Politológia előadás A Politikai Pártok
A Politikai Pártok Fogalma: Azonos elveket valló, azonos világnézetű, érzületű emberek közössége A demokratikus politikai rendszerek főszereplői, nélkülük nincs demokrácia Szerepük csökken/változik A népakarat kinyilvánításában közreműködnek Pars pro toto elve Tartósan fennálló politikai szervezet, tagsággal rendelkeznek, a hatalomért versenyeznek
A Pártok Funkciói Érdekintegráció - kompromisszum Érdekartikuláció – megjelenít, kifejez érdekaggregáció: egyesít Mobilizáló szerep Hatni képes: politika alanyaira Politikától való eltávolodás Választói magatartás Századforduló: Aktív nő ↔ Napjaink passzív nő A demokráciában a részvétel nem kötelező
A Pártok Funkciói Közvetítés a választók és döntéshozók között Politikai vezetés rekrutációja Toborzás - Szelekció Kormányzati funkció A pozíció a győztesé Zsákmányrendszer Politikaformálás Közhatalmi Döntések
A politikai pártok keletkezése Protopártok Honoráciorpártok Parlamenten belül Szűk csoport, frakció Plutokrácia rekrutációja Tömegpártok Parlamenten kívül Tagsággal, állandó szervezettel Szoros pártfegyelem, párthűség Ideológiai jellegűek - osztályjelleg
A politikai pártok keletkezése Elitpártok – szűkülő tendencia Kommunista és fasiszta pártok Gyűjtőpártok – Catch all party Középre tart Nem a tagság, a válsztók Széles tömegekhez Ideológia elmosódik Osztályok nélkül Okai: - a harc tompul - a társadalmi szerkezet jelenős változása - a szolgáltató szektorban dolgozók aránya nő, az iparban csökken - csökken a vallásosak aránya - a régi harcos szocdem pártok befolyása csökken - a média hatása
A politikai pártok keletkezése Választási pártok A gyűjtőpártokhoz közel Célja a szavazatok rövid távú növelése Politikai piacról élnek Tipikus példa: az USÁban a Demokrata és Republikánus pártok Változás: Érdekszervezet: a tagjaikat képviselik Pártok: a tagok segítik a párt céljainak a megvalósulását
Politikus Típusok A politika hivatássá válik, így kialakulnak a hivatásos politikusok típusai Csoportosításuk: Szerepfelfogásuk szerint lehetnek: Dogmatikus Bürokrata Technokrata Orientációjuk szerint lehetnek: Népvezér Érdekkijáró Szerepük szerint lehetnek: Karizmatikus Debattőr Pártstratéga Organizátor Pártszakértő
Politikai családok Bal és jobb vita: elavultak-e ezek kategóriák, alkalmasak-e a politikai paletta leírására? Eredete: 1789-es francia forradalomban a Nemzetgyűlésben a radikálisok a baloldalon, a mérsékeltek a jobboldalon ültek 19. század második felében alakul ki a bal-jobb megosztottság mai tardíciója
A baloldal Népszuverenitás Egyenlőség elvének képviselete Társadalom javíthatóságába,haladásba-progresszióba vetett hit, - politikai radikalizmus Egyenlőség (jog-, esély- stb.) Demokrácia korlátlan kiterjesztése (politikai szabadságjogok) Munkaügyi konfliktusokban a munkavállaló érdekeinek képviselete Internacionalizmus Külpolitikában egyoldalú katonai leszerelés, antinukleáris mozgalmak támogatója Pl.: Szociáldemokraták, Szociálliberálisok, Zöldek, stb.
A Jobboldal Tradicionális, konzervatív világkép Vallási meggyőződés A reformok evolucionista felfogása Az állami autoritás felsőbbsége A demokrácia korlátlan kiterjesztésével szemben az alkotmányosságot tekinti garanciának A gazdaságban Állami beavatkozás ellenzése
A Tömegpárt és a Gyűjtőpárt Funkció Expresszív/Integratív Kormányzati/Integratív Cél Tagság növelése Szavazatok növelése Szervezet Erős Gyenge Szavazóbázis Osztály, felekezet, réteg Minden társadalmi csoportból Kampány Pártszervezet Tömegkommunikáció Szavazói viselkedés Párttal való azonosulás Racionális szavazat Pártpreferencia alapja Ideológia/identitás „issue”-szavazás
A honorácior és tömegpárt 19. Századi honorácior párt 20. Századi tömegpárt Káderpárt Tömegpárt Egyéni képviselet pártja Társadalmi integráció pártja Korlátozott politikai terrénum Kiterjedő politikai terrénum a „civil szféra” területeire Korlátozott politikai részvétel Részvétel kiterjesztése (általános választójog) „párttagság” aktivitása a szavazásra korlátozott Állandó tagdíjfizetés, aktív tagság Fő funkciója: a képviselők szelekciója Osztályérdekartikuláció és -képviselet A képviselőknek szabad mandátuma van Pártfegyelem, kötött mandátum a pártvezetés irányába A párt csak egy „választási bizottság” A párt egy nagy szervezet, a közvetlen politikán túl is szabad rekrutáció, társadalmilag kötetlen Liberális pártok Osztály hovatartozás alapján jön létre – szocialista pártok