Készítette: Vitéz Veronika Szegedi Tudományegyetem Lábán Rudolf, a táncírás korszerűsítője és a Lábán-rendszer (utó)élete az információs társadalomban Készítette: Vitéz Veronika Szegedi Tudományegyetem

Mi a táncírás? koreográfia: khoreuo = táncolok; grapho = írok görög szavakból A táncjelírás „a táncprodukciók lejegyzési-rögzítési módja.” A táncok két dimenzióban, általában papíron, jelekkel történő rögzítése. Egy-egy leírás arra szolgál, hogy a tánclépés vagy a lépéskombináció pontosan visszaolvasható legyen. Általuk könnyebben felidézhetővé válnak az egyes mozdulatok, megmarad az utókorra az adott koreográfia, és akár magunktól (mester nélkül) megtanulhatjuk a táncot. Természetesen a táncjelírás-rendszerek jelei kizárólag tanulással sajátíthatók el, senki sem születik egyből táncírónak, táncírás-olvasónak. A táncjelírás tehát “a táncprodukciók lejegyzési-rögzítési módja.”A táncok két dimenzióban, általában papíron, jelekkel történő leírása.

A táncírás története 1.

A táncírás története 2.

Ki volt Lábán Rudolf? „A 20. század legmeghatározóbb személyisége, az európai modern tánc megalapítója.” „A táncművészet legjelentősebb megújítója a 19–20. század fordulójától kezdve.” „Az ún. „közép-európai” táncnak egyik legjelentősebb alakja…” „A 20.század világhírű koreográfusa és táncelméleti kutatója.”

A rendszerről Emberi testhez hasonló rendszer (alulról felfelé kell olvasni) Középső vonal: súlyvonal (bal-jobb oldalra oszt) Két szélső vonal: légvonal (belül a láb, kívül a kar szimbólumai) Jelek hossza = mozdulat időtartama Jelek alakja = irány Jelek színe = mozdulat szintje (lent, fent, stb.) Lábán Rudolf rendszerét tehát Lábán-kinetográfiának (görög kinészisz = mozgás + grafé = írás szavakból)nevezik. A Lábán-kinetográfia a világon a legelterjedtebb, hiszen a jelrendszer a test anatómiájának figyelembevételével bármilyen mozgás lejegyzésére alkalmas. Megoldja, hogy a mozdulat térbeli és időbeli jellemzőit egyszerre lehessen feltűntetni. A grafikus jelek formája jelöli a térbeliséget, hosszanti kiterjedése pedig az időbeliséget. Az első változatban a zenében is alkalmazott ötvonalas rendszert használta, amit balról jobbra kellett olvasni, de a vonalak 90 fokos elforgatásával az emberi testhez hasonló rendszert tudott felépíteni, amit alulról felfelé kell olvasni és a lejegyzés jobban követi a test szimmetriáját. Használata: háromvonalas függőleges rendszerben a középső vonal a súlyvonal, ami az emberi testet két oldalra osztja és mellé jönnek a testsúlyt hordozó testrészek mozgásai. „A középső vonaltól jobbra kerülnek a jobboldali testrészek helyzeteinek és mozdulatainak szimbólumai, tőle balra pedig a baloldali testrészeké. A két szélső a légvonal, belső oldalaikra kerülnek a levegőben levő láb helyzet- és mozdulatszimbólumai.” A fej szimbólumait mindig jobbra tesszük. Mindezt még ú. n. testrészjelek és ízületjelek, irányjelek is kiegészítik. Az egyes oszlopokban geometriai szimbólumokat látunk, amik párhuzamosak a tengellyel és megmutatják, hogy a test melyik része mozog. Mindegyik jelölés téglalapformából indul ki, csak módosulhat. Például, ha a téglalap sarka hiányzik fönt vagy alul, akkor előre vagy hátra felé irányuló mozgást jelez. Ha a téglalapból jobbra vagy balra mutató háromszög lesz, akkor a mozgás jobb vagy bal irányát is meghatározza. A jelek hossza pedig a mozdulat időtartamára utal: hosszú szimbólum: lassú mozgás; rövid szimbólum: gyors mozgás. A formák színezése a mozdulat szintjét adja meg: fekete: lent; csíkos: fent; középen ponttal: a földdel párhuzamosan. Könczei Csilla: Jegyzetek a Lábán-táncjelírásról. Kolozsvár- Budapest: Kriza János Néprajzi Társaság. Hagyományok Háza, 2002. 10. p.   A Lábán-kinetográfia a világon a legelterjedtebb, hiszen a jelrendszer a test anatómiájának figyelembevételével bármilyen mozgás lejegyzésére alkalmas. Megoldja, hogy a mozdulat térbeli és időbeli jellemzőit egyszerre lehessen feltűntetni. A grafikus jelek formája jelöli a térbeliséget, hosszanti kiterjedése pedig az időbeliséget. Az első változatban a zenében is alkalmazott ötvonalas rendszert használta, amit balról jobbra kellett olvasni, de a vonalak 90 fokos elforgatásával az emberi testhez hasonló rendszert tudott felépíteni, amit alulról felfelé kell olvasni és a lejegyzés jobban követi a test szimmetriáját. Használata: háromvonalas függőleges rendszerben a középső vonal a súlyvonal, ami az emberi testet két oldalra osztja és mellé jönnek a testsúlyt hordozó testrészek mozgásai. „A középső vonaltól jobbra kerülnek a jobboldali testrészek helyzeteinek és mozdulatainak szimbólumai, tőle balra pedig a baloldali testrészeké. A két szélső a légvonal, belső oldalaikra kerülnek a levegőben levő láb helyzet- és mozdulatszimbólumai.” A fej szimbólumait mindig jobbra tesszük. Mindezt még ú. n. testrészjelek és ízületjelek, irányjelek is kiegészítik. Az egyes oszlopokban geometriai szimbólumokat látunk, amik párhuzamosak a tengellyel és megmutatják, hogy a test melyik része mozog. Mindegyik jelölés téglalapformából indul ki, csak módosulhat. Például, ha a téglalap sarka hiányzik fönt vagy alul, akkor előre vagy hátra felé irányuló mozgást jelez. Ha a téglalapból jobbra vagy balra mutató háromszög lesz, akkor a mozgás jobb vagy bal irányát is meghatározza. A jelek hossza pedig a mozdulat időtartamára utal: hosszú szimbólum: lassú mozgás; rövid szimbólum: gyors mozgás. A formák színezése a mozdulat szintjét adja meg: fekete: lent; csíkos: fent; középen ponttal: a földdel párhuzamosan. Könczei Csilla: Jegyzetek a Lábán-táncjelírásról. Kolozsvár- Budapest: Kriza János Néprajzi Társaság. Hagyományok Háza, 2002. 10. p.

Lábán rendszerének utóélete kezdetben a würzburgi Koreográfiai Intézetben fejleszti k 1930: első tánclejegyző központ: Hamburg- Albert Knust 1940: Dance Notation Bureau (Tánclejegyző Iroda), New York- Ann Hutchinson 1959: Lábán Kinetográfia Nemzetközi Tanács (ICKL), Anglia további fejlesztőközpontok: Nagy- Britannia: Laban Art of Movement Centre (Lábán Művészetének Mozgalmi Központja),Párizs,Németország,Brazília, Chile, Argentína, Magyarország: Zenetudományi Intézet és a Magyar Táncművészeti Főiskola Fejlesztők és terjesztők: Lisa Ullmann és Sigurd Leeder (Anglia), Pino Maklar (egykori Jugoszlávia), Stanislaw Glowacki (Lengyelország), Lugossy Emma, Szentpál Mária, Lányi Ágoston, Fügedi János (Magyarország) Notációs jelek digitális rögzítése (notációolvasó és –szerkesztő programok (Labanatory, LabanWriter, CALABAN, LabanGraph) Néptánc Archívum Táncírástára (http://db.zti.hu/neptanc/mot.asp)

A kinetográfia jelentősége a tánctanulásban A Lábán-féle táncjelírás fontos a táncpedagógiában A képek többletinformáció tartalma az egyszerű szöveggel szemben Mozgáskogníciós képesség fejlődése (könnyebben megérti a mozdulatot) Táncjelek felfogása Tánckotta Gyorsabb és pontosabb reprodukció

A Lábán-jelrendszer, mint tananyag 1940 eleje: a Lábán-féle táncjelek megismerése Magyarországon 1947 körül: az első nyomtatott néptánc-lejegyzések az országban 1940 vége: a kinetográfia tanításának kezdete 1951: a kinetográfia intézményesülése az Állami Balett Intézetben 1962: Györgyfalvay Katalin és Osskó Endréné tanterveiben szerepel 1984: akkreditálják a Magyar Táncművészeti Főiskola néptáncpedagógus szakán (ma már az ELTE-n, SZTE-n, Kecskeméti Főiskolán, stb. is) 27/1998. (IV. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról: biztosítani kell a Lábán-féle táncírás megtanulásának lehetőségét

Egy „felmérés” tapasztalatai

Egy „felmérés” tapasztalatai

Köszönöm a figyelmet! vitez.veronika@gmail.com