Erdős Csaba – Gellérné Lukács Éva – Lukács Laura A magyar munkavállalók integrációja Svédországban, Finnországban, Dániában és Norvégiában Budapest, június 5.

A fejezet céljai: „Általános rész” –Az integráció fogalmának, tartalmának, hatókörének meghatározása –A közösségi munkavállalók jogainak bemutatása –Az integráció szociális dimenzióinak megvilágítása „Különös rész” –Integráció megvalósulása a célországokban –EU-s források alapján –Kérdőíves kutatás alapján

Az integráció fogalmának, tartalmának, hatókörének meghatározása Gazdasági egyensúly (általános cél)↑ Migráció (eszköz – előnyök)↑ Integráció (bevándorlás pozitív hatásainak feltétele) Az integráció célja: a bevándorlók képessé váljanak a független létezésre és önfenntartásra, ugyanakkor aktívan kivegyék a részüket az élet valamennyi területén adódó lehetőségből kulturális önazonosságuk megőrzése mellett

Az integrációt akadályozó tényezők Megfelelő nyelvtudás hiánya Iskolázottsági hiányosságok Vizsgák és diplomák elismerése Munkanélküliség A bevándorló fogadtatása Az integrációs politika fő hangsúlyai Oktatás és nyelvtudás elősegítése. Munkaerő-piaci integráció. Megfelelő lakhatás biztosítása. Egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzáférés. A sokféleség és a különbözőség tisztelete, közös tevékenységek, az egyenlő bánásmód elérése felé haladás. „holisztikus integrációs politika”

A közösségi munkavállalók jogai Az EKSz. 39. Cikke: (1) A Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását. (2) A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében. […] Az EKSz. 12. Cikkének konkretizálása Vertikális és horizontális közvetlen hatály

A közösségi munkavállalók jogai – szociális dimenzió A 1612/68/EGK rendelet 7. Cikke (2) [A közösségi munkavállaló] a hazai munkavállalókkal azonos szociális- és adókedvezményeket élvez. „a szociális előny koncepciója minden olyan előnyre vonatkozik, amelyet a nemzeti munkavállalók státusukkal összefüggésben kaphatnak meg, vagy azáltal a tény által válnak rá jogosulttá, hogy a tagállam területén élnek” (Meints-eset) „a szociális- és adókedvezmények körét úgy kell meghatározni, hogy az minden kedvezményt magába foglaljon, ne csak azokat, amelyek a munkaviszonnyal vannak összefüggésben” (Fiorini- eset) Szakképzéshez hozzáférés, szakszervezeti jogok, lakáshoz jutás Közvetlen hatály

Integráció Dániában, Finnországban és Svédországban EU-s források: Norvégia „kimarad” –Bizottság szakértői hálózata Jelentés a munkaerő szabad áramlásáról –Egyenlő bánásmód –Munkafeltételek –Szociális kedvezmények –Adókedvezmények Nemzetei jelentés a szociális védelmi és beágyazódási stratégiáról –Status quo –Célok –Cselekvések Összehasonlító módszer (előnyök-nehézségek)

DániaFinnországSvédország Egyenlő bánásmód Egységes Egyenlő Bánásmód Bizottság Bűncselekmény a munkahelyi diszkrimináció Alig értelmezhető a diszkrimináció a piac vastörvénye miatt Különböző elnevezésű, de minden esetben törvényi szintű jogszabályok Munkafeltételek Alacsony bérek, rossz munkakörülmények munkafeltételek Új tagállamokból érkezőkkel kapcsolatos ügyek nincsenek Nincs nemzeti szabályozás 1612/68/EGK rend. miatt Szociális kedvezmények Álláskereső csak a hazatéréshez kap támogatást Utómegfigyelés külföldi megbetegedés esetén 2 alternatív feltétel: Munkavállaló / szoc. gond. tv. hatálya alá tartozik Négyhónapos szabály A tartózkodás első 3 hónapja után a svédekkel egyező bánásmód AdókedvezményekTúl eltérő adatok az összehasonlításhoz Jelentés a munkaerő szabad áramlásáról

DániaFinnországSvédország Status quo Bűnözés Migránsok számának jelentős növekedése Migrációs hullám A migránsok foglalkoztatottsága növekszik CélokA kirekesztés csökkentése Cselekvések  Nők programja  Munkahelyet az új dánoknak  Mindenkit aktiválni  Család – központban a munka  Többnyelvű szolgáltatások  Tolmácsok a munkaügyi központokban  Állásgarancia  Step in-állások  Svédek a migránsokért Nemzeti jelentés a szociális védelmi és beágyazódási stratégiáról

Szerzett-e barátokat?FrekvenciaFrekvencia % Igen, de főként magyarokat8420,9% Igen, de főként más bevándorlókat287% Igen, arányosan helyieket és másokat25463,2% Nem nagyon338,2% Teljesen kirekesztve érzem magamat30,75% Összesen402100% Integráció sikeressége a kérdőíves felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

Tudott-e integrálódni?FrekvenciaFrekvencia % Inkább a munka miatt jöttem5514,6% Nem sokat tettem az integrációmért195% Próbálkoztam, de nem sikerült61,6% A munkahelyemen szervezték a "barátkozást" ez sikeres volt 349% Itt nagyon befogadóak az emberek12031,8% Egy szintig befogadtak, de itt is megvannak a maguk klikkjei 14337,9% Összesen377100% Integráció sikeressége a kérdőíves felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

Kért valamilyen szociális ellátást?FrekvenciaFrekvencia % Családommal jöttem, ezért családi ellátásokat 8121,6% Munkanélküli ellátást kellett kérnem184,8% Egyszer átmeneti segélyt is kértem143,7% Sokat betegeskedtem, jártam az orvoshoz és a kórházba 113% Egyéb ellátást is kértem82,1% Egyelőre semmit24365% Összesen375100% Integráció sikeressége a kérdőíves felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

Integráció sikeressége a kérdőíves felmérés alapján a magyar munkavállalók körében

Záró gondolatok sikeres az északi országok integrációs politikája, hiszen: –kielégíti a közösségi szabályozás követelményeit, –teljesíti, sőt néhány ponton túl is teljesíti az uniós programok kívánalmait, –a migránsok alapvetően jól érzik magukat, tehát –megfelel az integráció általános értelemben vett céljának (a bevándorlók képessé váljanak a független létezésre és önfenntartásra, ugyanakkor aktívan kivegyék a részüket az élet valamennyi területén adódó lehetőségből kulturális önazonosságuk megőrzése mellett)