A befelé tekintő szomorúság Rosszindulatú emlődaganatos nők életminőségének vizsgálata 1999-ben és 2009-ben Budapesten Gyulai Edit Egészségügyi Szociális Munka Mesterszak Témavezető: Patyán László főiskolai docens

A témaválasztás indoklása A rák olyan betegség, amely minden társadalomra és egészségügyi ellátórendszerre hatással van. A korábban halálos daganatos betegségek többsége krónikus betegségnek tekinthető a korai diagnosztizálásnak és a kezelés fejlődésének köszönhetően. Ma már a terápia és a gondozás célja az “egész” beteg “totális jóllétének” megvalósítása. Úgy gondolom, hogy ebben, - amennyiben lehetősége lesz rá, - kiemelt felelőssége és szerepe lesz az egészségügyi szociális munkásoknak is. Magyarországon évente körülbelül 8000 nő betegszik meg emlőrákban Az emlőrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, mely minden évben több mint egymillió asszonyt érint világszerte.

DE-OEC EK 2010.évi Jubileumi Tudományos Diákköri Konferencia A női emlőrák morbiditásának alakulása Magyarországon és néhány volt szocialista országban Forrás: WHO/ Európa, HFA adatbázis 2009.

A kutatás előzménye, célja, menete Jelen pályamunka egy 1999-ben és 2009-ben lefolytatott kérdőíves kutatás feldolgozása, a kutatást egy pályázati projekt keretein a budapesti Szent János Kórház Emlőszűrő Centrumában valósították meg A kutatás célja: annak megismerése, hogy az egészségügyi ellátás, a társas támogatás és a munkakörülmények milyen hatással vannak az emlőrákban szenvedő nők fizikai és lelki közérzetére, különös tekintettel a tíz év alatt bekövetkezett változásra. A vizsgálatban résztvevő személyek: A minta elemszáma az 1999-es lekérdezés során 139 fő volt, 2009-ben 129 fő alkotta a mintát. Összesen 268 fő vett részt a vizsgálatban. A vizsgálati módszer: A leíró jellegű kutatás eszköze egy kérdőív volt. Az elemzés során az SPSS statisztikai program felhasználásával egyszerű gyakoriságokat számoltam, és szignifikáns kapcsolatokat kerestem. Összehasonlítottam a két vizsgált évet, így megfigyeltem az évtizednyi változásokat. Az utolsó kérdést tartalomelemzés módszerét követve szintén lekódoltam.

Legfontosabb eredmények

A vizsgált minta jellemzői 1999-ben és 2009-ben A megkérdezettek átlagosan 62 évesek, 1,5 évnyi „idősödés” figyelhető meg, ami a szervezett, mammográfiás szűrés elindulásának tudható be Budapesten élnek, magas iskolázottságúak, kétötödének felsőfokú végzettsége volt Majd minden második nő egyedül él és 84%-nak volt gyermeke 2009-ben a tíz évvel előbbihez képest 16% ponttal több asszony adta azt a választ hogy nem voltak munkahelyi hátrányai. Jelentős, szignifikáns javulás tapasztalható a betegségre vonatkozó információk és a rendszeres orvosi ellenőrzés mentén, de mindkét vizsgálati évben minden 5. nő hiányként említi meg, az életvitellel kapcsolatos információkat A kezelések finomodtak a szűrőprogramok beindulásával, nőttek a túlélési esélyek, 25 % ponttal több régebben diagnosztizált nő válaszolt ben a tíz évvel előbbihez képest ben a részleges emlőeltávolítás 30% ponttal nőtt, A durván csonkoló teljes emlőeltávolítás 20% ponttal csökkent.

Szubjektíven megélt lelki, fizikai egészség „A legenyhébb utalás a rákra ugyanazt a negatív metaforikus képet hordozhatja, mint a teljes egészében kifejlődött betegség”. Posner és Vessey Legfontosabb kérdés: Hogyan vonható be a beteg a gyógyulás folyamatába? A két vizsgálati évet összevetve, 10 év alatt mind a fizikai mind a lelki egészség szubjektív megítélése 12% pontos, jelentős javulást mutat. A teljes mintát tekintve 5 válaszadóból 4 fizikálisan egészségesnek ítéli meg önmagát, lelkileg egészséges a válaszolók 70%-a. aki lelkileg egészségesnek ítéli meg magát fizikálisan is egészséges, de majd minden második fizikálisan „jól” lévő asszony válaszolta azt, hogy lelkileg nincs jól. Ez az adat azt mutatja, hogy van még mit javítani az a „rák” körüli diskurzoson. A folyamatos munkavégzés képessége ugyanolyan erős magyarázóerővel bír, mint a fizikai egészség hatása a lelki egészségre

Szubjektíven megélt lelki, fizikai egészség A kor előrehaladtával javul a lelki egészség, a gyermek megléte lelki egészségrontó hatást mutat, a gyermektelenek 85%-a érzi magát lelkileg egészségesnek, míg a gyerekes édesanyáknál ez az arány 71%-ot tesz ki. Az iskolai végzettség hat mind a fizikai, mind a lelki egészségre. A magasabb végzettség fizikai lelki megtartó erővel bír, a felsőfokú végzettség a lelki egészség terén 15% pontos, a fizikai egészség terén 20% pontos többletet mutat az általános iskolai végzettséghez képest Érdekes módon az elszenvedett kezelések típusa nem mutatott szignifikáns összefüggést a lelki egészség szempontjából, tehát az, hogy kemoterápiára, sugárkezelésre jár nem hatott a lelki hogylétre. A fizikális egészség megítélésére hatással voltak a csonkolásos műtétek.

Szubjektíven megélt lelki, fizikai egészség Akiket a betegségük következtében nem ért munkahelyi hátrány, nagyobb valószínűséggel vallják magukat fizikálisan és lelkileg is egészségesnek. Azok akik nem éltek meg munkahelyi hátrányokat 2,5-szer többen adták azt a választ, hogy lelkileg egészségesek, ahhoz a csoporthoz képest, akik beszámoltak negatív munkahelyi diszkriminációról.

A lényeges segítségek és azok hatásai a fizikai / lelki egészségre A fizikai egészség megőrzésében a munkatársak, a partner, barátok segítsége tűnik jelentősnek, kiegészítve saját maga aktív közreműködésével. A lelki egészség megőrzésében fontos a partner, a munkatársak és az orvos segítsége. Itt is megjelenik az önsegítés dimenziója Fontos egészségmegtartó dimenziónak bizonyult a betegségre, életvitelre vonatkozó információ és a rendszeres orvosi ellenőrzés. Lelki, fizikai egészségvédő tényezőnek bizonyult az, ha a kérdezett nem számolt be személyiségváltozásról. Akik nem számoltak be személyiségváltozásról, azoknak 80%-a lelkileg egészségesnek értékelte önmagát, míg akiknek változott a személyisége 63%-uk mondta magát lelkileg egészségesnek. A fizikai egészség szubjektív megélése is hasonló képet mutat.

Személyiségváltozás hatásai

DE-OEC EK 2010.évi Jubileumi Tudományos Diákköri Konferencia Ha úgy ítéli meg, hogy személyisége változott, a változás miben állt első sorban? A feltett kérdésre 1999-ben a kérdezettek 28%-a, 2009-ben 58% adott választ. 1. Rettegés.Gyökérvesztés. A jövőtől, haláltól, megrokkanástól, a rák kiújulásától, a magánytól, a távlatoktól való rettegés 2. Szűkülés. Passzív negáció, a stigma hatása Szűkülés, zárás. Befelé tekintés, a magányosság, mint állapot megélése, az érdeklődés csökkenése. Visszahúzódás, nehezen barátkozó lettem. Kisebbségi érzés, az érzékenység negatív megélése. 3. Türelmetlenség. Cselekvő negáció Türelmetlenség, idegesség, ingerlékenység, veszekedés. 4. Maga az állapot leírása Ide azok a válaszok kerültek, amelyek a betegségről mesélnek, mintha még nem dőlt volna el merre billen a mérleg 5. Türelem. Küzdő beteg Türelem, kis lépések, kiegyensúlyozottság, határozottság. Jobban odafigyelek magamra, egészségemre, táplálkozásomra figyelek, kerülöm a stresszt. 6. Nyitás.. Jobban odafigyelek másokra és magamra, és a családra, példát mutatok (másokra figyelek) Empátia. Érzékenyebb vagyok, megértőbb, minden érdekel, szívesen segítek, nyitott vagyok. Pozitív gondolkodás, tudatosabb élet, előrelátóbb. 7. Bölcsülés. Bensőségesebb a viszonyom, bölcsebbé váltam, erősebb a hitem, meg tudom becsülni az életet, akaratom megedződött, keményebb lettem. Fontos és lényegtelen dolgok között szelektálok. Teljes ember, mindennapokban benne élek. Örülök az életnek, az új dolgoknak, jobban értékelem az életet. 8. Maga a változás, mint tény közlése, kifejtés nélkül

A tartalomelemzés eredményeinek összegzése Az elemzésbe az első négy említést vontam be, a két vizsgálati évet összehasonítva 10 év alatt jelentős változás figyelhető meg, egyrészt mintha könnyebben beszélnének, írnának róla, ez is a tabutöredezésre utal és az informáltságra. Az abszolút számokat tekintve az elemzésbe bevont egység 2009-ben két és félszerese az évinek. A tartalmát tekintve elmondható, hogy 2009-re a hangsúly áthelyeződött a pozitív oldalra. Az abszolút számok százalékos megoszlását figyelembe véve a „nyitás” dimenziója megnégyszereződőt, míg 1999-ben az összes elemzésbe vont említés 11%- át tette ki, addig 2009-ben ez az arány 47%. A „bölcsülés” is két és félszeresére nőtt. A rettegés, félelmek százalékos megoszlása 2009-ben 1999-hez képest a felére, a szűkülés, zárás előfordulása negyedére csökkent. A türelmetlenség előfordulása is minimális lett, és érdekes módon sokkal kevesebben írtak a betegségről, mint tényről. Mintha jobban meg tudták volna fogalmazni a változást. Készítettem egy összevont változót, az egyik kategóriába a félelmek, szűkülés, türelmetlenségkerült, a másik kategóriába a türelem, nyitás, bölcsülés.

A válaszok megoszlása tartalmát tekintve 100,0%70%30% Összes százalékos megoszlása Összesen 100,0%81% 19%19% 2009 % esetszám 100,0%43%43%57% 1999 % esetszám ÖsszesPozítív /negative Vizsgálati év

Egészségpszichológia tükrében Az egészségpszichológiai kutatások egyrészt felhívják a figyelmet a túl alkalmazkodó, túl együttműködő, negatív érzéseit elfojtó beteg (rákra hajlamosító, C típusú személyiség, Lydia Temoshok, 1985) tanult tehetetlenség (Geenber és mtsai, 1984) állapotában lévő beteg rossz továbbélési esélyeire, másrészt rámutatnak az egészség megőrzése szempontjából lényeges koherencia érzésre, aminek számos összetevője van, mint a társadalmi státusz, kulturális stabilitás, társas támogatás.( Antonovsky) Ezeket a dimenziókat figyelembe véve lehetőség nyílik bizonyos személyiségvonások módosítására, pszichoterápiás eszközökkel hatékony megküzdési stratégia kialakítására. Messzemenő következtetéseket nem áll módomban levonni, mégis 10 év alatt mintha tartalmilag is javulna az emlőrák körüli diskurzus. Talán a megtalált struktúra így is jelez valamit, hisz a rettegéstől a bölcsülésig vezethet az út, megfelelő gyógyító, közösségi, szociális segítéssel.

Köszönöm a figyelmet! De szeretnék én is hej jó sokáig élni Nézni,hogy lesz lánykából nő aztán meg néni És amikor öreg leszek s iszonyú tapasztalt Elindulok fölfelé de lerúg egy angyaltalp (Kispál és a Borz) ‏