„Gyere közelebb, menekülj el” A politikai szereplőkhöz kötődők és a tőlük távolságot tartók választási motivációi Előadó: Závecz Tibor, Ipsos Közügyek.

Az előadások a következő témára: "„Gyere közelebb, menekülj el” A politikai szereplőkhöz kötődők és a tőlük távolságot tartók választási motivációi Előadó: Závecz Tibor, Ipsos Közügyek."— Előadás másolata:

1 „Gyere közelebb, menekülj el” A politikai szereplőkhöz kötődők és a tőlük távolságot tartók választási motivációi Előadó: Závecz Tibor, Ipsos Közügyek fogyasztói konferencia, 2010. február 17; Budapest Az előadás címét Bódi László (Cipő) dala ihlette

2 2 A felmérés 2009 júliusában készült 1500 fő megkérdezésével A vizsgálat válaszadói az ország felnőtt népességét reprezentálták életkor, nemi hovatartozás, iskolai végzettség és településtípus szerint

3 3 A pártokkal és politikusokkal kapcsolatos ÉRZELMEK hatása a választói viselkedésre

4 Részvételi hajlandóság – a pártok iránti pozitív érzelmek felől közelítve - 4 Pártkedvelő: legalább egy párt rokonszenves (31%) Pártot nem kedvelő: egyetlen párt sem rokonszenves (69%)

5 Részvételi hajlandóság – a pártok iránti negatív érzelmek felől közelítve 5 Pártelutasító: legalább egy párt ellenszenves (64%) Pártot nem elutasító: egyetlen párt sem ellenszenves (36%)

6 Részvételi hajlandóság– a pártok iránti komplex érzelmek felől közelítve 6

7 7 A pártokkal kapcsolatos érzelmek hatása a részvételi hajlandóságra  A pártokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek rendkívüli módon aktivizálnak;  A pozitív érzelmek nagyobb lendületet adnak, mint a negatívak;  A negatív érzések jobban mozgósítanak, mint az érzelmek hiánya

8 8 A politikusokkal kapcsolatos érzelmek hatása a részvételi hajlandóságra  A politikusokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek visznek leginkább az urnákhoz;  Az ellenszenvek ugyanannyira mozgósítanak, mint a rokonszenvek;  A negatív érzések jobban mozgósítanak, mint az érzelmek hiánya

9 9 Az érzelmek hatása a részvételi hajlandóságra Szinte biztosan elmegyünk szavazni: ha vannak rokonszenves és ellenszenves pártjaink, politikusaink is; Valószínű, hogy elmegyünk szavazni: ha csak rokonszenves pártjaink és politikusaink vannak illetve ha csak ellenszenves politikusaink vannak; Nem valószínű, hogy elmegyünk szavazni: ha nincsenek érzelmeink a politikai szereplőkkel kapcsolatban

10 10 A pártokkal kapcsolatos érzelmek hatása a pártpreferencia kialakulására  a pártokkal kapcsolatos komplex, felemás érzelmek egyértelmű következménye egy konkrét párt támogatása;  a rokonszenv önmagában, ellenérzések nélkül is pártpreferenciát alakít ki;  A pártokkal szembeni kizárólagos ellenszenvek esetében is többnyire kialakul konkrét (a legkisebb rossznak számító) párt támogatása;  az érzelmek hiánya nem segíti a pártpreferencia létrejöttét

11 11 A politikusokkal kapcsolatos érzelmek hatása a pártpreferencia kialakulására  A politikusokkal kapcsolatos vegyes érzelmek és a pozitív érzések ugyanolyan mértékben alakítják ki a preferenciát („rajongók”)  Az ellenszenvek valamivel nagyobb mértékben keltik életre a preferenciát, mint az érzelmek hiánya

12 12 Az érzelmek hatása a pártpreferencia kialakulására Szinte biztosan lesz választott pártunk: ha vannak rokonszenves és ellenszenves pártjaink, politikusaink is illetve ha csak rokonszenves pártjaink és politikusaink vannak. Valószínű, hogy lesz választott pártunk: ha csak ellenszenves politikusaink vannak. Nem valószínű, hogy lesz választott pártunk: ha nincsenek érzelmeink a politikai szereplőkkel kapcsolatban.

13 13 A pártoknak tulajdonított ÉRDEKKÉPVISELETI POTENCIÁL hatása a választói viselkedésre

14 14 Részvételi hajlandóság és pártpreferencia az érdekképviseleti potenciál függvényében részvételpártpreferencia érdekképviseletet feltételezők

15 15 Az érdekképviseleti potenciál hatása a részvétel és a pártpreferencia kialakulására  A feltételezett erős érdekképviseleti potenciál mozgósít és pártpreferenciát alakít ki;  a gyengének tartott érdekképviseleti potenciál ellenére is sokan aktívak és párthívek lesznek

16 16 A pártokkal való POLITIKAI-IDEOLÓGIAI AZONOSSÁG hatása a választói viselkedésre

17 17 Részvételi hajlandóság és pártpreferencia az ideológiai azonosulás függvényében részvételpártpreferencia a bal-jobb identitását kifejező párt

18 18 Részvételi hajlandóság és pártpreferencia az ideológiai azonosulás függvényében részvételpártpreferencia a liberális-konzervatív identitását kifejező párt

19 19 Részvételi hajlandóság és pártpreferencia az ideológiai azonosulás függvényében részvételpártpreferencia a mérsékelt-radikális identitását kifejező párt mérsékelt-radikális identitását kifejező párt

20 20 Az ideológiai azonosulás hatása a részvételi hajlandóságra  Ha a választó a bal-jobb tengelyen azonosul egy párttal, nagyobb mértékben váltja ki a részvételi szándékot, mint ha a liberális-konzervatív vagy a mérsékelt-radikális dimenzióban talál pártot bal-jobb liberális- konzervatív mérsékelt-radikális

21 21 Az ideológiai azonosulás hatása a pártpreferencia kialakulására  Ha a választó a bal-jobb tengelyen azonosul egy párttal, az nagyobb eséllyel alakít ki pártpreferenciát, mint ha a liberális-konzervatív vagy a mérsékelt-radikális dimenzió esetében talál pártot bal-jobb liberális- konzervatív mérsékelt-radikális

22 22 A pártoknak tulajdonított MÚLTBÉLI TELJESÍTMÉNY ÉS JÖVŐBENI CSELEKVÉS hatása a választói viselkedésre

23 23 Részvételi hajlandóság és pártpreferencia a „múltbéli teljesítmény vagy jövőbeni cselekvések” értékelési dominanciája függvényében részvételpártpreferencia pártteljesítmény

24 24 A „múlt vagy jövő” értékelő szempontok dominanciájának hatása a részvétel és a pártpreferencia kialakulására  A pártok észlelt múltbéli teljesítményének elsődleges figyelembevétele éppen annyira mozgósít, mint a feltételezett jövőbeni cselekvésüké;  a pártpreferencia kialakítására is azonos hatásuk van részvételpártpreferencia

25 25 Részvételi hajlandóság és pártpreferencia az intézményrendszerbe vetett bizalom függvényében részvételpártpreferencia az intézményrendszerbe vetett bizalom Az intézményrendszerbe vetett bizalom

26 26 Az intézményrendszerbe vetett bizalom hatása a részvétel és a pártpreferencia kialakulására  Az intézményrendszerbe vetett bizalomnak inkább aktivizáló, mint preferenciakialakító szerepe van részvételpártpreferencia

27 27 van rokonszenves pártja van a bal-jobb identitását kifejező pártja van a liberális-konzervatív identitását kifejező pártja van ellenszenves pártja intézményrendszer iránti bizalom 24% 8% 7% 19% A választási részvételt befolyásoló, erősítő tényezők A részvételt elsősorban 1. a párt(ok) iránti pozitív érzelmek valamint 2. a bal-jobb tengelyen az adekvát párt megtalálása inspirálják az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok

28 28 van rokonszenves pártja van a bal-jobb identitását kifejező pártja van a liberális-konzervatív identitását kifejező pártja van ellenszenves pártja intézményrendszer iránti bizalom 32% 9% 11% 6% A választási részvételt befolyásoló, erősítő tényezők (néhány összefüggés) 1. A fiatalok körében az érzelmi motivációk, 2. az időseknél az ideológiai tényezők az átlagosnál fontosabb szerepet játszanak a választási részvétel létrejöttében 22% fiatalokidősek 8% 23% 8% 5%

29 29 van a bal-jobb identitását kifejező pártja van rokonszenves pártja van ellenszenves pártja van a liberális-konzervatív identitását kifejező pártja 31% 14% 8% 28% A pártpreferencia kialakulását elősegítő tényezők A pártpreferenciát elsősorban 1.a bal-jobb törésvonalon az adekvát párt megtalálása valamint 2.a párt(ok) iránti pozitív érzelmek alakítják ki az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok

30 30 van a bal-jobb identitását kifejező pártja van rokonszenves pártja van ellenszenves pártja van a liberális-konzervatív identitását kifejező pártja 23% 16% 7% 32% A pártpreferencia kialakulását elősegítő tényezők (néhány összefüggés) A pártpreferencia létrejöttében 1.a fiataloknál az érzelmek, 2.az időseknél az ideológiai szempontok az átlagosnál lényegesebbek fiatalokidősek 33% 21% 19% 17%

31 31 Az átlagosnál jellemzőbb az érzelmek szerepe: A választói viselkedés hangsúlyos tényezői 1.fiatalok 2. falvakban élők 3. vállalkozók 4. alap- és középfokú végzettségűek Az átlagosnál jellemzőbb az ideológiai szempontok szerepe: 1.idősek 2. nagyvárosokban élők 3. felsőfokú végzettségűek

32 32 nincs rokonszenves pártja nincs ellenszenves pártja nincs a bal-jobb identitását kifejező pártja intézményrendszer iránti bizalom hiánya 30% 16% 12% 25% A politikától való távolságtartás motivációi A politikától való távolmaradás legfőbb okai: 1.a pártok iránti (pozitív) érzelmek hiánya; 2.az ideológiai azonosulás hiánya; 3.az intézményrendszer iránti bizalom hiánya az 5%-nál nagyobb súlyú szempontok

33 33 az átlagosnál nagyobb arányban vannak jelen: A politikától nagy távolságot tartók társadalmi karaktere arányuk a választókorú népességen belül: 25% számuk a választókorú népességen belül: 2 millió fő szakképzetlen fizikai munkások 40% alapfokú képzettségűek 37% magukat alsó társadalmi osztályba sorolók 33% alsó jövedelmi ötödbe tartozók 33% fiatalok 32%

34 34 Vélemények a demokráciáról Mennyire elégedett a demokrácia működésével Magyarországon? ABCD Pártpreferenciával rendelkező aktív szavazók 1304128 A politikától nagy távolságot tartó választók 1223641 A: teljes mértékben B: többé-kevésbé C: nem igazán D: egyáltalán nem

35 35 Vélemények a képviseleti rendszerről A választás intézménye mennyire biztosítja, hogy a parlamenti képviselők megfelelően képviseljék az emberek érdekeit? ABCD Pártpreferenciával rendelkező aktív szavazók 2195425 A politikától nagy távolságot tartó választók 1153846 A: nagyon jól B: elég jól C: nem igazán jól D: egyáltalán nem jól

36 36 Vélemények a rendszerváltásról A rendszerváltás nyertesei vagy vesztesei közé tartozik? ABC Pártpreferenciával rendelkező aktív szavazók 195922 A politikától nagy távolságot tartó választók 86247 A: nyertes B: vesztes C: is-is

37 37 Vélemények az EU-s tagságról Inkább előnyökkel vagy inkább hátrányokkal járt Magyarország számára az Európai Uniós csatlakozás? ABC Pártpreferenciával rendelkező aktív szavazók 473815 A politikától nagy távolságot tartó választók 314128 A: inkább előnyökkel B: inkább hátrányokkal C: is-is

38 38 Vélemények a magyar gazdaságról Melyik a legtalálóbb megfogalmazás a magyar gazdaság helyzetére és kilátásaira? ABCD Pártpreferenciával rendelkező aktív szavazók 10224523 A politikától nagy távolságot tartó választók 5184730 A: átmeneti visszaesés B: válság, a kilábalás jeleivel C: mélyülő válság D: csődhelyzet

39 39 Vélemények a nyugdíjrendszerről Milyen nyugdíjrendszert szeretne? ABC Pártpreferenciával rendelkező aktív szavazók 256015 A politikától nagy távolságot tartó választók 156718 A: inkább öngondoskodáson alapuló B: inkább állami gondoskodáson alapuló C: is-is

40 40 Vélemények a közvélemény-kutatásokról Reális képet adnak-e az emberek véleményéről? ABC Pártpreferenciával rendelkező aktív szavazók 652312 A politikától nagy távolságot tartó választók 453520 A: igen B: valamelyik igen, valamelyik nem C: nem

41 41 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!