1 II. Konszenzus az egészségügyért Reform és/vagy kiigazítás az egészségügyben (Green Paper or green pepper?) Dr. Golub Iván elnök Magyar Kórházszövetség.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szervezeti hatékonyság javítása a megyei közszolgáltatásban. Szervezeti hatékonyság javítása a megyei közszolgáltatásban. „Változtatni nehéz, a közigazgatást.
Advertisements

ÜDVÖZLÖM ÖNÖKET A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK NEVÉBEN!
Kormányszóvivői tájékoztató A vizitdíj szabályok felülvizsgálata.
BIZTONSÁG ÉS PARTNERSÉG Lépésváltás az egészségügy korszerűsítésében.
Kornai János: VITAINDÍTÓ ELŐADÁS Egészségbiztosítási reform konferencia január
1 BALESETBIZTOSÍTÁS (munkahelyi egészségbiztosítás) az üzleti biztosítók szerepvállalásával Összeállította: Magánbiztosítók egészségügyi reformbizottsága.
1 Országos Önkormányzati Egészségügyi Konferencia II. ETK Önkormányzati Klub november 30.-december A kórházak működtetése, hatékonyság, finanszírozás.
Az egészségügy átalakítása közgazdász szemmel A tervezett reformok hatásai Skultéty László GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft.
A szociális biztonság koordinációja az Európai Unióban
A magyar egészségügy reformja június Dr. Kincses Gyula ESKI Főigazgató.
közös finanszírozás vagy ellátásszervezés
Semmelweis terv - Értékek, alapelvek, célok és megvalósíthatóságuk feltételei Önkormányzati Egészségügyi Napok január 18. Orosz Éva tanszékvezető.
Nizák Péter Az intézményi fejlesztés kérdése a civil szektorban Budapest, november 29. Táncsics Alapítvány, Friedrich Ebert Stiftung.
ÉRDEKVÉDELEM Dr. Borsi Éva május. Dr. Papp Lajos Miatyánkja Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek, Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Kecskemét, április 2O.Készítette: Ramháb Mária A kistelepülési könyvtári ellátás korszerűsítésének lehetőségei Informatikai és Könyvtári Szövetség.
Az öngondoskodás és a magánforrások szerepe az egészségügyi reformban
1 VERSENY és SZOLIDARITÁS a gyógyításban Bokros Lajos közgazdaságtan és közpolitika professzora vezérigazgató Közép-Európai Egyetem Budapest.
Az egészségügyi rendszer Az egészségügy "piac" sajátosságai
A GYŐZTESEK FELELŐSSÉGE – Tájkép csata után Konferencia február Az egészségügyi ellátórendszer szerkezeti átalakításának és a szolgáltatások.
A foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások összekapcsolása
Az egészségügy finanszírozásának informatikája
Pest Megyei Orvosnapok 2006 Hogyan lássam el a beteget? Járó-, vagy fekvőbetegként? Dr. Domján Gyula.
Az EU-pályázati rendszer gyakorlata Magyarországon
Egészségpolitika.
Irányváltások a területfejlesztés intézményrendszerében 1Területfejlesztők Napja Balatonkenese.
Az egészségügy ma és a távlatok
Mit ér a forint az egészségügyben ?
Egy biztosító több pénztár modell az üzleti oldal szemében
1 Kétségek között Göd, November 6-7. dr. Kiss József magánszemély.
Egészségügy átalakítás előtt Nógrádi Tóth Erzsébet egészségügyi szerkesztő Világgazdaság Konszenzus az egészségügyért II. konferencia szeptember.
EGÉSZSÉGÜGY-EGÉSZSÉGIPAR TÉNYEK ÉS TERVEK DR. RÁCZ JENŐ BUDAPEST, 2OO3.O5.29.
Az első lépések Dr. Kadocsa Ildikó, osztályvezető
Pest Megye járó- és fekvőbeteg ellátásának komplex rendszere Sinkovicz László elnök, KM RET.
Fekete Imréné KKB tag A közfelügyeleti rendszer súlypontjai Cegléd, július 6 1.
A szociális segély indokoltsági célzása – önkormányzati esettanulmányok tapasztalatai (vázlat) Bódis Lajos – Nagy Gyula.
INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS SZERKEZET. TÖRTÉNET, SZEREPLŐK 1999-es megállapodás 2002-es megállapodás 2006-os (hatályos) megállapodás Módosítások: 2007,
1 A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK ÉRVÉNYESÍTÉSI LEHETŐSÉGEI A TERVEZÉSI GYAKORLATBAN A „VÁROSI KÖRNYEZET” TEMATIKUS STRATÉGIA AJÁNLÁSAINAK.
VII. Nevelésügyi Kongresszus VII. Szekció Intézményfenntartás, irányítás és finanszírozás A közoktatás finanszírozása nem önkormányzati fenntartók esetében.
. 1/12 Az egészségügy átalakításának új szakaszáról Budapest, Január 22. Dr. Kökény Mihály.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról.
Konzervatív alternatíva Avagy: A normális megoldás Dr Pusztai Erzsébet MDF.
Szike helyett machate-t? avagy lesz-e kiút a „protokoll- dzsungelből”?
Merre, hogyan tovább budapesti egészségügyi ellátás?
Nemzeti Területfejlesztési Hivatal A RÉGIÓÉPÍTÉS ÉVE ,3 MILLIÁRD FORINT ÁTADOTT FORRÁS A RÉGIÓKNAK március 17. Kormányszóvivői sajtótájékoztató.
Az Európai Foglalkoztatási Stratégia Készítette: Balogh Judit Nemzetközi Tan. III. évf
Kormányszóvivői tájékoztató T ö b b e n, j o b b a n, t o v á b b Zöld könyv az egészségügyről.
Kézdi Árpád Államháztartási Szabályozási Főosztály
A pénzügyi felügyelés fő irányai Európában Dr. Szász Károly elnök Új kihívások előtt a biztosítási piacok A Magyar Biztosítók Szövetségének I. Biztosítási.
Placebó vagy védőoltás? Tartós megoldást jelentenek-e a reformlépések, vagy csak hiszünk bennük? november 14. Skultéty László GKI-EKI Egészségügykutató.
KI FIZET A VÉGÉN ? Dr. Csiba Gábor elnök Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Budapest, november 10.
Megszorítások, reformok, versenyképesség – Magyarország 2006.
Kutatás, fejlesztés és innováció az oktatásban: javaslat egy ágazati innovációs stratégiára Halász Gábor Innováció az oktatásban Szakmai konferencia.
1 II. Konszenzus az egészségügyért Reform és/vagy kiigazítás az egészségügyben (Green Paper or green pepper?) Dr. Golub Iván elnök Magyar Kórházszövetség.
Az E-KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI STRATÉGIÁJA október 16.
Dr. Rácz Jenő ÖNKORMÁNYZATI EGÉSZSÉGÜGYI NAPOK BUDAPEST FEBRUÁR 24.
Problémák és megoldási lehetőségek a magyar egészségügy reformjában Dr. Gaál Péter Hitek és tévhitek az egészségbiztosítási biztosítói modellekről Népszabadság.
Nem a forrás hiányzik, hanem a döntés… Csató András MKSZ Kongresszus – április 23. WWW. ETOSZ. ORG.
Dr. TAR GYÖNGYI Hargita Megye Egészségügyi Igazgatósága
Merre tovább…? Dr. Horváth Ágnes államtitkár november 15.
1 A foglalkoztatáspolitika ösztönző elemei, a szolgáltatások szerepe Munkaerő-piaci Műhely Konferencia Pécs november 20. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM.
1 VIII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Reform és/vagy kiigazítás az egészségügyben (Green Paper or green pepper?) Dr. Golub Iván elnök Magyar.
Az OSzMK tevékenysége különös tekintettel a fogorvosi ellátásra Dr. Brunner Péter főigazgató Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Budapest,
Új egyensúly Sikerek és kihívások. 2 Felzárkózik a gazdaság.
Az egészségügyi intézményrendszert érintő jogszabályi változások főbb következményei. Kapacitások és finanszírozás változásai dr. Koós Tamás Budapest,
Az Erős Magyarország egészségügyi programja Megújulás és megőrzés az egészségügyi szektorban.
A minőségi és hatékony gyógyszerrendelés ösztönzéséről szóló kormányrendelet (B-súly rendelet) módosításának aktualitásai Komáromi Tamás (Healthware.
AZ ELHATÁROZÁSTÓL A CÉGBÍRÓSÁGI BEJEGYZÉSIG
KORMÁNYZATI CÉLOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN
Kórházátalakítási pályázat
Önkormányzati Egészségügyi Napok január 18. Orosz Éva
Előadás másolata:

1 II. Konszenzus az egészségügyért Reform és/vagy kiigazítás az egészségügyben (Green Paper or green pepper?) Dr. Golub Iván elnök Magyar Kórházszövetség

2 II. Konszenzus az egészségügyért Reform az egészségügyben (I.) A Köztársaság Kormányának célja, hogy Magyarországon is növekedjen az emberek testi-lelki egészségben megélt életkora, hogy mindenkinek azonos esélye legyen egészsége megőrzésére, és betegség esetén a szükséges, magas színtű egészségügyi ellátásra. Az egészségügyi ellátás megújításának egyik legfőbb akadálya az a szemlélet;  mely szerint az egészségügyi szolgáltatások biztosításában az állam szinte korlátlan felelősséggel,  az igénybe vevők pedig kiterjedt jogokkal és lehetőségekkel bírnak,  jelenleg mindenki abban érdekelt, hogy minél kevésbé járuljon hozzá a közös felelősség teljesítését biztosító –finanszírozáshoz  az emberek egészsége nem csak magánügy,  az egészség közügy, de nem csak közfelelősség,  hordozója az egyén, ezért az egészség megőrzésének és helyreállításának lehetőségét az államnak kell megteremtenie, elsődleges felelősségét azonban az egyénnek kell viselnie.

3 II. Konszenzus az egészségügyért Reform az egészségügyben II. Annak érdekében, hogy egészségpolitikai céljainkat megvalósíthassuk, immár tovább nem odázható feladat az egészségügy rendszerének átfogó, érdemi reformjának megindítása.  a 100 lépés programjának keretében megkezdtük az egészségügy átalakítását,  döntöttünk az egészségügy biztosítási elven alapuló, de a társadalmi szolidaritást is érvényesítő rendszere mellett,  most nem csupán ennek folytatására, hanem a változások felgyorsítására, olyan lényegi változások megindítására van szükség, amelyek igazságosabb, színvonalasabb egészségügyi szolgáltatást nyújtó biztosítási rendszert teremtenek.

4 II. Konszenzus az egészségügyért A kormányprogram egészségpolitikai célkitűzései egybehangzóak a MKSZ céljaival, törekvéseivel: a várható élettartam növelése, a várható élettartam növelése, az egészségben eltöltött életévek növelése, az egészségben eltöltött életévek növelése, a szolidaritás elvének érvényesítése, a szolidaritás elvének érvényesítése, az egyenlőtlenségek mérséklése az egyenlőtlenségek mérséklése az ellátások biztonságának növelése, az ellátások biztonságának növelése, az egészségügyi szolgáltatások színvonalának az egészségügyi szolgáltatások színvonalának növelése, növelése, a fenntartható finanszírozás feltételeinek a fenntartható finanszírozás feltételeinek megteremtése, megteremtése, a szolgáltatói verseny lehetőségének növelése, a szolgáltatói verseny lehetőségének növelése, a fejlesztési és szervezési döntések decentralizálása, (nem régió megye!) a fejlesztési és szervezési döntések decentralizálása, (nem régió megye!) a „21 lépés” elfogadható de a forrásai aggályosak, a „21 lépés” elfogadható de a forrásai aggályosak, hiányoznak, kiigazítási program ≠ eü. reformmal (Kornai) kiigazítási program ≠ eü. reformmal (Kornai) Zöld Könyv ≠ program ≠ reform, hanem helyzetelemzés (?) és javaslathalmaz hevenyészett, elnagyolt formában! Zöld Könyv ≠ program ≠ reform, hanem helyzetelemzés (?) és javaslathalmaz hevenyészett, elnagyolt formában!

5 II. Konszenzus az egészségügyért A Zöld Könyv aetiopathogenesise:  a zöld könyv, mint EU-s műfaj, ahogy a bevezetőben megemlítésre is kerül, egy korlátozott igényű és kétes kimenetellel „kecsegtető” tényfeltárás utáni javaslathalmaz gyűjtemény.  a jelen kiadvány megalkotása az európai szokásjogot sajnálatosan nem követte, és a meghatározó szakmai szervezetek a lényegi és tartalmi kérdések, elemzések, döntésformáló és megoldási javaslatok elkészítésében nem vettek részt.  komoly aggodalomra ad okot : a)a nyár közepi időzítés; b)nem marad idő modellezni a döntés kihatását, c)a párhuzamos joganyagok, szerkezeti átszervezések alapos előkészítése az őszi jogszabály alkotás megkérdőjelezhető d)egy őszi határidő a reformok jogszabályi implementációjára komolytalanná teszi a társadalmi egyeztetés szándékát, hacsak nem már eleve készen van a koncepció, e)a társadalmi vita eredményétől függetlenül kívánják az egészségügyi reformot megvalósítani.  várható kimenetel, következmények: a)a szakmai szervezetek és az ágazat szereplőinek szinte teljes köre ily módon mentesülhet az esetleges következmények erkölcsi felelőssége alól éppúgy mint, ahogy a remélt siker élményében sem osztozhat. b)sajnos az egyéb esetleges negatív konzekvenciákat, a fenyegető kudarc terheit azonban, az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő lakosságnak és az ágazat egészének kell viselni!

6 II. Konszenzus az egészségügyért Néhány intézményi szemelvény és idézet a „Zöld könyv” általános minősítéséről: II.  A „Zöld könyv” mentalitása, hangvétele, egyes kitételei, gyakran hatásvadász módon egészségügy ellenesek, az ágazatba vetett, egyre gyengülő bizalom további megtépázását és a szereplők megosztását szolgálják,  sajnos nem csupán az egészségügyi ellátórendszer szereplői közötti ellentéteket provokáló állítások vannak erőteljesen, populista és demagóg módon hangsúlyozva, hanem – az ellátást igénybe vevők közötti esélyegyenlőség ürügyén és okán – közöttük is konfrontációt gerjesztenek.  időnként az őszinteség és önkritika látszata már-már ízléstelen, szenzációhajhász valótlanságok leírására készteti a szerzőket ( oldalon az intézmények menedzsmentjeinek minősítése).

7 II. Konszenzus az egészségügyért A MKSZ álláspontja az ágazat középtávú fejlesztésével kapcsolatban: Az ágazat működtetéséhez és fejlesztéséhez a forrásteremtés, finanszírozás biztonságához szükséges  makroszinten az ágazat szükségletarányos részesedése a nemzeti jövedelemből, ill. költségvetésből (EU-hoz való közelítés!)  a magánerő bevonásának  lehetőségei  előnyei (forrásbővítés)  korlátai (kimazsolázás)  a járulékfizetési morál javítása ill. kibúvás lehetőségeinek felszámolása  biztosítási alapcsomagok meghatározása  kiegészítő biztosítások: a)jelenlegi egybiztosítós akár regionális biztosítók rendszere; b)konkurens biztosítók is lehetnek az alapcsomag feladatai és járulékainak átvétele nélkül.

8 II. Konszenzus az egészségügyért Valódi biztosítás = Valódi biztonság: (Zöld Könyv szerint)  a jelenlegi járulékfizetési rendszer önmagától termelte ki a járulékkerülés technikáit egy tőke- és pénzhiányos gazdaságban,  egyetértünk azzal, hogy a biztosítási elv következetes érvényesítésére és a járulékrendszer átalakítására halaszthatatlanul szükség van,  alapelvként kell leszögezni, hogy egy biztosítási rendszerben minden biztosított mögött befizetésnek kell lenni,  a központi költségvetés hozzájárulása az E-Alaphoz a GDP %-ában 2003 óta erőteljesen csökkent. (a 13. oldali grafikon szerencsétlen műhiba)

9 II. Konszenzus az egészségügyért A MKSZ korábban és jelenleg is partner az ellátási szükségletek elemzésén, a kapacitástervezések és az ellátásszervezésen alapuló struktúra átalakításában, korszerűsítésében: meg kell határozni a szükséges szerkezeti elemek volumenét (eü. szolgáltatók kapacitását), funkcionális és térbeli allokációját, összekapcsolódását meg kell határozni a szükséges szerkezeti elemek volumenét (eü. szolgáltatók kapacitását), funkcionális és térbeli allokációját, összekapcsolódását a változó tulajdonosi összetételben és szerkezetben tisztázni kell az ellátási kötelezettség (területi elv, sürgősségi ellátás, stb.) érvényesíthetőségét a változó tulajdonosi összetételben és szerkezetben tisztázni kell az ellátási kötelezettség (területi elv, sürgősségi ellátás, stb.) érvényesíthetőségét meg kell jelölni a kistérségi és regionális feladatokat és az azokkal arányos ellátási kapacitásokat meg kell jelölni a kistérségi és regionális feladatokat és az azokkal arányos ellátási kapacitásokat ezekre kell építeni az eü-i ellátóhelyek (kórház – szakrendelő - háziorvosi rendelő) intenzívebb funkcionális együttműködését ill. kapcsolatát ezekre kell építeni az eü-i ellátóhelyek (kórház – szakrendelő - háziorvosi rendelő) intenzívebb funkcionális együttműködését ill. kapcsolatát az új szolgáltatást összhangba kell hozni a területfejlesztési koncepcióval és az önkormányzati kötelezettségek újrafogalmazásával az új szolgáltatást összhangba kell hozni a területfejlesztési koncepcióval és az önkormányzati kötelezettségek újrafogalmazásával a szociális ellátással való feladatmegosztás újrakoordinálása, a szociális feladatoktól való tehermentesítés. a szociális ellátással való feladatmegosztás újrakoordinálása, a szociális feladatoktól való tehermentesítés.

10 II. Konszenzus az egészségügyért A kórházfinanszírozás elvei a jövőben: a valós szükségleteken alapuló kapacitás és struktúra létrehozása, a valós szükségleteken alapuló kapacitás és struktúra létrehozása, költséghatékonyság, költséghatékonyság, az egészséges életévek növekedésében megtérülő – menedzsmentekkel együtt kidolgozott – programok, az egészséges életévek növekedésében megtérülő – menedzsmentekkel együtt kidolgozott – programok, modellkísérletekben és gazdasági elemzéseken alapuló lényegi változtatások elfogadhatók, megalapozatlan próbálkozások, „ad hoc” kezdeményezések, kísérletek (pl. egynapos sebészet kapacitásai) nem kezelhetők! modellkísérletekben és gazdasági elemzéseken alapuló lényegi változtatások elfogadhatók, megalapozatlan próbálkozások, „ad hoc” kezdeményezések, kísérletek (pl. egynapos sebészet kapacitásai) nem kezelhetők!

11 II. Konszenzus az egészségügyért A fekvőbetegellátó rendszer belső struktúra- módosítása szükséges:  a fekvő járóbeteg ellátás folyamatos, szakmai racionalitásokon és gazdasági ésszerűségen alapuló átcsoportosítása,  az aktív osztályokon jelenleg még tetemes arányban zajló szociális indokú és indíttatású ellátás „megtisztítása”,  a krónikus ágykontingens relatív növelése és profiltisztítása,  a rehabilitációs kapacitás rendeltetésszerű működtetése és súlyos szakember hiányának javítása.

12 II. Konszenzus az egészségügyért Dilemmák világszerte: (Zöld Könyv szerint)  kellő hangsúlyt kap az alapkonfliktus a szakmailag lehetséges – gazdaságilag megengedhető ellentmondása,  ma Magyarországon mind a kínálat, mind a kereslet korlátozásának helye van,  a jelenlegi finanszírozás által kikényszerített kínálat korlátozás például biztosan nem ott „vág”, ahol szakmailag célszerű lenne, és pont ellentétes struktúra leépítést eredményez,  a progresszív ellátás felsőbb szintjén levő megyei kórházak működőképessége kerül most leginkább veszélybe.

13 II. Konszenzus az egészségügyért Ésszerűbben jobbat Az ellátórendszer átalakítására és kapacitásainak újragondolására van szükség. ( I.)  ha tudjuk azt, hogy az aktív ágyak 1/3-a kihasználatlan, akkor miért nem ezeket szüntetjük meg, hanem ehelyett azokat az intézményeket lehetetlenítjük el a 95%-ra csökkentett volumen korláttal, ahol eddig a szakmai előírásoknak megfelelő betegellátás folyt?  ha a krónikus és rehabilitációs irányba akarjuk átalakítani az aktív ágyakat, akkor miért csökkentjük a krónikus és rehabilitációs szorzókat?  hogyan tereljük a járó ellátás felé a betegeket, ha itt is belépett a 95%- os szabály, megspékelve az 5 perces határral, valamint az  augusztus 1-vel belépő, egyáltalán nem finanszírozott, fekvőbeteg ellátás utáni járóbeteg kontrollal.

14 II. Konszenzus az egészségügyért Ésszerűbben jobbat Az ellátórendszer átalakítására és kapacitásainak újragondolására van szükség. ( II.)  az egészségügyi ellátásban jelenleg az egyik legfőbb gond, hogy az alapellátás nem tölti be funkcióját,  szükséges lenne szakmai feltételrendszerek meghatározásával és a finanszírozás javításával is több beteget az alapellátási körben tartani,  a járóbeteg-ellátásban csak a szakellátási feladatok ellátására kellene szorítkozni,  „Egy napos sebészet” – a kórházak felkészültek, inkább a beteg körülményeivel van a gond,  egy beteget nem csak ellátni kell, meg is kell gyógyítani! Ezt akadályozza meg a legfrissebb „10 napos szabály” is, ami szakmailag tarthatatlan,  a jelenlegi „vizsgálat” és „kontroll vizsgálat” díjtételei oly mértékben alacsonyak, hogy önmagában ennek növelése elég lenne a betegellátás járóbetegellátás irányába történő tereléséhez.

15 II. Konszenzus az egészségügyért Ésszerűbben jobbat Az ellátórendszer átalakítására és kapacitásainak újragondolására van szükség. ( III.)  anélkül, hogy a járóbeteg-ellátás finanszírozása ténylegesen és érdemben nem kerül átalakításra, addig nem várható el, hogy a fekvőbeteg-ellátásból átkerüljenek e területre a betegek,  a teljesítményfinanszírozás, mely felülről korlátossá vált - azaz számos intézmény bázisfinanszírozással szembesül - okozhat még meglepetéseket, ha felidézzük, hogy a bázisfinanszírozásnak mik a nem túl pozitív ösztönzői a szervezeti magatartásra.

16 II. Konszenzus az egészségügyért Ésszerűbben jobbat Az ellátórendszer átalakítására és kapacitásainak újragondolására van szükség. ( IV.) Az ellátórendszer struktúrájának átalakítása valóban halaszthatatlan és a megjelölt irány is jó:  az igazságtalanság kiegyenlítése, az „ellátórendszer hatékonyabb átszervezése” teljesen támogatható,  az egészségügyi intézmények gazdasági társasággá alakítása során nem feltétlenül privatizációban kell gondolkodnunk, ez semmiképp nem támogatandó,  a működési forma változása nem pótolja a finanszírozási elégtelenségeket,  nem tapasztalható sem politikai, sem gazdaságpolitikai téren minden részletében konszenzusos vélemény. 1-3 év állami tulajdonú gazdasági társaság formájában történő (rövid-középtávú) próbaműködés után kellene a tapasztalatok alapján dönteni, „trial and error” (kísérlet és tévedés),  a „súlyponti kórházak” azonban csak akkor lesznek képesek átvenni a megjelölt többlet feladatokat, ha a jelenlegi finanszírozási szabályok változnak. A volumen korlát július 1-től bevezetett formája ezzel teljesen ellentétes irányba hat.

17 II. Konszenzus az egészségügyért A MKSZ Elnökségének és Vezetőségének ÁLLÁSFOGLALÁSA június 29. (I.) 1. Az MKSZ elkötelezett a társadalmi konszenzussal, megfelelő finanszírozással támogatott reform mellett, melynek végrehajtásában szervezetünk készséggel együttműködik. 2. Számos alkalommal felhívta az ágazatvezetés és a közvélemény figyelmét a kórházak évek óta súlyosbodó alulfinanszírozottságára, a mélyülő gazdálkodási válságra, az elodázhatatlan szerkezeti reformok szükségességére és a jogszabályi ellentmondásokra, melyek együttesen ellehetetlenítik az intézményrendszer működését és az ellátás színvonalát rontják. 3. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a 43/1999. (III.3.) Korm. rendelet módosításáról szóló jogszabály tervezetét az Eü. Min. nem véleményeztette a szakmai szervezetekkel, így Szövetségünkkel sem. 4. Az MKSZ megdöbbenéssel tapasztalta, hogy Szövetségünk, az EGVE-el közösen készített – az Eü. Min. által finanszírozott - az intézményeink gazdasági-pénzügyi, humánerőforrás helyzetét összegző elemzését az ágazat új vezetése nem tartja mérvadónak, hitelesnek, az intézmények tényleges helyzetéről lényegesen kedvezőbb, valótlan helyzetképet mutat be.

18 II. Konszenzus az egészségügyért 5. A TVK „átmeneti” bevezetése óta történt folyamatos forráskivonási technikák ellenére a gyógyító-megelőző kassza egyensúlyát nem lehetett tartani. A kórházak az éves költségvetéseik tervezésekor a TVK degresszív sávjából származó bevételekkel is számoltak, mely lehetőség évközi eltörlése gazdaságilag, jogilag, erkölcsileg egyaránt kifogásolható. 6. Az eddigi és a jelenlegi átláthatatlan, szakmailag számos elemében elfogadhatatlan volumenkorlátos finanszírozási manipulációk az előző tendenciákhoz viszonyítva is rendkívül drasztikus forráskivonást jelentenek. Méltánytalannak tartjuk, hogy a gyógyszerkassza sorozatos túllépését az intézményrendszer terhére finanszírozzák. 7. A krónikus ellátó intézményeket érintő finanszírozási változások szakmailag megalapozatlanok és nem szolgálják ezen ellátási formák kívánatos és a kormányprogramban meghirdetett fejlesztését. A MKSZ Elnökségének és Vezetőségének ÁLLÁSFOGLALÁSA június 29. (II.)

19 II. Konszenzus az egészségügyért 8. A jelenlegi finanszírozási feltételek mellett az egészségügyi intézményrendszer kizárólag a betegek súlyos érdeksérelmének kockáztatásával tud megfelelni a törvényben szavatolt területi ellátási kötelezettségének. A kiemelt célként meghirdetett – a legfőbb népegészségügyi problémát jelentő betegségcsoportok – ellátásának finanszírozása is jelentős mértékben romlott. 9. A tartósan elégtelen források, és az ezzel szorosan összefüggő ellátási színvonalesés, a betegelégedettség szükségszerű romlása miatt etikátlan az egészségügyben dolgozókra hárítani a felelősséget. 10. A finanszírozási ellehetetlenítés ténye mellett az ágazat helyzetével szorosan összefüggő (munkaidő-direktíva, színlelt szerződések, felelősségbiztosítás) érdemi kérdésekről – számos kezdeményezésünk és konstruktív javaslatunk ellenére – ez ideig ágazati és kormányzati intézkedés nem történt. 11. Az MKSZ kéri, hogy az egészségügyi ágazatvezetés gazdag kórházvezetői tapasztalattal rendelkező képviselői elemezzék és mérlegeljék az általuk legutóbb vezetett intézmény jelenleg bevezetett finanszírozási feltételek melletti működőképességét, és ennek figyelembevételével értékeljék Szövetségünk állásfoglalását A MKSZ Elnökségének és Vezetőségének ÁLLÁSFOGLALÁSA június 29. (III.)

20 II. Konszenzus az egészségügyért A reformokról történő tájékoztatás (Kornai János közgazdász professzor) (I.) Mire jó az improvizálás benyomását kelteni, utána pedig azt, hogy a kormányzat „kész helyzet” elé állít mindenki ebben az ügyben? Mennyivel célszerűbb lett volna azzal kezdeni, hogy nyilvánosságra hoznak egy alapos és kiegyensúlyozott tanulmányt, amely az érdekeltek és a közvélemény számára bemutatja az ellentmondásos külföldi tapasztalatokat, sorra veszi a fő alternatívákat, és tárgyilagosan elmagyarázza mindengyik előnyeit és hátrányait. A tanulmányban csak ezután következne a kormányzati javaslat bemutatása, hozzátéve milyen érvek szóltak éppen ennek az alternatívának a kiválasztása mellett. A tanulmány és a kormányzati elgondolás publikálása után módot kellene adni az alternatívák feletti nyilvános vitának. Így sokkal megalapozottabb törvényjavaslathoz és végső soron nagyobb támogatást kapna az érdekeltektől és a közvéleménytől.

21 II. Konszenzus az egészségügyért Reform és/vagy kiigazítás (Kornai János közgazdász professzor) 1. Kifejezetten kártékonynak érzem a makrogazdasági kiigazítás és a társadalmat mélyen átalakító reformok ügyének torz összekapcsolását. 2. A reformokat nem „prés alatt”, hanem őszinte belső kezdeményezéstől sugalmazva, higgadtan, átgondoltan, türelmesen, tárgyilagos vitákban jól feltárt terepen kell megvalósítani. 3. A társadalom szövetébe mélyen behatoló nagy átalakulások véghezviteléhez nem alkalmas eszköz a „gőzhenger”, legalábbis demokráciában nem. 4. Ha a reform ellenállásba ütközik, az nem csak lassíthatja, hanem le is blokkolhatja a változásokat.  reménytelen akár egy-egy részreform ügyében is teljes konszenzust elérni,  el kell érni, hogy a közvéleménynek és a szóban forgó változtatásban közvetlenül érdekelt csoportoknak legalább egy hangadó része aktívan odaálljon a reform ügye mellék,  természetesen szükség van arra, hogy a parlament többsége ingadozás nélkül támogassa a reform megvalósításához szükséges törvényalkotást.

22 II. Konszenzus az egészségügyért Epilógus helyett, a reform most nem csak kényszer lehetőség is  a felvázolt reform tartalmával, irányával a Magyar Kórházszövetség számos állásfoglalásában és megnyilatkozásában alapvetően egyetértett,  kizárólag politikai konszenzuson alapuló, választási ciklusokon átívelő forrásbővítéssel, egyidejű szerkezet átalakítással, és az ágazati humánerőforrás helyett tartós és hosszútávú megoldásával járó, jogszabályi ellentmondásoktól mentes eurokonform változásokban vagyunk érdekeltek és együttműködő partnerek,  a reform egy evolúciós és nem revolúciós folyamat, amelynek időre van szükség,  a változás menedzsment tétele, hogy egy rendszerben mindig csak annyi elemet szabad egyszerre változtatni, hogy azok egyenkénti és egymásra gyakorolt kölcsönhatását is monitorozni tudjuk,  bárminemű reform pénzbe kerül, e nélkül csak szemfényvesztés vagy reménytelen próbálkozás,  ha kijelöltük a végcélt, akkor a reform megkezdéséig kényszerűségből végrehajtandó akut változtatások sem mehetnek ellentétes irányba. Egyrészt azért, mert ezek rontják a hatásfokot, másrészt megkérdőjelezik a hitelességet. (Most a Zöld könyv és a végrehajtott intézkedések között ilyen ellentétet látunk!)

23 II. Konszenzus az egészségügyért Változás Reform és/vagy kiigazítás „ Milyen messzire jutott volna Mózes, ha Egyiptomban közvéleménykutatást végez, és kikéri népének véleményét?” Harry S. Truman „Az ember biológiai alkalmazkodóképességének van egy határa. Ha a változások túllépik ezt, az eredmény sokkoló lesz.” Alvin Toffler „A változás nagy törvénye, hogy a történelem érzésteleníti az áldozatait, mielőtt a társadalmi méretű műtét elkezdődne.” Saul Alinsky Saul Alinsky

24 II. Konszenzus az egészségügyért Biztosítási csomagok (I.) a) I. alapcsomag: A dokumentum alapcsomagként határoz meg egy olyan szolgáltatási halmazt, ami érvényes biztosítás nélkül is igénybe vehető.  máris megdőlt a biztosítási elv, hiszen a szolgáltatás igénybevétele mögött nincs befizetés,  állampolgári jogon ellátást nyújtani diszkriminatív más uniós állampolgárral szemben,  ezen szolgáltatások nem biztosítási alapon járnak, ezért ezeket nem a biztosítási járuléknak kell fedezni, erre külön állami befizetésekkel kell fedezetet teremteni. Amennyiben fedezet nélkül is igénybe vehetők, ezek finanszírozását külön forrásból kell biztosítani, és ki kell vonni a biztosítói jogkörből.

25 II. Konszenzus az egészségügyért Biztosítási csomagok (II.) b) II. csomag A klasszikus társadalombiztosítási csomag. A társadalombiztosítás által finanszírozandó kapacitásokat a biztosítótól független szerv határozza meg, méghozzá átlátható szakmai szempontok alapján. c) III. csomag Ismét szűklátókörűen határozza meg a többletszolgáltatásokat. Az egészséges biztosítási rendszerben létezik egy szolidaritási alapon működő társadalombiztosítás és önkéntes piaci alapon kiegészítő biztosítások.

26 II. Konszenzus az egészségügyért A.Egyet kell érteni a demográfiai adatokkal, és az egészséges életévek elvesztésének gazdasági és társadalmi káros hatásaival. B.Az alapfogalmak és értékek tisztázatlansága és definiálatlansága végigkíséri a kiadvány teljes szövegét.  kiemelendő hiányosság, hogy a Zöld könyv az egészségügyet egy állami közellátási és újraelosztó rendszerként kezeli,  az egészségügy egy működő piacgazdaságban a humán szolgáltatások része, működése és finanszírozása nem lehet restriktív, a finanszírozásnak szektorsemlegesnek kell lennie,  Az egészségügy megítélésében Magyarországon a mai napig él a „nem termelő ágazat” téves besorolása. Az egészségügy hozzáadott értéket termel közgazdasági értelemben is! Általános tudnivalók: (I.)

27 II. Konszenzus az egészségügyért „ Részesedés a GDP-ből” – mint jó egészségfinanszírozási mérőszám említésre kerül.  megtévesztő, félrevezető a hazai GDP eü. részesedésére utaló ábra, hiszen szinte szándékosan elhallgatja a relatív, százalékos felhasználás hangsúlyozása mellett az abszolút értékekben fennálló, ordító különbségeket,  összegszerűen, abszolút értékben nem összehasonlítható a listán utánunk következő országok ráfordításaival,  egészen más lehet a kép, ha az állami, illetve „állami + magán” „egészségügyi ráfordítás/fő” egyenvalutában mérve is olvasható lenne,  nem lehet a fejlett európai országokhoz viszonyítva egyébként sem jónak tartani a GDP-ből való részesedésünk 8,3%-át, egyrészt azért, mert jóval alacsonyabb az ország GDP-je. Általános tudnivalók: (II.)

28 II. Konszenzus az egészségügyért Egy intézmény, amely véd bennünket (A felügyeleti rendszer kiépítésére, megerősítésére van szükség) 1. A TB felügyelet megszüntetése, majd a visszaállítás halasztása helytelen politikai döntés volt. 2. Minden egészségügyben érintett biztosítóra kiterjedő felügyeleti rendszert kell kialakítani, amely elválik az Ny. Alapot felügyelő rendszertől. Célszerű, ha a rokkantsági nyugdíj és a pénzbeli ellátások és azok felügyelete is az utóbbihoz tartoznak. 3. A gyógyítás minőségi mutatóinak közzétételével kapcsolatban;  most is megoszlanak az intézményi vélemények,  a minőségügyi szempontok szerinti ellenőrzés, értékelés, intézményi rangsorok készítése igen fontos kérdés,  a biztosítónak nem hogy joga, de kötelessége is, hogy tájékoztassa a biztosítottakat, hogy milyen színvonalon gyógyítanak,  előre meghatározott rendszerbe kell illeszkednie,  az ellátás színvonalát reprezentáló mutatók nyilvánossága mellett ugyancsak köztudottnak, világosnak és transzparensnek kell lennie az OEP által nyújtott – jelenleg messze nem költségtükröző – finanszírozásnak, ill. alulfinanszírozásnak.

29 II. Konszenzus az egészségügyért „Ellenőrzött működés, nagyobb biztonság” I. Biztosítás felügyelet A biztosítás felügyelet betegérdekeket szolgáló funkciója (fogyasztóvédelem) elsődlegesen a finanszírozói, szolgáltatás-vásárlói oldalról történő megközelítés módot és szerepet jelenthet.  a biztosítás felügyelet elsődlegesen a szolgáltatás vásárlói oldalt és azokat ellenőrizheti, nem pedig a szolgáltatókat főként szakmai kérdésekben,  a kórházi minőségi és szakmai mutatóknak a nyilvánossága (fogyasztóvédelmi szempontból) helyes cél és kívánatos gyakorlat lehet, de ezt mindig kísérnie kell a finanszírozói forrásbiztosítás transzparens bemutatásának. II. Egészségügyi felügyelet  ezt számos más szervezet alkalmazásával vagy létesítésével lehetne megoldani (pl. piacfelügyelet, ÁNTSZ, Országos Szakf. Módszertani Kp, Eü. Min. Minőségügyi Szervezete, Szakmai Kollégiumok, stb.).

30 II. Konszenzus az egészségügyért Ma kétszer fizet, egyszer kap Hatékony eszközök a hálapénz ellen (A.)  a hálapénz és a vizitdíj összekapcsolása kissé abszurd,  hálapénzt a beteg azért fizet, mert a jelenlegi egészségügyi ellátórendszer nem képes kielégíteni a beteg mennyiségi vagy minőségi szükségleteit (vagy igényeit)!  az egészségügyet szabályozott, bár speciális piacnak tekintve az itt keresletként realizálódó szükséglet lényegesen meghaladja a szolgáltató által adott finanszírozási szinten nyújtható mennyiségi vagy minőségi kínálatot, éppen a szükségleteit kielégítendő, többletet hajlandó fizetni az állam által meghatározott fix árnál,  a fix ár és a piaci érték közti különbséget nevezik „holtteher költségnek”, az egészségügyben ez a hálapénz.

31 II. Konszenzus az egészségügyért Ma kétszer fizet, egyszer kap Hatékony eszközök a hálapénz ellen ( B.) Megszűntetése fokozatosan, 3 módszerrel lehetséges: 1. Az első, hogy csökkenteni kell a szükségleteket – erről szól a népegészségügyi program. Nyilvánvalóvá kell tenni, hogy az ellátórendszer csak a valódi szükségletek kielégítésére vállalkozhat. 2. A másik módszer a kínálat javítása. Erről szólnak azok a fejlesztési programok, amelyek az országos ellátási egyenlőtlenségek megszüntetésére kell, hogy irányuljanak. 3. A harmadik eszköz természetesen a központilag meghatározott fix ár emelése, azaz az ellátási piaci ára tükröződjön a szolgáltatásért járó finanszírozási tételekben.  többletpénz kell az E. Alapba – járulékokból, adókból, vagy direkt befizetésekből,  a vizitdíj szerepe nem bevételnövelő, hanem kereslet csökkentő eszközként szerepel, akadályozza a piacon a szükségletek realizálását.

32 II. Konszenzus az egészségügyért Vizitdíj és étkezési hozzájárulás kérdése ( I.)  érthetetlen a vizitdíj és az étkezési hozzájárulás bevezetési terve, mert nem oldja meg a hálapénz problémáját, értelmetlen többletterhet és költséget jelent az egészségügy így is tetemes mennyiségű adminisztratív feladatai mellé,  olyan összegű térítési díjat nem lehet megállapítani, hogy a hálapénz „intézményére” bármilyen hatással is legyen,  a vizitdíj bevezetésének kellemetlen velejárója, hogy az elszegényedő lakosság csak késve fordul az egészségügyi szolgáltatókhoz,  jelenleg elsősorban a kínálati oldal korlátozása és szűkítése történik, mely növelné és nem csökkenteni fogja a betegek részéről a kielégítetlen szükséglet érzetet, így ez serkenteni és nem gátolni fogja a paraszolvencia adási kényszert.

33 II. Konszenzus az egészségügyért Vizitdíj és étkezési hozzájárulás kérdése ( II.)  A vizitdíj bevezetését (mint az igénybevételt korlátozó tényezőt elfogadva) amennyiben politikai eszközként alkalmazásra kerül (bár az intézmények többsége ennek alkalmazását nem támogatja), a gyakorlati bevetésében 3 szempontot mindenképpen célszerű figyelembe venni.  valóban mentességet, illetve kompenzációt kell kapnia azoknak, akiknél a vizitdíj a minimálisan szükséges ellátások igénybevételét is megakadályozná,  a vizitdíjat teljes egészében a beszedőnél (azaz a szolgáltatónál) kell hagyni,  legalább ennyire lényeges szempont a befizetési és elszámolási technikák és szabályok pontos meghatározása és a felkészülési idő és technológia biztosítása,  a vizitdíj bevezetése kapcsán felmerül a szabad orvosválasztás kérdése, és a beutalási rend értelmezésének problémája.