 82 50 Horvátország 73 33 40 - Szlovákia 104 52 110 51 38 Románia 90 30 42 Olaszország 76 70 75 34 Alacsonyabb érték Forrás: Culture GPS Körülbelül azonos érték Magasabb érték Viszonyítási alapérték: Magyarország értékei

Tapasztalatok Hofstede kutatása szerint: Olaszország értékei a leghasonlóbbak, míg Szlovákia értékei a legeltérőbbek hazánktól Saját kutatásom szerint: Szlovákia tekintetében beigazolódott Hofstede eredménye, míg Olaszország esetében nem igazolta vissza kutatásom Hofstede eredményeit Kazahsztán helyzete (Hofstede-nek nincsenek idevonatkozó adatai)

Érdekességek - Olaszország Hogyan érintették Önt az eltérő vallási és normarendszerek a kint tartózkodása során, megijesztették-e Önt? „Olaszországról mindenki azt gondolja, hogy milyen erősen katolikus ország és hogy nagyon fontos a vallás, de ezt mi abszolút nem érzékeltük.” Az üzleti életben való boldogulását könnyebbnek, vagy nehezebbnek érezte? „Mindenképpen nehezebbnek, mert úgy érzem Magyarországon fegyelmezettebbek. Nagyon ritkán van az Olaszországban, hogy egy üzleti megbeszélést pontosan el lehet kezdeni, mert tényleg késnek, nem érnek oda időben és náluk ez teljesen a mindennapok része. Én már ezen fel sem bosszantom magam, hogy egy megbeszélést 5-10-20 perc késéssel kezdünk. Holott Magyarországon, kvázi ez nem fordulhat elő.”

Érdekességek - Szlovákia Mi a helyi hivatalos nyelvről a véleménye, hasznosnak gondolta-e az elsajátítását? „Nyelvében él a nemzet - ez igaz Szlovákiában. Azért is kezdtem el szlovákul tanulni, hogy jobban megértsem a helyiek gondolkodását. Azt hiszem ez volt a legjobb, amit tehettem. Ebből semminemű hátrányom és kellemetlenségem nem származott, sőt óriási előnyt jelentett. Ellentétben a hírekkel engem, mint Szlovákiában élő magyart túl azon, amit idegen országban általában tapasztalhatunk, semmi kellemetlenség nem ért.” Ha változott a véleménye az adott országról, akkor pozitív, vagy negatív irányban? „Óh, persze, nagyon. A kettő között az a nagy különbség, hogy előtte a véleményem, illetve az egész képem Szlovákiáról, igen erőteljesen az írott sajtó és a média által keltett kép volt. Ahogy kikerültem, megéltem a valóságot, ami egész más és sokkal pozitívabb, mint gondoltam. Szlovákia jó ország, ahol jó élni.”

A kutatás konklúziója Saját kutatásom és Geert Hofstede kulturális index értékei alapján: minden interjú alany esetében fellépett a kulturális sokk jelensége, függetlenül attól, hogy hazánktól milyen mértékben eltérő kulturális közegben tartózkodott A sokkhatás enyhítő körülményei: Előzetes interkulturális élmények Interkulturális tréningek MOL-Csoport segítsége Nyelvtudás Emberi faktor Nagyobb volumenű kulturális sokk bekövetkezte már a vizsgált kiküldetés előtt

Hipotézis pusztán részbeni beigazolódása Mindenkinél megjelent és fellépett a kulturális sokk jelenségének legalább egy enyhébb változata, így a dolgozat elején felállított hipotézist a kutatás csak részben igazolta, azért csak részben, mert a kulturális sokk jelensége nem a szakirodalomban előre jelzett módon és mértékben jelent meg a megkérdezettek 100%-nál.

Köszönöm figyelmüket !