Egészségügyi struktúraváltás Uniós támogatással Dózsa Csaba Egészségügyi Minisztérium IV. Egészségügyi Konferencia február 8. Novotel Budapest Centrum

Az EU támogatási politikája

Az Európai Unió támogatási politikája Európai Közösséget alapító Szerződés (EKSz.) 87. cikkének (1) bekezdése értelmében főszabály szerint összeegyeztethetetlenek a közös piaccal azok az állami vagy állami forrásból biztosított támogatások, amelyek a versenyt eltorzítják, vagy annak eltorzításával fenyegetnek, feltéve hogy a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolják. A tilalom alól azonban számos egészségügyet (is) érintő kivétel létezik A költségvetési szerveknek, illetve ezek jogi személyiségű intézményeinek és a jogi személyiségű non-profit szervezeteknek adott támogatások nem minősülnek állami támogatásnak, mivel a magyar jog szerint ezek nem vállalkozások.

Közszolgáltatással járó ellentételezés Az alábbi három feltétel teljesülése esetén a közszolgáltatással járó ellentételezés összeegyeztethető az EU állami támogatási szabályozásával: 1.A kedvezményezett vállalkozásnak közszolgáltatási kötelezettséggel kell rendelkeznie, és e kötelezettségeket világosan meg kell határozni. 2.Az ellentételezés kiszámításához alapul vett paramétereket objektív és átlátható módon előre meg kell határozni. 3.Az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek biztosításához szükséges költség fedezéséhez szükséges összeget, figyelembe véve az ésszerű nyereséget. Az alábbi feltétel is teljesül, akkor a közszolgáltatással járó ellentételezés nem minősül állami támogatásnak 4.Ha a kiválasztás nem közbeszerzési eljárás alapján történt, akkor, az ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell meghatározni, amelyek fejében egy átlagos, jól vezetett vállalkozás biztosította volna e kötelezettségeket. Szintén összeegyeztethető a szabályozással az általános gazdasági érdekű szolgáltatást végző kórházaknak odaítélt közszolgáltatással járó ellentételezés.

Az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdése alapján rögzített kivételek regionális támogatások –a) pont: A szokatlanul alacsony életszínvonalú vagy súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő területek gazdasági fejlődésének előmozdítására adott támogatások ~ Konvergencia célkitűzés; –c) pont: A bizonyos gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődésének elősegítésére nyújtott támogatások, amennyiben a közös érdekkel ellentétes mértékben nem módosítják a kereskedelmi feltételeket ~ Regionális versenyképesség célkitűzés horizontális támogatások ágazati támogatások

Horizontális támogatások Kutatás-fejlesztés Környezetvédelem Foglalkoztatás Képzés

Következtetések Az általunk támogatni kívánt fejlesztések nagy része költségvetési szervet, vagy valamilyen non- profit szervezetet érint, így nem vonatkoznak rá támogatási korlátozások. Az OEP által finanszírozott ellátásokhoz kötődő fejlesztések esetében is egyértelmű a közszolgálati jelleg, így bármilyen gazdálkodási forma mentesül a korlátok alól. Amennyiben a végső kedvezményezett a kapott pénzt vállalkozásoktól vásárolt szolgáltatásokra, befektetésekre költi, akkor a közbeszerzési szabályok alkalmazása szükséges.

„Sikeres Magyarországért” Program NFT II. – EFK Cél és fogalomrendszer

OFK Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció EFK Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció NFT II. II. Nemzeti Fejlesztési Terv „Sikeres Magyarországért” program 2020-ig Kijelöli az egészség ügyét érintő fejlesztések célrendszerét és a fő beavatkozások területeit országos fejlesztési stratégia NFT II. – EFK OTK Országos Területfejlesztési Koncepció

Célrendszer A célrendszer felállítása a jövőkép, azaz a 2020-as célállapot alapján történt. Átfogó cél jelentősen javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, így a születéskor várható egészséges életévek száma ra elérje el az Európai Unió 25 tagországának átlagátÁtfogó cél: jelentősen javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, így a születéskor várható egészséges életévek száma ra elérje el az Európai Unió 25 tagországának átlagát

Stratégiai célkitűzések Az OFK 8+1 stratégiai célja: 1.a gazdaság versenyképességének tartós növekedése 2.a foglalkoztatás bővülése 3.a versenyképes tudás és a műveltség növekedése 4.a népesség egészségi állapotának javulása 5.a társadalmi összetartozás erősödése 6.a fizikai elérhetőség javulása 7.az információs társadalom kiteljesedése 8.a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosulása +1 kiegyensúlyozott területi fejlődés

Operatív programok felépítése Nemzeti Stratégiai Referencia Keret  Operatív Program  Prioritás  Intézkedés  Komponens - Projekt

A tervezett Operatív Programok Fejlesztés irányaOP neveJellegeSürgősségi ellátás program Nemzeti Rákkontroll program VersenyképességGVOPERFA Emberi erőforrás fejlesztés HEFOPESZA HIFOPERFA Környezet és közlekedés fejlesztése KVOPERFA Területi fejlesztésekKiemelt fejlesztések ERFA Regionális O.P- ok ERFA A kormányzás hatékonyságának növelése Informatika Igazgatás korsz. ERFA ESZA

A tervezett intézkedések

Mire lehet építeni az NFT II-ben? (1) I. NFT – HEFOP 4.3, 4.4 –A os magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben az egészségügy fejlesztése a 4. számú, Humánerőforrás- fejlesztési Operatív Programban jelent meg, amely nyolc intézkedést tartalmazott. A nyolc intézkedésből kettő érintette az egészségügyet:  Térségi diagnosztikai és szűrő- vagy rehabilitációs központok fejlesztése (4.3.).  Egészségügyi informatika fejlesztése (4.4). –Mindkét területen csak három régió (Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) szolgáltatói jogosultak pályázni. Az intézkedések megvalósítására szóló pályázatokat március 24-én kiírták.

Mire lehet építeni az NFT II-ben? (2) Népegészségügyi Program A 21. lépés intézkedései: –Sürgősségi ellátás fejlesztése (SBO-k, központi ügyeletek fejlesztése, OMSZ átalakítása és fejlesztése) –A Nemzeti Rákellenes Program kidolgozása –Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program –Szakmai protokollok, irányelvek fejlesztése

Az egészség feltételeinek biztosítása A jelen helyzet Gyógyító ellátások, aktív ellátás Krónikus ellátás, rehabilitáció. Az egészség feltételeinek biztosítása, prevenció

Az egészség feltételeinek biztosítása A kívánt helyzet Az egészség feltételeinek biztosítása, prevenció Gyógyító ellátások, aktív ellátás Krónikus ellátás, rehabilitáció.

Struktúraváltás az egészségügyi ellátásban Egyetemi központok Integrált regionális ellátórendszerek /megyei, városi kórházak/ Rehabilitáció Ápolás Krónikus ellátás Szociális szféra Lakosságközeli ellátások Alap- és járóbeteg szakellátás

Az egészségügy a versenyképességért Struktúraváltás az egészségügyben –csökkenti az államháztartási hiányt, tarthatóvá teszi a konvergencia programot, –az ellátórendszer hatékonyságának és minőségének javítása révén hozzájárul az ország versenyképességének növeléséhez. A magyar tudás (K+F eredmények) magyar munkahellyé és GDP növekedéssé alakítása a biotechnológiák, gyógyszeripar + eszköz és műszergyártás fejlesztésével. A tudás-alapú egészségügyi kapacitások kihasználása a nemzetközi szolgáltatási piacon + orvosképzés. A természetes gyógytényezők, turisztikai kapacitás jobb kihasználása: –hozzáadott érték növelése egészségügyi szolgáltatásokkal, –gyógy-térségek kialakítása a szinergikus hatások érdekében

A tervezett intézkedések: Infrastrukturális fejlesztés Lakosság-közeli ellátások fejlesztése Integrált regionális ellátórendszerek kialakítása, infrastruktúra-fejlesztése A tudásközpontok, az egészségipari innováció fejlesztése Az egészségügyi és turisztikai szolgáltatások integrált fejlesztése Az egészségügyi közigazgatás és az egészségügyi ellátórendszer intézményeinek IT-fejlesztése Betegbiztonság rendszerének fejlesztése

A tervezett intézkedések: Humánerőforrás fejlesztés Egészség-fejlesztés és egészség-nevelés Egészségügyi humánerőforrás monitoring és fejlesztés (orvosok; egészségügyi dolgozó felsőfokú képzése) Szakképzés, továbbképzés (szakdolgozók középfokú képzése) Minőségi, szervezett és hatékony egészségügy Új képzések Külföldiek képzése

A fenntarthatóság biztosítása I. Az EU csak beruházást, fejlesztést, képzést támogat, működést nem. A közfinanszírozott ellátórendszerben végrehajtott Uniós beruházások által létrehozott többlet-kapacitás és többlet-teljesítmény működtetéséhez szükséges többletforrásokra az ágazat – a szigorú konvergencia-kritériumoknak megfelelően – várhatóan nem számíthat ( között az E-Alap GDP arányos kiadási oldala várhatóan nem nő).

A fenntarthatóság biztosítása II. Amennyiben az Uniós támogatással megvalósítani kívánt fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben már meglévő összes közfinanszírozott kapacitáshoz és teljesítményhez képest többletet eredményez, az ilyen többlet működtetéséhez szükséges forrásokat a pályázóknak maguknak kell előteremteni:  Intézményen belüli kapacitás-átszervezéssel  Intézmények közötti kapacitásátadás-átvétellel Az országos fejlesztési források fedezete

Az ágazati és regionális szint viszonya Ágazati szint Regionális szint (SOP-ROP) Feladatmegosztás Intézményrendszer- fejlesztés, nagy költségigényű beruházások (Onkológiai ellátás) Lakosság közeli ellátások (Alapellátás, járóbeteg szakellátás, rehabilitáció, geriátria) Forrásmegosztás (ERFA, ESZA) Az önkormányzat, a régió és a Kormány közös felelőssége Felelősségmegosztás

A II. NFT tervezett forráseloszlása

A II. NFT források eloszlása Versengő tárcák: FMM, ICsSzEM, OM, NKÖM,

A tárca által tervezett komponensek forrásigénye

Köszönöm a figyelmet!