Tudatos teremtő vagy öntudatlan ősforrás? (Sankara Brahman bizonyítása a szánkhja prakriti-elmélet cáfolatán keresztül)

Tudatos teremtő vagy öntudatlan ősforrás? Védánta („a Védák vége) Upanisadok filozófiájával foglalkozó irányzat Bádarájana: Brahma-szútra, Gaudapáda: Mándúkjakáriká Világ oka, lényege a szellemi alapelv: a Brahman, az egyetlen valós létező Tapasztalati világ illúzió (májá) Sankara: advaita védánta – kettősség nélküli Önmagunk és a többi lélekkel felruházott lény, mind maga a Brahman Nem tudás (avidjá) → megkülönböztetés → szenvedés Helyes tudás megszerzése → világ valós természetének belátása Helyes tudáshoz a vágyakról való lemondás juttat Móksa Szánkhja („számbavétel”) Tapasztalati és a tapasztalaton túli világ összetevőivel foglalkozik Mahábhárata, Kapila, Ísvarakrisna: Szánkhjakáriká Élet szenvedéssel teli → tudatlanság A világ és a benne lévő szenvedés valóságos Tudatlanság miatti azonosulás a világgal Helyes tudás → világtól való elkülönülés Anyag (prakriti) ↔ Szellem (purusa) kettőssége Anyag → 3 alkotó minőség (guna) Világ 25 összetevője ( tattva): Természet, értelem (buddhi), énképzet (ahankára), elme (manasz), 5 elmeerő, 5 érzék, 5 cselekvőerő, 5 őselem, szellem (purusa) Cél: elkülöníteni az anyagot a szellemtől. Kaivalja

Tudatos teremtő vagy öntudatlan ősforrás? Sankara Brahma-szútra kommentár: II. Páda, 2. fejezet, 1. szakasz Szánkhja érvek ismertetése: A prakriti annak ellenére idézi elő – teljesen spontán módon – a tudatos lélek (purusa) céljait, hogy ő maga nem rendelkezik tudattal Sankara cáfolata: a megjelenő világ megfigyelése alapján Nem észlelhetünk olyan, nem tudatos lényt a világban, amely elősegítené egy tudatos lény céljait Megjelenő világ, mint külső objektum Megjelenő világ, mint belső objektum Karma beteljesedése a megjelenő világhoz van kötve Tudattalan ősanyag nem tud ilyen rendezett világot létrehozni Magasabb értelem bírja működésre az ősanyagot → Brahman

Tudatos teremtő vagy öntudatlan ősforrás? Fiktív szánkhja reakció: Sankara tévesen hasonlítja a prakritit olyan dolgokhoz, mint pl. kő, földrög, stb. Tudat (csétana) elválasztandó lenne a pszichétől, tudatműködésektől (csittavritti) A psziché, tudatosság → mind az érzékelés az alapjuk, s így a prakritihez köthetőek A purusa képezi tudatunk legbelsőbb, passzív magját Sankara viszont nem tesz különbséget a két tudat között

Köszönöm a figyelmet!