Lipidek szerkezete és funkciója Fogalmuk: Olyan eltérő felépítésű és funkciójú molekulák, amelyek közös tulajdonsága az, hogy apoláros oldószerekben jól oldódnak. Csoportosításuk: -Funkció szerint -Felépítés szerint

Lipidek B. Triacilglicerolok C. Foszfatidok D. Szfingolipidek A. Zsírsavak B. Triacilglicerolok C. Foszfatidok D. Szfingolipidek E. Szteroidok F. Terpének és származékaik – karotinoidok, A-vitamin G. Eikozanoidok

A lipidek csoportosítása funkció szerint

A lipidek csoportosítása felépítés szerint

A. Zsírsavak Szabad állapotban kis mennyiségben fordulnak elõ. Az elszappanosítható lipidek fõ alkotói; prekurzorai, építõblokkjai, vagy anyagcsere közti termékek. Főbb képviselői Fontosabb jellemzőik Animáció

A. Zsírsavak Fontosabb jellemzőik:      -  Páros szénatomszámúak(14-22).      - A telített zsírsavak általános képlete:  CH3-(CH2)n-COOH.      - Ha egy kettős kötés van bennük, az a 9.-10. C- atomok között helyezkedik el.      - A szomszédos szénatomok ciszállásúak      - A kettős kötés korlátozza a szén atomok szabad mozgását →a lánc meghajlik.      - Ha több kettős kötés van a molekulában, azok három szén atomnyi távolságra követik egymást.      - A többszörösen telített zsírsavak esszenciálisak, mert a táplálékkal kell felvenni.

B. Triacilglicerolok Trigliceridek, neutrális zsírok. Szerkezetük: A glicerolnak három zsírsavval képzett észterei.

Triacilglicerolok Szerepük:          - Tartaléktápanyagok (hosszú távú energiaraktár)         - Hőszigetelés (fókák, bálnák stb.)         - Mechanikai védelem         - Zsíroldékony vitaminok oldószere Előfordulásuk:          A zsírszövet zsírsejtjeiben szintetizálódnak és raktározódnak, elsősorban a bőraljában és a hasi zsírdepókban.    Halmazállapotuk:          Minél több a telítetlen kötés bennük, annál folyékonyabbak.

C. Foszfatidok Szerkezetük: A glicerolnak két zsírsavval és egy foszforsavval képzett észtereiből származtathatóak a különböző típusaik. Szerepük:  Amfipatikus tulajdonságuk révén fontos membránkomponensek. Foszfogliceridek

D. Szfingolipidek 1. Szfingomielin 2. Glikolipidek

Szfingomielin Szerkezetük: Alapvegyületük a szfingozin (telítetlen amino-alkohol), melynek N-acil zsírsav származéka a ceramid, melyhez foszfokolin kapcsolódik. Előfordulásuk: Elsősorban a neuronok axonjai gazdagok benne.

Glikolipidek Membránalkotók a. Cerebrozidok  Szerkezetük:  A ceramid láncvégi -OH csoportjához mono- vagy oligoszacharid kapcsolódik.       A szénhidrát rész hidrofil sajátosságú. Pl. glükozil vagy galaktozil cerebrozidok. b. Gangliozidok       Főleg a membránlipidek külső felszínén fordulnak elő (sejt-sejt felismerés, hormonreceptorok).  Szerkezetük:  A legösszetettebb szfingolipidek. A ceramidhoz oligoszacharidok kapcsolódnak melyek között legalább egy sziálsav.

E. Szteroidok Szerkezetük: szteránvázas (ciklopentano-perhidrofenantrén) vegyületek Főbb típusai: a. Koleszterol b. Szteránvázas hormonok c. D vitamin d epesavak A szteránvázas vegyületek áttekintése

Koleszterol Állatok sejtmembránjának felépítésében fontos, valamint az emlősökben a szteroid hormonok, epesavak, D vitamin szintézisének prekurzora.

Szteránvázas hormonok Mivel ezek a hormonok vízben nem oldódnak, ezért fehérjékhez kötődve szállítódnak a célszervekhez. Szteránvázas hormonok főbb szerepei Különféle szteránvázas vegyületek bioszintézisének áttekintése Az epesavak szerkezete, bioszintézisük útja

Szteránvázas hormonok főbb szerepei 1. Glükokortikoidok (pl. cortizol) Szénhidrát, fehérje és lipidanyagcsere, gyulladáscsökkentő hatás 2. Mineralokortikoidok (pl. aldoszteron) Só- és vízháztartás szabályozása, elektrolit egyensúly fenntartása 3. Androgének Hím nemi szervek kialakulása, szőrzetnövekedés, szexuális magatartás, stb. 4. Ösztrogének Női nemi szervek kialakulása, a méh nyálkahártya regenerálása, stb. 5. Progeszteron A méh nyálkahártya készültségének, ill. a terhesség fenntartása 6. Ekdizon Vedlés szabályozása

D-vitamin Nem szteránvázas, mert ultraibolya fény hatására a B gyűrű felnyílik. A Ca2+ anyagcsere szabályozásában fontos. Hiányában angolkór alakul ki. A D-vitamin kialakulásának sémája

Epesavak Legfontosabbak a kólsavnak glicinnel és taurinnal képzett származékai: glikokolsav és taurokolsav. A zsírok emulgeálásában és a zsírbontó enzimek aktiválásában fontosak.

F. Terpének és származékaik – karotinoidok, A-vitamin Számos bioaktív vegyület (vitaminok, hormonok, koenzimek, alkaloidok) növények szín-, íz- és illatanyagai, kaucsuk, gyanták, stb. tartoznak ebbe a csoportba. A másodlagos anyagcsere termékei. Nagy részükre jellemző, hogy szerkezetük izoprén egységekre (2-metil-1,3 butadién) vezethető vissza. 1. Terpének 2. Egyéb izoprén származékok 3. Karotinoidok

Terpének Két izoprénből monoterpének, négyből triterpének, stb. jönnek létre A kettős kötések transz-konfigurációjúak, de néhány esetben (pl. karotinoidok, A vitamin) cisz- állásúvá alakulhatnak.

Terpének Legfontosabb képviselőik: Növényi hormonok: -Abszcizinsav Növekedésgátló, a rügyek idő előtti kihajtását, a fás növények téli nyugalmi időszakát szabályozza. -Gibberellinek A szártagok megnyúlását fokozzák. -Juvenil hormon Az ekdizonnal ellentétben az átalakulást késlelteti.

Egyéb izoprén származékok Ubikinon (koenzim-Q) a mitokondriális elektronszállításban van szerepe K vitamin (fillokinon) a véralvadáshoz szükséges E vitamin (tokoferol) izomgyengeséget, sterilitást okozhat a hiánya, antioxidáns

Karotinoidok Alapvegyületük a cisz- fitoen (tetraterpén), melyből dehidrogénezéssel jön létre a likopin (paradicsomban fordul elő), a lánc végének gyűrűvé záródásával (jonon-gyűrű) pedig a karotinok, oxigénatomok beépülésével pedig a xantofillek. A konjugált kettős kötések miatt színesek→ a pigmentrendszerekben (PS-I., PS-II. fénygyűjtő pigmentek) A -karotin az A-vitamin prekurzora, mely a molekula kettéhasadásával alakul ki. Az A-vitamin a rodopszin felépítésében vesz részt. Hiányában szürkületi vakság alakul ki. Képletek

G. Eikozanoidok 20 C- atomot tartalmazó többszörösen telítetlen zsírsavak oxidált származékai. A. Prosztaglandinok Az arachidonsav gyűrűs származékai. Elsőként prosztatából izolálták. Az anyagcserefolyamatok szabályozásában fontosak (idegrendszer, veseműködés, stb.). B. Leukotriének A leukotriéneket a leukocitákban mutatták ki először. Elsősorban az immunrendszer sejtjeiben (makrofágokban, monocitákban, neutrofil és eozinofil sejtekben) termelődnek.