Hogyan ismerhetjük fel a dializált betegek terapeutát igénylő lelki bajait ? Dr. Polner Kálmán osztályvezető főorvos Szent Margit Kórház Nephrologia, Budapest

Hogyan ismerhetjük fel a dializált betegek terápeutát igénylő lelki bajait? Dr. Polner Kálmán Szent Margit Kórház Nephrologia Budapest XVIII. Debreceni Nephrologiai Napok 2013.Május 29.- június 1.

WHO: „A károsodások, fogyatékosságok és rokkantság kialakulásának folyamata” (1980) 1.) Károsodás (biológiai működészavar) - oka: betegségek, sérülések, fejlődési rendellenességek 2.) Fogyatékosság (emberi funkciók zavara) - oka: A károsodás fennállása egyre súlyosabb fogyatékossághoz vezet. Az egyén nem képes a mindennapi élet által igényelt tevékenységet folytatni (pl.: járás, látás, beszéd). A fogyatékosság mértéke a társadalom elvárása és az egyén képessége, teljesítménye közötti különbséggel jellemezhető. 3.) Rokkantság (társadalmi funkciók zavara) A rokkantság a károsodásból vagy fogyatékosságból eredő szociális hátrány. Korlátozza, vagy megakadályozza, hogy az egyén betöltse a társadalmi szerepeit, mint pl. önfenntartás, társas kapcsolatok, keresőképesség. A folyamat egyirányú, a krónikus, gyógyíthatatlan betegségekben az állapot folyamatos vagy szakaszos romlása figyelhető meg. A progresszió lassítható a rehabilitációval és a prevencióval.

A rehabilitáció célja A beteg ember korábbi aktivitásának, családban, társadalomban betöltött szerepének és pozíciójának a lehető legteljesebb mértékű helyreállítása és ezzel a lehető legjobb életminőség elérése. A folyamatban alapvetően fontos az érintett személy tevőleges részvétele.

Bio-pszicho-szociális modell: a pszichoszoc. komorbiditás hatásai (Prof. Dr. Kopp Mária) Az egészség az ember teljes bio-pszicho-szociális egységének az egyensúlyát jelenti. (a teljes jól-lét állapota) A krónikus betegség súlyos pszicho-szociális károsodásokhoz vezet. A pszicho-szociális tényezők a szomatikus betegségek kimenetelét jelentősen befolyásolják (morbiditás, mortalitás, életminőség).

A betegség gyógyításának problémája Az ember bio-pszicho-szociális egysége Krónikus betegségben ez a komplex egység bomlik meg Nem elég az, ha a gyógyítás csak a biológiai károsodásra irányul, szükség van a teljes bio-pszicho-szociális egyensúly helyreállítására A krónikus vesebetegek kezelésében nem elég csak a dialízis kezelést magas szinten biztosítani, a betegséghez társuló szociális és pszichés problémákkal is foglalkozni kell! Komplex rehabilitáció az orvosi rehabilitáció mellett tartalmazza a szociális, pedagógiai és foglalkoztatási rehabilitációt is.

Dializált betegeink súlyos kísérő betegségei (2006) Szívinfarktus 18% Stroke 17,8% Végtag amputáció 8,4% Diabetes mellitus 30,2% Aktív dohányos 19,6%

A dializált betegeink mindennapi életét befolyásoló fogyatékosságok Közepes, vagy súlyos Mozgáskorlátozottság 44% Látáscsökkenés 43,8% Halláscsökkenés 17%

A dializált betegek fogyatékosságai A krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek halmozottan fogyatékosak, vagy ha még nem, akkor azokká vál(hat)nak. Erre annál nagyobb az esélyük, hogy minél tovább tudjuk sikeresen dializálni őket, illetve attól, hogy mi az alapbetegségük. Ez utóbbiak közül kiemelkedően veszélyeztetettek a diabeteses betegeink.

Dializált betegek pszicho-szociális problémái Létbizonytalanság, kiszolgáltatottság, „élet a halál árnyékában” Betegséggel való együttélés, függőség Családi problémák (válás, magányosság) Munka és munkahely elvesztése (önbecsülés, alacsony iskolai végzettség) Egyre súlyosabb anyagi- és szociális gondok Egyre több idős, egyedülálló, multimorbid beteget dializálunk marginalizáció depresszió (kb. 25-50%!) Kiégés (burn-out) szindróma

Pszichés tünetek krónikus VE-ben Leggyakoribban a hangulatzavarok és szorongásos problémák Alvászavarok (inszomnia), illetve egyéb testi panaszok (panaszok sokasága) jelzik a pszichés problémákat Depresszió (25-50%) Aggresszív beteg (renittens viselkedés, nagy ID súly, gyógyszerszedés/ diéta be nem tartása, drog, alkohol, harag, zsörtölődés, stb.) személyiségzavar állhat a háttérben

A hangulatzavarral kapcsolatos tényezők Bio-pszicho-szociális modell, stressz szerepe Betegséggel, társbetegséggel, fájdalommal kapcsolatos Kiszolgáltatottság: kezeléssel, gyógyszerekkel kapcsolatos Veszteségek: életcélok, hátrányos helyzet, bizonytalanság, kilátástalanság, halálközelség Adaptáció a betegséghez (E. Kübler Ross) - nincs más lehetőség! (Per Ake Zillen) Szociális problémák: családi-társadalmi szerepek, munkahely elvesztése, anyagi gondok, magányosság Szexuális zavarok, társkapcsolatok elvesztése Életmód változás (intézeti vagy otthoni dialízis) Kiégés (burn-out)

Hangulatzavarok tünetei Szomorúság, Érdeklődés hiánya, Reménytelenség, kilátástalanság érzés, Félelem a jövőtől, Önbizalom hiánya, Fáradékonyság, Alvászavar, Memória és koncentrációs zavarok, Libidó csökkenés, Szociális beszűkülés, Alkoholizmus, drogozás Szuicid gondolatok,

Szorongás tünetei Lehet a személyiség jellemzője Kiválthatja a betegséggel járó stressz, vagy krízis helyzet Jellegzetes testi tünetek: izzadás, szívdobogás, mellkasi szorítás, rémálmok, stb. Jellegzetes kognitív tünetek: élet értelme és minősége, halállal kapcsolatos félelmek Szuicid késztetések

Depresszió krónikus veseelégtelenségben A leggyakoribb pszichologiai/pszichiátriai probléma Depresszió és szorongás gyakran jár együtt Gyakoriság: Depresszív tünetek: 25-50%, Major depresszió: 8-22% Jellemző testi és lelki/mentális tünetek: Depressziv nyomott hangulat Örömre való képtelenség Fáradékonyság, energia hiány Pszichomotoros meglassultság Értéktelenség érzés, bűntudat Alkalmazkodási zavar

Gyakran előfordul, hogy szomorúnak, reményvesztettnek, depressziósnak érzi magát? (2006) Igen 46% Nem 54%

Depresszió prediktorai (2006) Életkor: NS Családi állapot: NS Dialízis modalitás: NS Dialízis időtartama: NS Comorbiditás: NS Nem (nő/ffi): p<0,001 Anyagi helyzet: p<0,001 Iskolai végzettség: p<0,001 Látás és/vagy hallás fogyatékosság: p<0,001 Önellátásban való korlátozottság: p<0,001

Az életminőség prediktorai (2006) Életkor: NS Nem (nő/ffi): NS Anyagi helyzet: NS Iskolai végzettség: NS Családi állapot: NS Dialízis modalitás: NS Comorbiditás: NS Hallásfogyatékosság: NS Dialízisen töltött idő (hónap): p<0,001 Látásfogyatékosság: p<0,001 Önellátásban való korlátozottság: p<0,001 Depresszió jelenléte: p<0,001

Életminőség meghatározása (WHO) „Az életminőség az egyén észlelete az életben elfoglalt helyzetéről, ahogyan azt életterének kultúrája, értékrendszerei, valamint saját céljai, elvárásai, mintái és kapcsolatai befolyásolják. Szélesen értelmezett fogalom, mely magában foglalja az egyén fizikai egészségét, pszichés állapotát, függetlenségének fokát, társadalmi kapcsolatait, személyes hitét, valamint a környezet lényeges jelenségeihez fűződő viszonyát” Vagyis az életminőséget alapvetően a cselekvőképesség szintje és az ebből fakadó elégedettség határozza meg úgy, ahogyan azt maga az egyén értékeli. A cselekvés eredményeként az elégedettséget a másoktól származó visszajelzések adják.

Mit tehetünk a dialízált betegek pszichoszociális problémáival? (1.) Foglalkozni kell vele és lehetőség szerint meg kell oldani! Nővérek szerepe kulcsfontosságú! Pszicho-szomatikus szemlélet a vesebetegek rehabilitációjának elengedhetetlen feltétele. Szükség van multidiszciplináris nephrologiai team-re a vesebeteg ellátás minden területén, melynek tagja a szociális munkás és a pszichológus is. (jelenleg hiányzik) A betegekkel való megfelelő kommunikáció és empatikus viselkedés alapvetően fontos. A vesebetegek pszichés állapotának nyomon követése személyes kapcsolattartással és időszakosan elvégzett Beck kérdőívvel egyszerű és jól hasznosítható. Major depresszióban, krízis helyzetben vagy egyéb súlyos pszichés állapotban szakember segítségét kell kérni.

Depresszió súlyossága Szt. Margit Kh Depresszió súlyossága Szt. Margit Kh.-ban dializált betegeinknél korcsoportok szerint (n=107, 2009.márc.) (Hungarostudy (Kopp): Beck érték: <45év: 5,24 >65év: 12,35) 60 év alatt n=28 60-70 év n=24 70-80 év n=30 80 év fölött n=25 átl.dial.idő (hónap) 25,5 38,3 32,1 26,1 Beck érték dializált betegek 12,8 8,75 13,7 12,5 klinikai depresszió pontszám > 10 54% 50% 73%

Mit tehetünk a dialízált betegek pszichoszociális problémáival? (2.) Speciális lehetőség a Gánton a MANET Pszichoszociális és Rehabilitációs Bizottsága által megrendezett 3 napos pszicho-szociális reszortos nővérképzés (4 alkalommal 78 fő), ahol az alapvető pszichologiai ismereteket, és szociális ügyintézéseket tanítjuk meg. Cél, hogy minden dialízis osztályon legyen legalább egy, de ha lehet, akkor 2 kiképzett nővér és biztosítson a munkahely megfelelő feltételrendszert a ténykedésükhöz A dializált betegek szociális helyzetének felmérése, a felvilágosítás és a szükséges ügyintézések szervezése, elindítása a legfontosabb Alakítsanak ki mindenhol szoros kapcsolatot a területi szociális hálózattal Mutassanak példát a pszicho-szomatikus szemlélet gyakorlásában A kiképzett nővérek számára honlapunkon folyamatos információkat biztosítunk, a szociális szakembereink személyes segítséget nyújtanak.

A család kiégésének tényezői A beteg hozzátartozói kényszerhelyzetbe kerülnek, ugyanazzal a pszicho-szociális helyzettel szembesülnek Anyagi nehézségek A családfenntartás gondjai Saját célok feladása, önfeláldozás Gyógyíthatatlan, egyre súlyosabb állapot Folyamatos helytállás, tolerancia, kimerültség Pszichés terhelés fokozódása, kilátástalanság érzés Társadalmi létbizonytalanság, elszigetelődés A társadalmi segítség hiánya Kiégés

Miért veszélyeztetettek kiégésre a műveseállomás dolgozói? A krónikusan dializált betegek nagy része gyógyíthatatlan. Egyre több az idős, halmozottan fogyatékos beteg. “Nehéz” betegek – sok a kudarcélmény. Egyre több a beteg, fokozódik a személyzet terhelése. Rendszeresen visszatérő betegek (konténer funkció). Elkötelezett orvosok és nővérek (hivatástudat, túlzott azonosulás a betegek problémáival, tehetetlenségérzés, kudarcélmény) Fiatal, tapasztalatlan személyzet. A dializáló nővérek önállósága, felelőssége nagy, de ehhez mérten nem kapnak megfelelő elismerést és támogatást. Megoldás: Bálint csoportok a személyzet (dialízis nővérek) rendszeres tréningjeként. (Gánti pozitív tapasztalatok)

köszönöm megtisztelő figyelmüket