8. A PÉNZ SZÁMBAVÉTELÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ISMERETEK

NYITÓ PÉNZKÉSZLET ± PÉNZÁRAM EGYENLEGE = ZÁRÓ PÉNZKÉSZLET PÉNZFORGALMI SZEMLÉLETŰ NYILVÁNTARTÁSOK: PL. HÁZTARTÁSI NAPLÓ, PÉNZTÁRNAPLÓ, CASH FLOW KIMUTATÁS A KIMUTATÁST VEZETŐ (ÉN) SZÁMÁRA INFORMÁCIÓT AD A RENDELKEZÉSÉRE ÁLLÓ PÉNZ MENNYISÉGÉRŐL (MENNYI VOLT, ÉS VAN A PÉNZTÁRCÁMBAN, BANKSZÁMLÁMON, KASSZÁMBAN) FORRÁSAIRÓL (HONNAN, KITŐL KAPTAM) ÉS FELHASZNÁLÁSÁRÓL (MIRE KÖLTÖTTEM) ÖSSZEFOGLALJA, HOGY A FORRÁSOK ÉS FELHASZNÁLÁSOK EGYENLEGEKÉNT AZ IDŐSZAK VÉGÉN MENNYI ELKÖLTHETŐ PÉNZEM VAN FONTOS ÖSSZEFÜGGÉS: PÉNZBEVÉTELEK PÉNZKIADÁSOK PÉNZÁRAMOK EGYENLEGE NYITÓ PÉNZKÉSZLET ± PÉNZÁRAM EGYENLEGE = ZÁRÓ PÉNZKÉSZLET

A Cash Flow kimutatás összeállításának módszerei KÖZVETLEN MÓDSZER KÖZVETETT MÓDSZER Ez a módszer úgy működik, mint a tervezés… Ennél a módszernél általában a számvitel által előállított eredménykimutatásban szereplő adózás előtti eredmény összegéből indulunk ki. …a készpénzforrásokat és a készpénzfelhasználásokat egymással szembeállítjuk és a kettő különbségéből megkapjuk az aktuális időszak Cash Flow-ját szigorú és pontos pénztári elszámolást feltételez Az adózás előtti eredményt ezután korrigálnunk kell azokkal a tételekkel, amelyek az eredmény nagyságát befolyásolták, de pénzmozgással nem jártak. jól használható abban az esetben, ha a vállalatnak kevés számú tranzakciója van Amennyiben azonban a társaság nagy számú tranzakcióval rendelkezik, akkor - a nagyszámú adatállományból eredően nagyobb az esély bizonyos tételek elhagyására vagy megkettőződésére - az egyes kiadások és bevételek csoportosításában is torzulások jöhetnek létre

Az összeállításnál felhasznált módszerek A Számviteli törvény jelenlegi előírása a Működés területén az indirekt módszer, a befektetés és a finanszírozás területén pedig a direkt módszer alkalmazását várja el. Kiindulási alap az indirekt módszernél a mérleg. Az alapösszefüggés szerint a pénzeszközök változását kívánjuk levezetni. A pénzeszközök változása megegyezik az összes többi eszköz és forrás állományváltozásával. Ezt szemlélteti az alábbi ábra. MÉRLEG, …. Összes többi E és F ÁV Pénzeszközök ÁV =

A MÉRLEG ÉS A CASH FLOW KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉS A MÉRLEGBEN KÉT ÁLLOMÁNYI ADAT SZEREPEL MINDEN VAGYONELEM VONATKOZÁSÁBAN: A NYITÓÉRTÉK ÉS A ZÁRÓÉRTÉK. AZ IDŐSZAK SORÁN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁST AZ ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁS MUTATJA. ÁLLOMÁNYVÁLTOZÁS (ÁV): ZÁRÓÉRTÉK–NYITÓ ÉRTÉK ESZKÖZ OLDAL: HA AZ ÁV +, AKKOR A CF – HA AZ ÁV -, AKKOR A CF + FORRÁS OLDAL HA AZ ÁV +, AKKOR A CF + HA AZ ÁV -, AKKOR A CF -

A CASH FLOW KIMUTATÁS Cash Flow kimutatás a múltat magyarázza. Azt mondja meg, hogy a Mérleg „Pénzeszközök” sorában az egyik időszakról a másik időszakra való változást mi és milyen mértékben okozta. A Cash Flow kimutatásban a vállalat tevékenységei az alábbi hármas felosztásban jelennek meg: Működési tevékenység Működési cash flow – Operating cash flow Beruházási-befektetési tevékenység Befektetési cash flow – Investment cash flow Pénzügyi műveletek Finanszírozási cash flow – Financing cash flow

INDIREKT CASH FLOW KIMUTATÁS I. Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás  (Működési cash flow, 1-13. sorok) 1. Adózás előtti eredmény  2. Elszámolt amortizáció + 3. Elszámolt értékvesztés + 4. Céltartalék-képzés és felhasználás különbözete  5. Befektetett eszközök értékesítésének eredménye  6. Szállítói kötelezettség változása  7. Egyéb rövidlejáratú kötelezettség változása  8. Passzív időbeli elhatárolások változása  9. Vevőkövetelés változása  10. Forgóeszközök (vevő és pénzeszköz nélkül) változása  11. Aktív időbeli elhatárolások változása  12. Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) – 13. Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés – II. Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás  (Befektetési cash flow, 14-16. sorok) 14. Befektetett eszközök beszerzése – 15. Befektetett eszközök eladása + 16. Kapott osztalék + III. Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás  (Finanszírozási cash flow, 17-27. sorok) 17. Részvénykibocsátás bevétele (tőkebevonás) + 18. Kötvénykibocsátás bevétele + 19. Hitel és kölcsön felvétele + 20. Hosszú lej-ra nyújtott kölcs. törl., és bankbet. megsz. + 21. Véglegesen kapott pénzeszköz + 22. Részvénybevonás (tőkeleszállítás) – 23. Kötvény visszafizetés – 24. Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése – 25. Hosszú lej-ra nyújtott kölcs. és elhelyezett bankbet. – 26. Véglegesen átadott pénzeszköz + 27. Alapítókkal szembeni, illetve egyéb h. lej. köt. változása  IV. Pénzeszközök változása ( I.  II. III. sorok) 

A likviditási terv vagy pénzforgalmi terv mintája Április ezer Ft-ban Május Június Július I. Pénzeszközök forrásai Készpénzes értékesítés Vevőtartozások befolyása Befektetett eszközök eladása Adóvisszatérítés, egyéb Források összesen 987 13 562 1 580 1 236 14 895 1 200 245 895 14 458 1 895 1 156 16 840 575 17 129 17 576 17 248 18 571 Szállítószámlák átutalása Bérfizetés Beruházások kifizetése Adó-, kamat-, törlesztés fizetése Egyéb kifizetések Felhasználás összesen II. Pénzeszközök felhasználása 9 845 2 580 650 996 9 865 2 790 4 650 1 100 1 138 10 569 2 810 3 000 1 030 12 877 3 560 2 300 373 14 071 19 543 18 059 19 110 Likviditási többlet (+) vagy hiány (-) 3 058 - 1 967 - 811 - 539 Kumulált likviditási helyzet 3 058 1 091 280 - 259

Bemutató feladat a közvetlen és közvetett cash flow kimutatásra Egy vállalkozás ismert adatai a következők: Nyitó pénzkészlet 50 Vevőkintlévőség nyitó értéke 200 Szállítói tartozások nyitó értéke 100 Az időszak összes realizált hozama* 1000 Az időszak során kapott bevétel 800 Az időszak összes realizált ráfordítása** 900 ebből amortizáció 200 Az időszak során kifizetett kiadás 750 (Az ÁFÁ-tól a példában egyszerűsítésként eltekintünk) * A hozam a példában csak az értékesítés árbevételéből származik ** A ráfordítás amortizáción felüli rész a példában anyagfelhasználásból származik) AZ ÁFA-tól az áttekinthetőség érdekében a példában eltekintünk

Közvetlen (direkt) cash flow Közvetett (indirekt) cash flow Egy vállalkozás ismert adatai a következők: Nyitó pénzkészlet 50 Vevőkintlévőség nyitó értéke 200 Szállítói tartozások nyitó értéke 100 Az időszak összes realizált hozama 1000 Az időszak során kapott bevétel 800 Az időszak összes realizált ráfordítása 900 ebből amortizáció 200 Az időszak során kifizetett kiadás 750 (Az ÁFÁ-tól a példában egyszerűsítésként eltekintünk) Vevők: 200+1000-800= 400 ÁV = 400 -200 =200 Szállítók = 100+(900-200)-750 = 50 ÁV = 50-100 = -50 Ha Eszköz ÁV +, CF – Ha Forrás ÁV -, CF – -200 – 50 = -250 Közvetlen (direkt) cash flow Bevételek: 800 Kiadások: 750 Pénzáramok egyenlege (CF): +50 Nyitó + CF = Záró 50 + 50 = 100 Közvetett (indirekt) cash flow Eredmény 100 Amortizáció +200 Eszköz – forrás állományváltozás: - 250 Pénzáramok egyenlege (CF): 50 CF = Záró – Nyitó 50 = 100 – 50

A FORGÓTŐKE-SZÜKSÉGLET NYOMON KÖVETÉSE 1. AZ ÁRUKÉSZLETEK ÁTLAGOS ÉLETTARTAMA Átlagos készletérték x 365 nap Értékesítés nettó árbevétele (éves) 105*365 ------------ = 290 NAP 132 Hatékonysági mutató: hány naponta „fogynak” ki a készletek A KÉSZLETEK(ÁRU) FORGÁSI SEBESSÉGE Adott időszak nettó árbevétele Adott időszak átlagos készletértéke 132 ------------ = 1.26 105 Egységnyi időszak alatt hányszor fordulnak meg a készletek

A FORGÓTŐKE-SZÜKSÉGLET NYOMON KÖVETÉSE 2. VEVŐKÖVETELÉSEK ÁTLAGOS BEFOLYÁSI GYORSASÁGA Átlagos éves vevőállomány x 365 nap Adott év bruttó árbevétele 60*365 ------------ = 134 NAP 132*1,25 (165) A mutató azt jelzi, hogy a vevők átlagosan hány nap alatt egyenlítik ki a számláikat. Minél alacsonyabb, annál hatékonyabb a követelések behajtása. Vagy: túl szigorú a vállalat hitelezési politikája!

A FORGÓTŐKE-SZÜKSÉGLET NYOMON KÖVETÉSE 3. A SZÁLLÍTÓK ÁTLAGOS KIFIZETÉSI GYORSASÁGA Átlagos éves szállítóállomány x 365 nap Beszerzések, igénybe vett szolgáltatások értéke (+Áfa) az adott év alatt 197*365 ------------ = 492,5 NAP 117*1,25 (146) A szállítókkal, alvállalkozókkal szembeni tartozások átlagos rendezési ideje

A KÉSZPÉNZFORGÁS IDŐEGYENESE Áruk vagy anyagok beszerzése halasztott fizetéssel A vevőkövetelés befolyása Hitelben történő értékesítés 60*365 ------------ = 134 NAP 132*1,25 105*365 ------------ = 290 NAP 132 A vevőkövetelés átlagos befolyási gyorsasága Készletek átlagos élettartama a b c 290+134=424 Szállítók átlagos kifizetési gyorsasága A szállító kifizetése 197*365 ------------ = 492,5 NAP 117*1,25 Készpénz körforgási ideje (készpénz ciklus) Készpénz kiáramlása Készpénz befolyása Idő (napok)

Likviditási terv, készpénzforgalmi terv Az üzleti életben az érték a készpénzforgalomból származik. A készpénz fontossága három tényezőre vezethető vissza: a cash flow segítséget nyújt a társaságnak ahhoz, hogy az általa termelt termékek előállításához vagy az általa nyújtott szolgáltatásokhoz szükséges eszközöket megvegye a készpénz maga az az eszköz a társaság számára, amely megkönnyíti a belföldi és külföldi társaságokkal folytatott tranzakciókat a készpénz teszi lehetővé, hogy a tulajdonosoknak vagy azoknak, akik a társaság számára tőkét biztosítottak, osztalékot, kamatot vagy törlesztést tudjanak fizetni

Eredmény és készpénz viszonya A készpénz és a likviditás kezelése nemcsak azt jelenti, hogy szükség van azoknak az üzleti tevékenységeknek a megtalálására, amelyek biztosítják, hogy a működésből megfelelő mennyiségű készpénz folyjon be. Nem elegendő, ha egy vezető növekvő és jövedelmező társaságot irányít. Hiszen a cégeknek nemcsak megtermelniük, hanem fel is kell használniuk a készpénzt. Az eredményesen (számviteli kimutatások szerint jövedelmezően) gazdálkodó társaságnál nagyobb az esély arra, hogy a likviditás rendben van, DE:  az eredmény nem azonos a készpénzzel  

Likviditási tervek A Likviditási tervek általában nagyon rövid (1 hét –1-2 hónap) időtartamra vonatkoznak és a legfőbb céljuk a mindenkori készpénztöbblet fenntartásának megtervezése, ezért a pénzeszközök forrásainak és felhasználásainak a részletezése elnagyolt vagy nagyobb csoportokba rendezve találhatók.  

Pénzforgalmi terv A Pénzforgalmi terv tulajdonképpen a Cash Flow terv magyarra fordítása. A Cash Flow tervet már hosszabb, akár 1 éves időtartamra is készítenek, és nagyon fontos, hogy ebben a formában már az egyes készpénzbefolyások és készpénzfelhasználások a céloknak és az igényeknek megfelelő részletezettségben vannak kibontva. Sokszor láthatunk vállalatokra vagy egyes projektekre vonatkozóan több éves, akár 10 éves Cash Flow tervet is. Az ilyen terveknek is az az alapvető céljuk, hogy a vállalat vagy a projekt készpénztermelő képességét megpróbálják előre jelezni. Az ilyen terveket célszerű valamilyen jelzővel megkülönböztetni a rövid távú cash flow tervektől: pl. Befektetési Cash Flow terv, Beruházási Cash Flow terv, Projekt Cash Flow terv, 10 éves Cash Flow terv, stb. A pénzforgalmi terv (cash flow terv) megbízhatóságának alapkérdése, hogy sikerült-e teljeskörűen megbecsülni a várható bevételeket, illetve a kiadások nagyságát, és előre jelezni realizálásuk várható időpontját. A rövid távú pénzügyi döntések megalapozását segíti, ha a tervet több változatban is elkészítjük (pl.: pesszimista, középutas, optimista).

Fontos megjegyezni! A zavartalan likviditási helyzet biztosítása érdekében nagyon fontos a tervek folyamatos karbantartása, pl. az újonnan megszerzett információkkal való korrekció. A társaságok gazdasági eseményeit a számviteli elveknek megfelelően rögzítik, és így határozzák meg az eredménykimutatást. Így az eredmény azonban nem egyenlő a készpénzzel, hiszen a pénzforgalmi szemlélet más elveken alapszik.

VISZONTLÁTÁSRA 1 HÉT MÚLVA! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! VISZONTLÁTÁSRA 1 HÉT MÚLVA!