A magyar élelmiszerlánc-felügyelet központi szervei Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár Budapest, 2012. október 8.

Élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság: Egyetlen hatóság felelős az alábbi területek felügyeletéért: Talajvédelem Növényegészségügy és növényvédelem Állategészségügy és állatvédelem Élelmiszerhigiénia és - biztonság Takarmányhigiénia és - biztonság

Élelmiszerlánc-szemlélet Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény tartalmazza a lánc-szemléletet. Az élelmiszerbiztonság összetettségét legjobban a szakmailag elkülöníthető területek egymástól elválaszthatatlan összekapcsolódásával jellemezhetjük, mintegy láncot alkotva a takarmány termesztés, a növény-termesztés, az állattenyésztés, az élelmiszer feldolgozás, az élelmiszer kereskedelem és a vendéglátás. „Termőföldtől az asztalig!” Növény- termesztés Takarmány- ipar Állat- tenyésztés Élelmiszer-, és vendéglátó-ipar Élelmiszer- kereskedelem Hatósági felügyelet

Az egységes hatóság létrejötte: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény megalkotásával, 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba, több törvényt helyezett hatályon kívül, megteremtve ezáltal az egységes láncszemléletű megközelítést: az állat-egészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvényt a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvényt a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvényt az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvényt egyes élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2005. évi CLXI. törvényt az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló 2007. évi CXV. törvényt

A törvény szerint élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatokat látnak el: az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter (vidékfejlesztési miniszter), az országos főállatorvos, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (NÉBIH, megyei kormányhivatalok), az élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos vizsgálatot végző állami laboratóriumok, jogosult állatorvos – az egyes állami feladatok elvégzésére a hatóság által feljogosított magánállatorvos, jegyző – pl. első fokú állatvédelmi hatóság, parlagfű elleni védekezés.

Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter

Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet szerint: A vidékfejlesztési miniszter a Kormány: agrárpolitikáért, agrár-vidékfejlesztésért, élelmiszerlánc-felügyeletért, élelmiszeriparért, erdőgazdálkodásért, ingatlan-nyilvántartásért, térképészetért, földügyért, vadgazdálkodásért, halgazdálkodásért környezetvédelemért, természetvédelemért és vízgazdálkodásért felelős tagja. 7

Miniszter feladatai önállóan gyakorolt feladatok: - pl. jogalkotás: feladat- és hatáskörében miniszteri rendeletet alkot, több mint 70 miniszteri rendelet került megalkotásra csupán az élelmiszerlánc-felügyelet szabályozására, átruházott feladatok: Vidékfejlesztési Minisztérium SzMSz-e alapján a miniszter egyes feladatait az államtitkár (országos főállatorvos), illetve annak helyettese útján gyakorolja, pl: a rendkívüli élelmiszerlánc esemény elhárítása érdekében szükséges hatósági intézkedéseket az országos főállatorvos útján rendeli el; a NÉBIH irányítását az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár útján látja el. 8

Miniszter feladatai jogalkotási, szabályozási feladatok: - miniszteri rendeletet alkot törvényi felhatalmazás alapján, - kiadja az élelmiszerkönyvi irányelveket, és gondoskodik a Magyar Élelmiszerkönyv összeállításáról és közzétételéről; kiadja a takarmánykódex-irányelveket, és gondoskodik a Magyar Takarmánykódex összeállításáról és közzétételéről; nemzetközi kapcsolattartás (FAO/WHO, OIE, WTO, Codex Alimentarius Bizottság) európai uniós tagságból eredő tagállami feladatok: - részvétel a mezőgazdasági és halászati miniszterek tanácsában, a munkacsoportok, bizottságok ülésein; - az Európai Bizottságnál kezdeményezi az állat- és növény-egészségügyi határállomások kijelölését; hatósági feladatok: - rendkívüli élelmiszerlánc-események (pl. járványos állatbetegségek) esetén intézkedéseket rendelhet el. 9

Miniszter feladatai Nemzetközi szervezeti tagságból adódó feladatok: ENSZ szakosított szervezetei: Világ-egészségügyi Szervezet (World Health Organization – WHO) Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (Food and Agriculture Organization –FAO) Codex Alimentarius Bizottság: WHO és FAO által létrehozott testület arra a célra, hogy irányítsák és segítsék az élelmiszerekre vonatkozó nemzetközi követelmények kidolgozását, és hozzájáruljanak ezek harmonizálásához Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE, World Organisation for Animal Health) Világkereskedelmi Szervezet - Egészségügyi és növény-egészségügyi kérdések (WTO – SPS, (World Trade Organization - sanitary and phytosanitary measures) 10

Miniszter feladatai Európai uniós tagságból eredő tagállami feladatok: Részvétel az uniós szintű döntéshozatalban, döntés-előkészítésben, kapcsolattartás: - Mezőgazdasági és Halászati Tanács - Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Ügyek Tanácsa - COREPER, Mezőgazdasági Különbizottság (SCA) - tanácsi munkacsoportok, szakértői bizottságok 11

Miniszter feladatai Hatósági - igazgatási feladatok: kezdeményezheti rendkívüli élelmiszerlánc-események esetén a térítés ellenében történő közcélú munkavégzés, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételének, továbbá a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve közreműködésének elrendelését; nagy nemzetgazdasági kárral fenyegető vagy közegészségügyi szempontból veszélyes állatbetegségek felszámolására állami pénzeszközökkel támogatott országos programot, valamint a betegség előfordulásának felmérésére ellenőrző, illetve monitoring-vizsgálati programot rendelhet el; az Európai Bizottságnál kezdeményezi az állat- és növény-egészségügyi határállomások kijelölését; kinevezi, illetve felmenti a közvetlen irányítása alá tartozó országos főállatorvost és annak helyettesét; az országos főállatorvos útján ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakmai irányítását. 12

Miniszter feladatai II. Irányítási, Felügyeleti, Ellenőrzési feladatok: - A vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt áll: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (MgSzH jogutód intézménye) - A vidékfejlesztési miniszter felügyeli: az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének Magyar Nemzeti Bizottságát - A vidékfejlesztési miniszter törvényességi ellenőrzése alatt áll: Magyar Állatorvosi Kamara, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara 13

Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Miniszter Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár országos főállatorvos Élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály

Az országos főállatorvos

Az országos főállatorvos feladatai - előkészíti a nemzeti középtávú élelmiszerlánc-biztonsági stratégiát (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági stratégia); - többéves nemzeti ellenőrzési tervet ad ki, irányítja annak végrehajtását, továbbá ellátja annak vonatkozásában a koordinációs és kapcsolattartói feladatokat; - ellátja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv operatív irányítását; - szakmai útmutatót adhat ki az élelmiszerlánc egységes felügyeletének elősegítése céljából; - tájékoztatást ad a közvélemény részére az élelmiszerláncot érintő, országos vagy kiemelt jelentőségű ügyekről; - kijelöli a nemzeti referencialaboratóriumokat.

Rendkívüli élelmiszerlánc-esemény Az országos főállatorvos rendkívüli élelmiszerlánc-eseményr esetében elrendelhet - Adatszolgáltatásra kötelezést (pl. személyes adatok) - termék vagy termékcsoport felhasználásának, forgalmazásának felfüggesztése, megtiltása - állatjárványügyi intézkedést, - növény-egészségügyi zárlati intézkedést Az országos főállatorvos ilyen határozatát a minisztérium hivatalos lapjában, honlapján, valamint a nemzeti hírügynökségen keresztül kell közzétenni.

Jelentéstételi kötelezettség Az országos főállatorvos évente beszámol az Országgyűlésnek az élelmiszerlánc-biztonsági jelentés keretében - az élelmiszerlánc-biztonsági stratégia, - a több éves terv és - az éves ellenőrzési terv végrehajtásáról, valamint - a felügyeleti díj felhasználásáról .

Élelmiszerlánc-felügyeleti szervek

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felépítése - Országos szinten: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - Megyei szinten: Megyei Kormányhivatalok illetékes igazgatóságai: - Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság - Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság - 2011. január 1. előtt az MgSzH területi szervein belül - 19 darab, Fővárosi Kormányhivatalban nincs - Kerületi szinten – Kerületi Állategészségügyi –és Élelmiszer-ellenőrzési Hivatalok (megyei kormányhivatalok élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságainak szervezeti egységei) 2013-tól járási hivatalokba integrálódnak

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai Hatósági igazgatási feladatok ellátása: - engedélyezés, - hatósági nyilvántartásba-vétel, - hatósági ellenőrzéseket végez, - szankcionál. Engedélyezi (pl.): - az állat-egészségügyi szolgáltató létesítmények (pl. állatkórház) működését; - az állatgyógyászati készítmények előállítását, forgalomba hozatalát, országba történő behozatalát; Ellenőrzi (pl.) : - az állatok tenyésztésének, szaporításának állat-egészségügyi körülményeit (takarmányt, a legelőt, az itatóvizet, az állatok elhelyezésére szolgáló épületet, az állattartás során használt gépet, berendezést, valamint alkalmazott technológiát); - az emberi fogyasztásra szánt állatokat kísérő bizonyítványokat, okiratokat; - az élelmiszer- és takarmány-vállalkozásoknál a járványügyi és higiéniai előírások megtartását, az összetevők biztonságosságát, a jelölési előírások betartását; 21

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai II. Tervezési feladatok (pl.): - az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza a területi éves ellenőrzési tervet, szervezi annak végrehajtását; - készenléti tervet készít járványos állatbetegségek elleni védekezéshez. Szervezési feladatok (pl.) : - gondoskodik az élelmiszerlánc területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, végzéséről, szakmai továbbképzésekről, valamint a hatósági szakemberek képzéséről, - ügyeleti és készenléti szolgálatot szervez. Kapcsolattartás: feladatai ellátása során kapcsolatot tart és együttműködik a helyi önkormányzatokkal, a társhatóságokkal (az egészségügyi államigazgatási szervvel (ÁNTSZ), fogyasztóvédelmi hatóság, környezetvédelmi hatóság), civil szervezetekkel.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv feladatai III. Hatósági nyilvántartást vezet: - az állatorvosokról; - az élelmiszer- és a takarmány-vállalkozásokról; - a nem állami laboratóriumokról; - az állat-egészségügyi szolgáltató létesítményekről; - a közúti élőállat-szállításra engedélyezett gépjárművekről, engedélyezett gépjárművezetőkről, az állatkísérőkről, állatszállítókról, - az állatgyógyászati terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról; - az engedélyezett állatgyógyászati termékekről, - az egyedi azonosítású állatokról (ENAR); - az ökológiai (bio) termelést tanúsító szervezetekről; - a gomba-szakellenőrökről. 23

Élelmiszerlánc-felügyeleti szervek II. NÉBIH

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal - 2012. március 1-jétől megalakul a NéBiH - a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. Rendelet - a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal és a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (MÉBIH) összeolvadásával jött létre - a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal ezentúl a NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóságaként (ÉKI) működik tovább http://www.facebook.com/pages/Nemzeti-Élelmiszerlánc-biztonsági-Hivatal/263804273703897?ref=ts 25

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal feladatai A NÉBIH-et a Kormány kijelöli: növénytermesztési hatóságként, talajvédelmi hatóságként, élelmiszerlánc-felügyeleti szervként, tenyésztési hatóságként, erdészeti hatóságként, vadászati hatóságként, halászati hatóságként, borászati hatóságként, mezőgazdasági igazgatási szervként, pálinkaellenőrző hatóságként A NÉBIH a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei felett szakmai irányító tevékenységet végez. 26

A NÉBIH létrejötte II. A két hivatal egységesítésével szélesebb lett a tevékenységi kör, így egy hatékonyabb szervezet jött létre, amely gyorsabb és pontosabb információáramlást, kommunikációt eredményez, és növeli a „Termőföldtől az asztalig” kiterjedő ellenőrzések eredményességet. Az élelmiszerlánc felügyeletének alapjául szolgáló kockázatelemzési rendszert egy szervezetbe tömörítették. 2012 2011 27

A NÉBIH létrejötte III. A hivatal létrehozásából tehát az alábbi előnyök származnak: az élelmiszerlánc-felügyelet tervezésének tudományos alapú kockázatbecslési elvekre helyezése egységes ellenőrzési rendszer az ország egész területén hatékony, gyors fellépés a jogszabálysértések elkövetőivel szemben szélesebb tevékenységi kör, különleges esetekben közvetlen eljárás lehetősége vizsgálatok, ellenőrzések, mintavételek terén gyors, pontos információáramlás az élelmiszerlánc felügyeletét gyakorló hatóságok között közvetlen kommunikáció a fogyasztók, a társadalmi szervezetek, az élelmiszer-vállalkozók és a társhatóságok felé. 28

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Elnök helyettes országos főállatorvos Elnök helyettes országos főállatorvos Elnöki Titkárság Elnöki Titkárság Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság Belső Ellenőrzési Önálló Osztály Belső Ellenőrzési Önálló Osztály Gazdasági Elnökhelyettes Gazdasági Elnökhelyettes Élelmiszerlánc-felügyeleti és Állategészségügyi Elnökhelyettes Élelmiszerlánc-felügyeleti és Állategészségügyi Elnökhelyettes Növény-, Talaj- és Erdővédelmi Elnökhelyettes Növény-, Talaj- és Erdővédelmi Elnökhelyettes Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Földművelésügyi Igazgatóság Erdészeti Igazgatóság Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Állattenyésztési Igazgatóság Állattenyésztési Igazgatóság Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Borászati Igazgatóság Borászati Igazgatóság Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága Fővárosi és 19 Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Egyéb szervezeti egységek Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

Élelmiszerlánc-felügyeleti szervek III. Megyei Kormányhivatalok

Megyei Kormányhivatalok A 2011. január 1-től a területi államigazgatási szerveket Megyei (Fővárosi) Kormányhivatalokba integrálták, amelyek fölötti kormányzati felügyeletet a KIM látja el. A Kormányhivatalon belül működő mezőgazdasági szakigazgatási szervek fölötti szakmai felügyeletet a VM látja el: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság: az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség-ellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve egyes állattenyésztési és borászati feladatokat lát el. növény- és talajvédelmi igazgatóság: a növényvédelmi, talajvédelmi, növénytermesztési és zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatokat lát el, erdészeti igazgatóság: az erdészeti igazgatási feladatokat lát el, földművelésügyi igazgatóság: a mezőgazdasági igazgatási, vadászati és halászati hatósági feladatok feladatokat lát el.

Közigazgatási és Igazságügyi Vidékfejlesztési Minisztérium NÉBIH Megyei Kormányhivatalok Kerületi hivatalok oktatás ellenőrzési tervek útmutatók, nyilvántartások vezetése, szakterületi ellenőrzések … informatikai rendszerbe adatok bevitele jelentések ellenőrzések …

Vidék-fejlesztési Minisztérium KIM Vidék-fejlesztési Minisztérium szakmai irányítás Nemzeti Államigazgatási Központ Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Kerületi hivatalok

Állami laboratóriumok

Állami laboratóriumok feladatai monitoring- és célvizsgálatok végzése, közreműködik az egészségügyi határértékek megállapításában; kijelölés alapján referencialaboratóriumi feladatok ellátása, körvizsgálatok szervezése és azok eredményeinek értékelése; részvétel a kutatásban, a vizsgálati módszerek kialakításában és fejlesztésében; közreműködés az állatbetegségek okainak megállapításában, a fertőzöttség felderítésében, a helyi és országos mentesítési és betegség-felszámolási programok végrehajtásában, közreműködés a diagnosztikai módszerek folyamatos korszerűsítésében; közreműködés az élelmiszerek, étrend-kiegészítők előállításával, adalékanyagok és technológiai segédanyagok, élelmiszer-csomagolóanyagok, élelmiszeriparban felhasznált mosó- és fertőtlenítőszerek gyártásával, felhasználásával, valamint takarmány-adalékanyagokkal kapcsolatos engedélyezési eljárásban. 35

Jogosult állatorvos

Jogosult állatorvos = az egyes élelmiszerlánc-felügyeleti állami feladatok elvégzésére feljogosított magánállatorvos . Hatóság engedélye alapján jár el: - a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága adja ki az engedélyt; Feladatát díjazás ellenében látja el; 37

Jogosult állatorvos feladatai állatszállítással kapcsolatos hatáskör (megvizsgálja a szállítandó állatokat, a szállítóeszközt, igazolja az állat forgalomképességét, és kiállítja a szállításhoz szükséges okiratot); ellátja az állatvásár, állatbemutató, állatkiállítás, állatverseny állat-egészségügyi felügyeletét, amelynek keretében szükség esetén megtiltja az állat beszállítását vagy részvételét, elrendeli a fertőző betegségre gyanús állat elkülönítését; elvégzi az embert mart kutya hatósági megfigyelését; a költségvetési támogatások igénybevételéhez, illetve hitelprogramokban való részvételhez szükséges igazolások kiállításához szemlét végez, és a szemle eredményét jegyzőkönyvben rögzíti; elvégzi a húsvizsgálatot a kisebb kapacitású vágóhidaknál; elvégzi a húsvizsgálatot és kiállítja a hússzállítási igazolást a kistermelőknél. 38

Változás az élelmiszerlánc-felügyelet szemléletében

Az Európai Unió tagjaként Magyarország az élelmiszerjogot érintő átfogó változtatásokba kezdett: Lánc-szemlélet kialakítása és mélyítése Hangsúly áthelyezése a nyomonkövetésre és a megelőzésre Hangsúly eltolódása a kockázatelemzésen alapuló rendszer felé.

Elvárások a hatóságokkal szemben Közvetlen utasítási rendszer Átláthatóság Rendszerszintű folyamatszabályozás Az agrár-szakigazgatás tevékenységeihez erőforrás hozzárendelése Országos ellenőrzések rendszerének kidolgozása, intézményi hátterének megteremtése Elektronikus közigazgatás kiszélesítése

Köszönöm a figyelmet !