Környezetmenedzsment rendszerek Ökomérleg, ökocímke, ökokontrolling PTE PMMK Környezetmérnöki BSc képzés
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Öko-mérleg Ökológiai könyvvitel Környezetcontrolling Öko-címke Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.
Anyag- és energiaforgalmi módszerek Az anyag és energiaforgalmi módszerek leginkább az öko – hatékonyság javítását szolgálják, de sokkal szélesebb körű adatgyűjtést és – elemzést igényel, mint maga az öko – hatékonysági értékelés. Az ide tartozó módszerek csak a fizikai működési teljesítmény mérésére alkalmasak. Öko – mérleg Környezeti költségszámítás A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.
Öko-mérleg Adott szervezetnél a környezet terhelését a különböző ártalmak esetén, indexek segítségével egységesíti és megállapítja a környezet elemeire gyakorolt hatások optimális kombinációját. Adott termék termelésénél vagy egy adott szolgáltatásnál a környezetet ilyen súlyozott számításokkal legkevésbé terhelő, legjobb környezeti teljesítményt adó változatát kell kiválasztani. Ha bizonyos változatok a vizsgáltak közül optimumot is szolgáltatnának, nem szabad ennél a változatnál megmaradni, hanem folyamatosan keresni kell az ennél jobb, a környezetet még kevésbé terhelő, minőségét nemcsak szinten tartó, hanem esetleg javító megoldásokat is. Itt is a folyamatos ellenőrzésen, előrehaladáson, fejlődésen van tehát a hangsúly.
Öko-mérleg (folytatás1) Az öko-mérlegek feltárják az egyes anyagok és energiák útját az üzemben és megmutatják, hogy azok mekkora részben kerülnek a termékbe, illetve hol és mekkora veszteségek keletkeznek belőlük Célja: a költségek csökkentése, a pazarlások és megtakarítási lehetőségek feltárása, a vállalat minél átfogóbb input-output mérlegének elemzésén keresztül. Csak a fizikai teljesítmény mérésére alkalmasak Hátránya: A nagy időráfordítási és pontos adatszolgáltatási igény. Előnye: Pontosság
Öko-mérlegek készítése Az öko-mérlegek készítése teljes körű anyag és energiamérlegek előállítását, valamint elemzését jelenti. Az öko-mérleg az alábbiakat rögzíti minden bevitt anyag (nyers-segédanyagok, beszerzett feldolgozott anyagok és termékek), megfogható és nem megfogható szennyezési kibocsátások – folyékony, légnemű, szilárd hulladék, zaj, radioaktivitás, energia veszteség, termék kibocsátások – kész és félkész termékek, a lehető legpontosabb mennyiségi adatokat alapul véve.
Egy termelési folyamat öko – mérlege Nyersanyagok …………..kg ……… …kg Termelési folyamat Víz…….m3 Energia kW/h Segéd-anyagok . 1. lépés 2. lépés 3. Szennyvíz…m3 Szennyezők: …………kg Szilárd hulladék Kibocsátás…kg Hőveszteség kg Input Output Termék Fogyasztó Egy termelési folyamat öko – mérlege
Figyelembe kell venni Az input oldalon Az output oldalon nyersanyagok segédanyagok üzemanyagok beszerzett alkatrészek alapanyagok fogyóeszközök félkész termékek kész- és melléktermékek hulladék szennyvíz folyamat energia hulladék hő selejt, forgács stb.
Sajátos eszközök Az öko-mérleg segítségével a környezeti hatások irányítására, ellenőrzésére és optimalizálására is lehetőség nyílik. Fontos elem lesz a rendszerelmélet, a rendszerszerű gondolkodás alkalmazása. A szervezet környezetre gyakorolt hatását sajátos eszközökkel vizsgálja.
Öko-mérleg Az öko-mérleg tárgya nem csak egy részfolyamatra vonatkozhat. Általában négyféle tárgyat különítenek el. Az egész vállalat Egy eljárás vagy folyamat Termék Telephely A megbízható mérleg felállítása érdekében a TTKM anyagforgalmi elemzésekhez az alábbi lépéseket ajánlja: A vizsgálat céljának és tárgyának definiálása A vizsgálandó rendszer meghatározása A vizsgált időintervallum meghatározása A vizsgált rendszer részekre bontása Anyagforgalmi diagramm készítése Értelmezés, következtetések
Az ökológiai mérleg dimenziói a tárgyi, azaz anyag- és energiamérleg, a „függőleges” dimenzió a hatásmérleg a társadalmi következményekkel meghatározott dimenzió, végül 4. a negyedik dimenziónak tekinthetők a gazdasági tényezők.
Az ökológiai mérleg dimenziói (folytatás1) A „kétdimenziós” (1, 2) ökológiai mérleget a 3. és a 4. dimenzió bővíti ki termékvonal elemzéssé. Az eljárás lépései a következők: - a cél meghatározása, - a tárgyi mérleg „leltár” elkészítése, - hatásmérleg készítése, - a mérleg értékelése és - optimálási elemzés.
Az első lépésként elvégzendő célmeghatározás definiálni kell a földrajzi és időbeni rendszerhatárokat termékvonal-mátrixot kell szerkeszteni meg kell határozni a más termékektől való megkülönböztetést szolgáló funkcionális egységet, valamint az elemzés mélységét (szűrés).
Tárgyi mérleg - az ún. termékfa megszerkesztése a nyersanyagoktól a végtermékig - a termékfa felbontása annyi alrendszerre vagy modulra, amennyi az elemzéshez szükséges (a modul lehet egy egész gyár, egy részfolyamat, a szállítás stb.); - adatgyűjtés mindegyik modulhoz. A tárgyi mérlegkészítés speciális pontjai: - a szállítási távolságok és szállítórendszerek - a kapcsolt termékek, reciklálás, energia visszanyerés, emissziók - újrafelhasználás (pl. többször felhasználható üvegek), a ciklusszám meghatározása - az energiaadatok összegzése tömegegységre vagy funkcionális egységre számított energia-egyenértékké - a levegőbe, vízbe, talajba történő kibocsátások kiszámítása szintén tömegegységre vagy funkcionális egységre vonatkoztatva - szilárd hulladékok összegzése.
Hatásmérleg A hatásmérleg tartalmazza a „leltár” valamennyi fokozatából a környezetet érő hatások lehetőleg mennyiségi becslését a következők figyelembevételével: - ökológiai és humán-egészségügyi ártalmak - a kibocsátások toxicitása és ökotoxicitása - a veszélyeztetés (nem kockázat) becslése - a hatásmérleget regionálisan vagy globálisan, nem helyi viszonylatban kell elkészíteni.
A hatásmérleg elkészítésének egy másik módszere Az egyes közegekre vonatkoztatott kritikus térfogat kiszámítása az egyes emissziók súlyozott értékének összeadása alapján. A kritikus térfogat (T) az elméleti víz- vagy levegő térfogat, amely adott (tömeg vagy funkcionális egységre) számított emisszió tömegre akkor nagy, ha a vízben vagy a levegőben megengedett határkoncentráció kicsi, azaz mérgező anyagokra:
Az ökológiai mérleg értékelése Az összesített szabványos eredmények összehasonlítását tartalmazza más, funkció szempontjából egyenértékű termékekre vagy rendszerekre vonatkozó eredményekkel. Az eredményeket pedig időről időre hozzá kell igazítani a változó keretfeltételekhez. Az optimáló elemzés azokat a változtatási lehetőségeket kutatja, amelyek a vizsgált terméket a környezeti hatások szempontjából kedvezően befolyásolják.
Termékvonal- és Eljárás kimutatás Termékvonal kimutatás A termékek szintjén vizsgálja meg a környezeti hatásokat. A „bölcsőtől a sírig” megközelítésnek is szokták nevezni, mivel az életciklus minden egyes szakaszát (a nyersanyag kitermelése, szállítás, gyártás, feldolgozás, elosztás, hulladékká válás) figyelembe veszi. Eljárási kimutatás Az eljárási kimutatás folyamatonként veszi számba a tevékenység környezetterhelő hatásait. Amennyiben párhuzamosan készítjük az egyes kimutatásokat, természetesen többszörös figyelembevételre kerül sor, ám ez szükséges, mivel pl. egy termék esetében felfedi, hogy érdemes-e valamely részfolyamat technológiáját megváltoztatni, vagy az egész gyártás újragondolására van szükség.
Az ökológiai mérleg problémái hiányoznak az általános érvényű és tárgyszerű értékelési módszerek, jelentős a nem számszerűsíthető környezeti hatások köre, a vizsgált tényezők csak viszonylagosan vethetők egybe, a károsító anyagok és használatuk környezeti hatása csupán becsülhető, a mérleg területe térben és időben korlátozott.
Az ökológiai mérleg előnyei támpontot nyújt gazdasági és politikai döntésekhez, rámutat a hulladékok ökológiailag optimális kezelésének lehetőségeire, feltárja a megváltozott jellemzők (eljárás, termék) hatásait, meghatározza az anyagok célszerű megválasztásának szempontjait, kimutatja a termékek és eljárások környezetvédelmi jelentőségét.
Környezeti költségszámítás A környezeti költségek azok a kiadások, amelyek a vállalat működése által okozott környezeti hatások megelőzése, megszüntetése, illetve csökkentése érdekében merülnek fel. A környezeti költségek között vannak nyilvánvalóak, mint pl. a hulladékártalmatlanítási költségek és rejtettek, mint a veszendőbe ment anyagok beszerzési ára.
Környezetvédelmi költség Terhelés fajtája Környezetvédelmi költség Környezetszennyezési költség (csővégi megoldás esetés) Megelőző megoldás Csővégi megoldás Belső költség Külső költség Hulladék Hulladék megelőzés hatékonyabb gépekkel, nagyobb munkafegyelemmel Üzemen belüli újrahasznosítás költsége Lerakási díj Éghajlatváltozáshoz való hozzájárulás CO2 kibocsátáson keresztül Szennyvíz Vízszennyező anyagok kiváltása Üzemen belüli szennyvízkezelés költsége Csatornadíj, esetleges bírság Felszíni vizek romló minősége Légszeny-nyezés Hatékonyabb égetési eljárások, tüzelőanyag kiváltása Légszennyezés szűrési kiadások Jelenleg nincs Levegő romló minősége
Szintetizáló módszerek A szintetizáló módszerek fő törekvése, hogy a lehető legmagasabb szinten összesítsék a környezeti teljesítményre vonatkozó adatokat, azaz megtalálják ezek közös nevezőjét. A szintetizáló módszerek közé tartozik: a környezeti teljesítmény index az öko – pont rendszerek és a hatásokban való megjelenítés
Szintetizáló módszerek Környezeti teljesítmény index A környezeti teljesítmény index lényege, hogy az egyes teljesítmény mérőszámok közös skálán történő elhelyezésével és súlyozásával egy, csak a vállalatra jellemző – azaz cégek között nem összehasonlítható – összpontszámot kapunk Öko – pont rendszerek Az öko-pont rendszerek lényegében az öko - mérlegek továbbfejlesztett változatának tekinthetők. Céljuk, hogy megtalálják azt a közös mértékegységet, amibe át lehet számítani a legkülönbözőbb természetes mértékegységben megjelenő bemenő és kimenő anyag- és energiaáramokat.
Ökológiai könyvvitel A környezeti eseményeket nem pénzben, hanem természetes mértékegységben jegyzik fel. A lépések: Azonosítják a környezettel való anyagkapcsolatokat, elkülönítve az inputként és az outputként szolgáló anyag- és energiafajtákat. Hozzárendelnek mindegyik anyag- illetve energiafajtához egy-egy „ökotényezőt”, mely input esetén az anyagfajta szűkösségét, output esetében pedig a környezetterhelő hatását reprezentálja. Minél kedvezőtlenebb hatást gyakorol a környezetre (azaz minél szűkösebb az input), annál nagyobb a tényező értéke. A természetes mértékegységben kifejezett anyag- vagy energiaáramlás és a megfelelő ökotényező (mint súly) szorzataként egyfajta elszámolási egységben kapjuk meg a környezetterhelés mértékét.
Ökológiai könyvvitel (folytatás1) Az így kapott érték értelmezése: minél kisebb a fenti módon számított szorzatok összesített értéke, annál kedvezőbb a vállalkozás környezeti teljesítménye. Az ökológiai könyvvitel alkalmazási lehetőségei: Megítélhetjük, hogy a vállalat környezet-barátabbá vált-e, vagy éppen az ellenkező irányba mozdult el. Segíti a környezeti szempontból kritikus folyamatok, anyagok, kibocsátások azonosítását, Értékes adalékokkal szolgálhat a vállalati politikában foglalt célok teljesítésének megítéléséhez, A módszer megfelelő elterjedtsége esetén iparági és egyéb összehasonlításokra nyílik lehetőség.
Környezetcontrolling a környezetmenedzsment rendszerbe épülve annak mennyiségi és gazdasági hatékonyságát növeli a gazdaságos környezetmenedzsment eszköze olyan információkra támaszkodik, amelyek a számvitelnek nem részei (mérlegek, diagrammok) A controlling magába foglalja a tervezést, ellenőrzést, információ-ellátását koordináló vezetési alrendszert, röviden az eredménymenedzsmentet.
Környezetkontrolling (folytatás1) A környezetkontrolling, az az integrált tevékenység, amellyel a vállalati szervezet a vállalat felső vezetését segíti a kitűzött környezetvédelmi célok elérésében. A környezetcontrolling a társasági környezeti tervezést, környezeti hatások nyomon követését és ellenőrzését, környezeti információ-ellátását koordináló környezeti vezetési alrendszer. Röviden környezeti hatásmenedzsment. Alapja: anyag- és az energia folyamatok ismerete. Előfeltétele: egy olyan információs rendszer, amely a tervezett és a tényleges fejlődés közötti viszonyt a menedzsmentnek folyamatosan mutatja be és így ésszerű javítást tesz lehetővé.
Feladata A kibocsátások tervezése mennyiségben és költségben; Összegyűjti a környezetvédelemmel kapcsolatos tény- adatokat; Az informatika eszközrendszerével rendezi, tárolja és értékeli a terv- és tényadatokat; Költségelemzéssel és más controlling módszerekkel megalapozza a gazdaságos környezetvédelmet.
KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER AZ ÖKO-KONTROLLING RENDSZER A VÁLLALAT VEZETÉSI RENDSZERÉBEN CÉLRENDSZER KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER INFORMÁCIÓ- SZERZÉS RENDSZERE TERVEZÉSI, ELLENŐRZÉSI RENDSZER ELEMZŐ RENDSZER ANYAG- ÉS ENERGIAÁRAMLÁS
Ökocímke – környezetbarát védjegy, környezetbarát termékcímkézés A világon először (1977-ben) Németországban alkalmazták EU 1992-ben létrehozta saját ökocímke rendszerét (92/880/EEC) 1980/2000/EK számú rendelet az ökocímke használatát a termék-orientált környezeti politika egyik legfontosabb gyakorlati eszközének tekinti.
Közösségi ökocímke A közösségi ökocímkét azok a termékek kaphatják, amelyek teljes életciklusukon keresztül megfelelnek a specifikus környezetvédelmi előírásoknak érvényességi ideje általában 3 év a termékjelzés használata díjköteles.
III. típus: életciklus elemzésen alapuló környezeti címkézés A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) három különböző kategóriába sorolja a környezetvédelmi címkéket és nyilatkozatokat típus: ökocímkék II. típus: minden külső, független tanúsító fél bevonása nélkül készített ábra, címke III. típus: életciklus elemzésen alapuló környezeti címkézés
A környezetbarát védjegy (ökocímke) használata hazánkban Az egykori Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium 1994. január 3-án megalapította a környezetbarát termék minőségtanúsítás koordinálására hivatott Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot. A környezetbarát termékminősítő és -tanúsító rendszer a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felügyelete alá tartozik.
A környezetbarát védjegy (ökocímke) használata hazánkban (folytatás 1) A magyar környezetbarát védjegy rendszert a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény, a minősítő-tanúsító rendszer jogi alapját pedig a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet és ennek módosítása, a 9/2004. (V. 25.) KvVM rendelet képezi.
A környezetbarát védjegy (ökocímke) használata hazánkban (folytatás2) A környezetbarát védjegy használati jogának megszerzéséhez teljesítendő környezetvédelmi és egyéb követelményeket, vagy más néven minősítési feltételeket az adott termékcsoportra vonatkozó minősítési feltételrendszer tartalmazza. Ezeket a minősítési feltételeket az Értékelő és Minősítő Bizottság határozza meg. A Bizottság a minősítési feltételeket legalább 5 évenként felülvizsgálja.
Környezetbarát védjegyek megszerzésének folyamata Magyarországon
A védjegyek jellemzői: a termékeken jelölések formájában jelennek meg; használati joga pályázat útján nyerhető el; a jelölt termékek kedvező környezeti tulajdonságait tanúsítják; nemzeti vagy regionális szervezetek által irányított minősítési eljárás során ítélik oda az előre felállított, szigorú minősítési feltételrendszernek megfelelő termékeknek vagy szolgáltatásoknak;
A védjegyek jellemzői Folytatás1): az ökocímkék létrehozásának elsődleges célja a fogyasztók megfelelő, könnyen érthető és elérhető információkkal való ellátása és a környezeti tudatosság erősítése; a környezetbarát védjegyek nem csak a termelők környezeti teljesítményét javítják, hanem kitűnő eszközei a környezettudatos fogyasztás népszerűsítésének
Gyártók saját emblémái Kanada védjegye USA védjegye Németország védjegye „Kék angyal” WWF –el együttműködő vállalatok termékjele Hollandia védjegye
Skandináv államok Japán ökojel Európai Unió védjegye Magyarország védjegye „Tölgy”
ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA Az anyag és energiaforgalmi módszerek leginkább az öko – hatékonyság javítását szolgálják, de sokkal szélesebb körű adatgyűjtést és –elemzést igényel, mint maga az öko – hatékonysági értékelés. A környezetkontrolling a vállalat felső vezetését segíti a kitűzött környezetvédelmi célok elérésében. Az ökocímke a környezettudatos terméktervezést és termékpolitikát tükrözi
ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI Jellemezze az ökomérleget! Ismertesse a környezet-kontrollingot, mint rendszert! Ismertesse az ökocímkézés kialakulását, jelentőségét és szabályozását!
Az előadás felhasznált forrásai Dr. Bulla Miklós: (2004) Környezetközpontú Irányítási Rendszerek áttekintő – KÉZIKÖNYV. Budapest. Juhász Cs.-Koczor T.: (2002). Környezetirányítási kézikönyv az agrárium környezetirányítási vezetői és környezetvédelmi megbízottjai számára. Szaktudás Kiadó Ház. Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME: Kockázatelemzés a környezetvédelemben Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.