Szervezeti formák 2. (nagyvállalatok) Csillagos Banánok Bánik Tamás Czikora Balázs Rétfalvi Márton

Nagyvállalatok az EU-ban és Magyarországon

Az Európai Unióban

Mit jelent a nagyvállalat az EU-ban? Az EU területén a nagyvállalatok meghatározása más számokon alapul, mint Magyarországon. Nagyvállalatnak számít az EU-ban az a vállalat, amely megfelel az alábbi feltételeknek: A foglalkoztatottak száma nagyobb, mint 250 fő Az éves nettó árbevétel 50 millió € felett van A mérlegfőösszeg több mint 43 millió €.

Nagyvállalatok helye az EU-ban Annak ellenére, hogy a nagyvállalatok aránya alig 0,2%, a vállalkozások összesített GDP értékének 48,3 %-át teszi ki. A teljes KKV szektor pedig 51,7 %-ot.

Magyarországon

Nagyvállalatok Magyarországon

Magyarországon: 250 főnyi munkaerőtől Nettó 4 milliárd Ft-nál nagyobb árbevétel 2,7 milliárd Ft-nál nagyobb mérlegfőösszeg Számuk: ~1106 Összvállalkozások 0,1%-a

A magyar szabályozás már harmonizál az Európai Unióéval Fejlődési tendenciák hazánkban Termelékenység, gazdasági teljesítmény Magyar vállalati szerkezet - EU

Konszernek és holdingok

A Konszern

Mi a Konszern? Konszernnek azt a vállalati csoportosulást nevezzük, amelynek - jogilag is önálló - tagjai az együttes piaci fellépés, a fejlesztési források racionális felhasználása, az optimális tőkeallokáció, valamint az összehangolt termék- és technológiapolitika érdekében közösen tevékenykednek valamely iparágban vagy iparágakban.  

Konszern struktúra létrehozásának indokai szervezeti előnyök pénzügy előnyök marketing- vagy értékesítési okok inputforrások, know-howk biztosítása pozitív szinergiahatások kihasználása kockázat mérséklése politikai vagy jogi megfontolások egy vállalat szétválasztása több részre leányvállalat alapítása jogilag önálló vállalatok összefogása

A konszernek kialakulásának lehetséges útjai Egy vállalat szétválása két vagy több jogilag önálló részre (pl. termelőrészleg önállósítása, vagy szolgáltató területek kiszervezése és azok közös irányításának megteremtése) Leányvállalat alapítása Többségi részesedés szerzése meglévő vállalatban Jogilag önálló vállalatok összefogása

A konszernek előnyei a vállalatcsoport gazdálkodásának kiegyensúlyozó hatása, kockázatmegosztó szerepe a tagvállalatok számára a tagtársaságok erős vállalkozói motiváltsága, adaptív készsége a tagvállalati szakmai kompetenciák egymásra hatásának, a szinergiák érvényesülésének lehetősége a vállalatcsoporton belüli kisebb szervezeti-jogi egységek könnyebb irányíthatósága a konszern szervezeti kereteinek rugalmas változtatási lehetősége stratégiai szövetségek és más kooperációk tagvállalati szintű kezdeményezési lehetősége

A konszernek hátrányai a leányvállalati érdekek eltávolíthatják egymástól a vállalatcsoport tagjait a konszern szükségtelenül „védernyőt” biztosíthat tagvállalatainak a piaci versenyben a vezetői funkciók és testületek redundanciája irányítási koordinációs nehézségeket, kommunikációs zavarokat eredményezhet a vállalatcsoport egészének tevékenysége esetenként versenykorlátozásra, monopolista törekvésre vezethet a szervezeti keretek rugalmas változtatásának lehetősége túlzott diverzifikációra „csábíthat”

Konszernek típusai Alárendelő és egyenrangú konszern Alárendelő konszern: egy uralkodó és egy vagy több függő vállalatból álló vállalat-csoport. Szerződés alapján vagy pedig valóságos többségi tulajdon alapján jön létre. Egyenrangú konszern: lemond a függőségi magatartásról. Az egységes vezetés az alárendeltség ellenére úgy valósul meg, hogy az irányító (uralkodó) vállalat aláveti magát valamilyen közös érdek megvalósítása érdekében egy koordinációs szervezetnek.

Konszernek típusai Valódi és szerződéses konszern Valódi konszern: a részesedés mértéke, a jog, vagyis a tulajdonosi testületek által biztosított befolyásolási lehetőség. Az egységes vezetés valódi befolyásolási lehet8ségeken keresztül valósul meg. Szerződéses konszern: a befolyásolás lehetősége vállalatok közötti szerződéssel jön létre. Uralkodó- illetve nyereség elvonási szerződések jönnek létre a gyakorlatban.

Konszernek típusai Horizontális és vertikális konszern Horizontális (vagy laterális) konszern: egymástól független, nem egymásra épülő tevékenységeket átölelő vállalat-csoport. Vertikális konszern: a termék nyersanyagának megszerzését8l a vevőkhöz való elszállításáig terjedően minden tevékenységre szakosodott vállalatokkal rendelkezik.

Konszern szervezet építőelemei: Egység Jogilag önálló Jogilag nem önálló Csúcs-egység Csúcs-holding (tiszta-, ügyvezető-holding) Az anyavállalat csúcs szervezete Konszern-igazgatás Köztes-egység Köztes-holding (tiszta-, Funkcionális területek Termékelvű területek Regionális területek Alap-egység Leányvállalatok (többségi, kisebbségi részesedés) Termelőhelyek, telephelyek, értékesítő helyek

A konszern-központ irányítási feladatai A konszern-központ alapvető feladatának a vállalati portfolió optimalizálása, a kritikus erőforrások és a döntési folyamat kézbentartása, valamint az összvállalati tevékenység pozitív befolyásolása tekinthető.

A Holding

Holding A holding kifejezés nagyon gyakran keveredik a konszern kifejezéssel, sem a szakirodalomban, sem a gyakorlatban nem egyértelműen tisztázott a viszonyuk.  Holdingnak nevezik egyrészt a konszern irányító társaságát, de holdingnak neveznek gyakran teljes vállalatcsoportokat is. 

Példa: Holding-konszern

Multinacionális és Globális vállalatok

Multinacionális vállalat

Multinacionális és globális vállalatok szervezete A multinacionális és a globális vállalatok nagy kiterjedésű vállalatcsoportként működnek. Definíció: A multinacionális vállalatok különböző országokban működő vállalatokat vagy más egységeket foglalnak magukba. Egy vagy több vállalat képes arra, hogy döntő befolyást gyakoroljon a többiekre. Elosztja a vállalatok között a forrásokat és az ismereteket. Ma már a világban közel 40 000 multinacionális vállalatnak mintegy 200 000 leányvállalata működik.

A terjeszkedés jellemző szakaszai Az anyavállalatnál a terjeszkedés során a belső problémát főként a komplexitás növekedése okozza, amely az irányítás szervezeti és módszerbeli fejlesztésével oldható meg. Az anyavállalat és az új leányvállalatok kapcsolatában három fő szakaszt különböztethetünk meg:

Első szakasz – laza pénzügyi kapcsolat Ebben a szakaszban a leányvállalatok nagyfokú önállósággal rendelkeznek. A terjeszkedést az otthoni piacvesztéstől való félelem, a kapacitás-kihasználási kényszer vagy a növekedésre való törekvés válthatja ki. Az anyavállalat részéről nehéz mélyebb kontrollt alkalmazni, mert nem lehet tudni, hogy mi az a teljesítményszint, ami elvárható az adott körülmények között.

Második szakasz – nemzetközi divízió Az anyavállalat számára jelentőssé válik külföldi leányvállalatainak működése, ezért külön divíziót alakítanak ki a vállalaton belül, amit nemzetközi divíziónak neveznek. A divízió célja, hogy összehangolja a leányvállalatok munkáját. Ebben a szakaszban a központ centralizációra törekszik.

Nemzetközi divízió a vállalatban Vezérigazgató központi egységek termelés marketing pénzügy személyügy Termelő divíziók hazai divízió: I. termék hazai divízió: II. termék hazai divízió: III. termék Nemzetközi divízió: A ország B ország iroda marketing kormánykapcsolatok

Harmadik szakasz – globális struktúra A további méretnövekedéshez elengedhetetlenné válik a teljes vállalatcsoportra kiterjedő koordináció. A stratégiai döntéseket és irányvonalakat a központban kell kialakítani ahhoz, hogy a vállalat megfelelően működhessen. A globális struktúrának két fő típusát különböztethetjük meg

Területi divizionális szervezet vezérigazgató hazai központ termelés marketing pénzügy személyügy A régió B régió C régió D régió 1. ország 2. ország Termelő divíziók 3. ország 4. ország

Ha a cél a diverzifikált termékvonalak külföldre vitele A termékkövető divízió a megfelelő, a hely csak másodlagos nem különül el az otthoni és a külföldi termékvonal jó szakmai háttér, de nagyobb függés a központtól

Ha egy kevéssé diverzifikált vállalat technológiailag stabil termékét viszi külföldi piacra Területi divízió a megfelelő szervezeti forma A marketingtevékenység a fontos elsősorban (lényeges a helyi viszonyok ismerete )

Globális vállalat

Globális vállalatszervezés A globális vállalatszervezés célja, hogy országtól függetlenül, minden leányvállalatnál egységes legyen a vállalati kép, a működési rend és a kultúra. A konszern, illetve a holding és a keretükbe tartozó vállalatok szerves egységet képeznek, melyet a csúcsegység irányítása és ellenőrzése, a szimbólumok, a közös értékek és az identitástudat tesznek tényleges szervezeti egységgé.

Első Példa: Mcdonald’s A Mcdonald’s esetében biztosak lehetünk abban, hogy mindenhol azonosak lesznek a következők: - Vállalaton belüli eljárások Ellenőrzések gyakorisága és módszere Munkaértékelés kritériumai Belső hangulat

Második Példa: Nestlé – „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” 70 országban közel 500 gyárral rendelkezik. Ezt a hatalmas szervezetet egy központból koordinálják három köztes-egység segítségével. A három vállalat alkotta „Csoport” leányvállalatai nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Minden leányvállalat megfogalmazza a saját terveit, majd egyezteti a globális stratégiával.

Belső hálózat A vállalatcsoport jogilag önálló tagvállalatainak együttműködése hálózatot alkot, ez a belső hálózat. Ezzel szemben az egymáshoz nem kapcsolódó önálló vállalatok együttműködése vállalatközi hálózatot hoz létre. A belső hálózat logikája a belső piacra épül. A szervezeti egységek a belső piacon egymás közt adnak és vesznek termékeket és szolgáltatásokat.

Vállalatközi hálózatok, szövetségek

A hálózat A hálózat maga A hálózatok szükségessége

- szövetségre törekvés független beszállítókkal, eloszókkal Napjaink irányzatai - szövetségre törekvés független beszállítókkal, eloszókkal - tevékenység és hierarchiaszint csökkentése - a különböző szakaszokba a legkiválóbb vállalatok bevonása - vállalatközi munkamegosztás - erőforrások megsokszorozódása - a távközlés fejlődésének szerepe - nemzetközi verseny vállalatok között -> vállalati hálózatok között

Hálózatok csoportosítása Kapcsolat jellege szerint: - állandósult hálózat - dinamikus hálózat - ideiglenes hálózat

Az állandósult hálózat Előre jelezhető, viszonylag stabil piacra számító termékek, szolgáltatások termelési és értékesítési folyamata mentén egymástól független, szakosodott szervezeteket kapcsol össze. A két fél számára előnyös lehet: - ha a beszállítók köre szűk - ha a beszállítóval szembeni elvárások jótékony hatásúak - ha a beszállító számára korlátozott a hasonló kapcsolatok kiépítésének lehetősége

Állandósult hálózat sémája

A dinamikus hálózat - Lecserélhető az aktuális beszállító a beszállítok mindegyike szerződéssel szorosan kapcsolódik egy központi vállalathoz, de a beszállítók megtartják versenyképességüket a hálózaton kívüli vállalatok kiszolgálásában is. Előnye: - A központi vállalat válogathat a beszállítok között - Lecserélhető az aktuális beszállító - Hosszútávon növeli a versenyképességet

Az ideiglenes hálózat Független vállalatok összekapcsolódása Egyszeri vagy rövid ideig tartó előállításra

Regionális üzletági központok(Klaszterek) Michael Porter szerint: „a regionális üzletági központok egy bizonyos működési területen belül tevékenykedő, egymással kapcsolatban álló vállalatok és intézmények földrajzi tömörülései, melyekben jelen van a versenyszempontból fontos iparágak széles skálája”. Napjainkra jellemző a szándék megjelenése Napjainkban a verseny új közgazdaságtanát és stratégiáját jelentik.

A vállalati stratégiai szövetségek A mai világában nem érvényes többé a vállalatnak mint „középkori erődnek” a felfogása, mely szerint egy cég mindent a saját erejéből fejleszt, gyárt, finanszíroz és hangol össze. Kölcsönös előnyökre alapozott együttműködés lehetősége Az elmúlt másfél évtized legfontosabb szervezeti innovációjának tekintik a fejlett ipari államok mikrogazdasági szférájában

Vállalati szövetségek Peugeot-Renault-Volvo VolksWagen-Seat-Audi Fiat-Chrysler

Versenystratégia-elmélet: A kapcsolatok, szövetségek létesítésével a vállalatok a versenyben elfoglalt pozíciójukat szeretnék részben vagy egészben, ideiglenesen vagy hosszú távon módosítani. A relációs stratégia elmélete: a vállalatok közötti nyílt szembenállás és a kooperáció egymásmellettiségének létjogosultságát fogalmazza meg

Miről beszéltünk? Nagyvállalat az EU-ban és Magyarországon Konszernek és holdingok Multinacionális és globális vállalatok szervezete Vállalatközi hálózatok, szövetségek

Források A Menedzsment alapjai- Farkas, Hadinger, Szűcs Vállalatcsoportok és társaságirányítás – Dr. Antal Zsuzsanna Doktori értekezés A vállalati hálózatok és vállalatcsoportok kialakulásának és működésének vizsgálatára – Dr. Nyiry Attila Stratégiai szövetségek az üzleti világban – Dr. Tari Ernő www.ksh.hu

Várjuk a kérdéseket!

Csillagos banánok Bánik Tamás Czikora Balázs Rétfalvi Márton Köszönjük a figyelmet! Csillagos banánok Bánik Tamás Czikora Balázs Rétfalvi Márton