A közösségiség megjelenése a magyar, a székely és a cigány népmesékben XXX. OTDK, Társadalomtudományi Szekció Kulturális és szociálantropológia tagozat 2011. április 14. Bogárdi Tünde SE-MI, szociális munka MA

Témaválasztás indoklása Sosemvolt Cigányország c. rövidfilm a népmese „a világ értelmezését örökíti nemzedékről nemzedékre, kiválóan alkalmas egy közösség érték-, norma- és szokásrendszerének feltárására, elsajátíttatására, valamint a kívánt attitűdök kialakítására” (Jenei 2009,8).

Célkitűzésem a kutatással a mesékben megnyilvánuló kulturális, értékrendbeli különbségek vizsgálata tartalomelemzés segítségével a magyar, a székely és a cigány közösségek differenciáltabb megismerése a népmesékben megjelenő közösségi funkciókra (Warren 1957) és a nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó tartalmak vizsgálata, elemzése

Szakirodalmi áttekintés A mesével kapcsolatos elméleti kérdések a mese definiálása, definiálhatatlansága; a mese mint irodalmi műfaj; a mesegyűjtés megindulása, jellegzetességei; a mesekutatás; a mesék pszichológiája; a mesék szimbolikája; a népmesék aktualitásának kérdése A közösség és identitás értelmezési aspektusai a közösség kifejezés definiálása, a közösség definíció történeti változása; a Warren-féle közösségi funkciók; az identitás definiálása – nemzeti/etnikai identitás, kisebbségi identitástudat, fenyegetett identitás A székelység és a székely népmesék; a cigányság és a cigány népmesék

A vizsgálati minta bemutatása magyar népmesék székely népmesék cigány népmesék a trianoni Magyarország cigányságának népmeséi: romungrók meséi oláh cigányok meséi beás mesék erdélyi cigány népmesék Mind a hatféle meséből 40-40 került be a vizsgálati korpuszba.

A kutatás hipotézisei I. A nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó tartalmak mind a székely, mind a cigány (romungró, oláh, beás, erdélyi cigány) népmesékben sűrűbben jelennek meg, mint a magyar népmesékben. A saját nemzeti/etnikai identitás negatívabban jelenik meg a cigány népmesékben (romungró, oláh, beás és erdélyi cigány), mint a székely vagy a magyar népmesékben.

A kutatás hipotézisei II. Az erdélyi cigány népmesékben megjelenített közösségiség nagyobb hasonlóságot mutat a székely népmesékkel, mint a trianoni Magyarország cigányságának népmeséivel.

A tartalomelemzés dimenziói a nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó tartalmak Warren (1957 id. Varga-Vercseg 1998): a közösség funkcionalista megközelítése szocializáció gazdasági boldogulás társadalmi részvétel társadalmi kontroll kölcsönös támogatás

A kutatási módszer bemutatása tartalomelemzés a népmesékben található közösségre vonatkozó utalások (szavak, szókapcsolatok, mondatok, szövegrészek) kiválasztása a kódolás folyamata, azaz a megjelölt tartalmak olyan kategóriákba történő sorolása, amelyek lefedik a közösség Warren által meghatározott funkcióit, valamint a nemzeti/etnikai identitást az említésszámok mesetípusokkal való összefüggés-vizsgálata az SPSS statisztikai elemző program segítségével két független kódoló

A Warren-féle közösségi funkciók megjelenése a népmesékben I. Szocializáció Pl.: „Nem lehet, mert még nagyon fiatal vagyok, még mindenfélét meg kell tanulnom. Elmegyek, beállok katonának a királyhoz.” (oláh népmese) Gazdasági boldogulás funkciója Pl.: „Látják az emberek, hogy teljesen vak vagyok, talán megszánnak és adnak valamit. (…) Minden háznál kaptak valami kis alamizsnát. Kapott zsírt, kis kenyeret, kását, hol hogyan tellett a szegénységből.” (beás népmese)

A Warren-féle közösségi funkciók megjelenése a népmesékben II. Társadalmi részvétel Pl.: „hogyne szomorkodnám, mikor feleségem két magzatot szüle a világra és nincsen a ki őket keresztelőre is akarná vinni. Erre a kereskedő felele: tudod-e öreg, én szivemből el fogok menni feleségemmel keresztkomádnak.” (magyar népmese) Társadalmi kontroll Pl.: „Összehívja a király a tanácsot, s megkérdi, mit érdemel az olyan gyermek, aki apját és királyát így megcsúfolja.” (székely népmese) Kölcsönös támogatás Pl.: „Ezután a pap levetette a harminc mázsás harangot a toronyból, s a falu népivel rányomta, rátették fedőnek a kútra.” (beás népmese)

A hipotézisek vizsgálata

1. hipotézis A nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó tartalmak mind a székely, mind a cigány (romungró, oláh, beás, erdélyi cigány) népmesékben sűrűbben jelennek meg, mint a magyar népmesékben.

Az identitásra vonatkozó tartalmak amennyiben szerepel a szövegkörnyezetben a „magyar”, „székely” vagy „cigány” szó amennyiben utalás történik jellegzetes hagyományra, kulturális sajátosságra (és ebből következtetni lehet arra, hogy magyar, székely vagy cigány) amennyiben a mesélő kiszól a hallgatósághoz, és párhuzamot állít az elmondottak és környezete között

A vizsgált népmesékben előforduló nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó említések átlaga Varianciaanalízissel vizsgálva a népmesék származása és a nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó említések számát szignifikáns összefüggés mutatható ki (p<0,01). Hipotézisemet részben igazoltnak tekintem.

2. hipotézis A saját nemzeti/etnikai identitás negatívabban jelenik meg a cigány népmesékben (romungró, oláh, beás és erdélyi cigány), mint a székely vagy a magyar népmesékben.

Példák identitásra vonatkozó tartalmakra Identitásra vonatozó pozitív tartalmú említés: „A cigány vér, azért csak benne volt, ahol látott ilyen sudár nyárfát, csak az volt a legszebbik fája neki.” (beás népmese) Identitásra vonatkozó negatív tartalmú említés: „No, én már kiosztottam mindent a többiek között. Ha te utoljára értél ide, legyél mindig utolsó a népek között! Lakjatok az erdő szélén és mindig borsó legyen az ennivalótok!” (beás népmese)

A vizsgált népmesékben előforduló nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó negatív és pozitív tartalmú említések átlaga Varianciaanalízissel vizsgálva a népmesék származása és a nemzeti/etnikai identitásra vonatkozó negatív és pozitív tartalmú említések számát, mindkét esetben szignifikáns összefüggés mutatható ki (p<0,01). Hipotézisemet igazoltnak tekintem.

3. hipotézis Az erdélyi cigány népmesékben megjelenített közösségiség nagyobb hasonlóságot mutat a székely népmesékkel, mint a trianoni Magyarország cigányságának népmeséivel.

Erdélyi cigány népmesék A szignifikáns összefüggést mutató dimenziók esetében elért átlag említésszám alapján felállított rangsorok Ranghely Szocializáció Társadalmi részvétel Társadalmi kontroll Lokalitás 1. Erdélyi cigány népmesék Székely népmesék 2. Oláh cigány népmesék 3. Beás cigány népmesék 4. Romungró népmesék 5. Romungró népmesék

Erdélyi cigány népmesék A szignifikáns összefüggést nem mutató dimenziók esetében elért átlag említésszám alapján felállított rangsorok Ranghely Gazdasági boldogulás Kölcsönös támogatás 1. Székely népmesék Oláh cigány népmesék 2. Erdélyi cigány népmesék 3. Beás cigány népmesék 4. Romungró népmesék 5. A bemutatott eredmények alapján hipotézisemet igazoltnak tekintem.

Összegzés, további tervek Jenei (2009) kutatási eredményeinek differenciálása az erdélyi cigány mesemondók közül sokan „magyarnak vallják magukat, értékrendjük és világszemléletük semmiben nem különbözik a magyar parasztemberétől” (Jenei 2009,178) nemcsak az identitás, hanem a közösségi funkciók ábrázolása is hasonló tendenciát mutat kutatási eredmények felhasználási lehetőségeinek kidolgozása publikációs lehetőségek feltárása

Köszönöm a figyelmet!