A szervezeti problémák kezelése Készítette: Kutyák csoport Kiss Tamás László Ördög Dávid 2009.11.02.
A problémamegoldás alapjai: A problémák sokfélék lehetnek Közös bennük, hogy van egy adott és egy elérni kívánt állapot Az állapotok közötti különbség feszültséget okoz A problémamegoldás a két állapot közötti feszültség megszüntetése Az adott állapot két csoportra osztható: -tényállapot -észlelt állapot Fontos a megkülönböztetés, a problémamegoldás sikere múlik rajta Problémamegoldáskor elvonatkoztatunk A problémát átalakítjuk feladatokká Feladatokat korábbi tapasztalataink segítségével el tudjuk végezni
ADOTT ÁLLAPOT (pl. fáradtak vagyunk) KÍVÁNT ÁLLAPOT (pl. elmegyünk szabadságra) PROBLÉMA
A problémamegoldás folyamata: A jelenlegi állapotból a kívánatos állapotba való eljutás módjai: Elérjük a kitűzött célunkat Lemondunk a célról Módosítjuk mind a jelenlegi, mind a kívánatos állapotot A folyamat lépései: Probléma felismerés Problémaelemzés Megoldások keresése Egy megoldás kiválasztása A kiválasztott megoldás megvalósítása Visszacsatolás ellenőrzés
A problémamegoldás során számos döntést kell hoznunk, ezeket a döntéseket sok szempont alapján csoportosíthatjuk: 1, A feladat jellege szerint: Programozott: Van olyan megoldó algoritmus amely az ismétlődő problémamegoldás során mindig alkalmazható Nem programozott: Akkor fordul elő, ha új problémahelyzet áll elő. Ilyenkor a döntéshozásban fontos az intuíció, a vezető fantáziája 2, Időtartam szerint: Hosszú-stratégiai Közép-taktikai Rövid-operatív
3, A döntéshozatal módja szerint Egyéni -Előnyei: gyors döntéshozatal, egyértelmű, határozott döntés, döntéshozó a döntést magáénak érzi -Hátrányai: néha elsietett, elégtelen információn alapszik, szubjektív Csoportos (lásd: később)
A szervezet hálózatmodellje: Különbséget kell tenni az egyéni és a csoportok közötti (szervezeti szintű) konfliktuskezelés között A szervezet hálózatmodellje segít a szervezeti szintű konfliktuskezelés értelmezésében „ A szervezet egymással kölcsönös függésben lévő csoportok hálózata, melyek versenyeznek és együttműködnek egymással” (Willem Mastenbroek)
A csoportok közötti kapcsolatok négy szintje: Instrumentális kapcsolatok Társas-érzelmi (szocio-emocionális) kapcsolatok Hatalmi-függőségi kapcsolatok Tárgyalási kapcsolatok
Előnyös-e a csoportos döntéshozatal? A döntést egy-egy munkacsoport, bizottság, „team” hozza meg Előnyei: -kumulált tudás -nagyobb elfogadottság -személyes fejlődés Hátrányai: -időigényesség -költségigényesség -dominanciára törő egyének -„csoportnyomás”
A csoportokat gyakran lehet használni problémák innovatív és kreatív megoldásainak kifejlesztésére. Ezekre különböző eljárások vannak. A Brainstorming (ötletroham) eljárás A megbeszélés 15-60 perces A csoport létszáma 6-20 fő között optimális A részvevők adott kérdésekre kötetlen formában válaszolnak Bárki bármilyen gondolatot tömören elmondhat A gondolatokat rendszerezik, értékelik Előnye: rövid idő alatt adott témában nagy információ-nyerés, egyszerű ötlet- és megoldás-értékelés Hátránya: a résztvevők valamikor nem formálnak véleményt, mivel nem biztosított a személytelenség követelménye
Összefoglalás: A problémamegoldás alapjai A problémamegoldás folyamata A szervezet hálózatmodellje Előnyös-e a csoportos döntéshozatal?
Felhasznált irodalom: Roóz József: A menedzsment alapjai 2001 Budapest Kiadó Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés 2004 Aula Kiadó, Bp. Jarjabka Ákos: Módszertani- és szemelvénygyűjtemény a Menedzsment alapjai 2. gyakorlat tárgyhoz 2004 PTE KTK Kiadó, Pécs Farkas Ferenc: A menedzsment alapjai 2007, PTE KTK Kiadó, Pécs
Köszönjük a figyelmet!
Ha van kérdés…