A HONVÉDELEM ALAPFOGALMAI

A honvédelmi kötelezettségek rendszere a 2004. évi CV. törvény szerint AZ ÁLLAMPOLGÁRT 1. megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot idején hadkötelezettség 2. rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség 3. rendkívüli állapot idején polgári védelmi kötelezettség teljesítése terheli.

A hadkötelezettség tartalma 1. tájékoztatási (adatszolgáltatási) kötelezettség 1. bejelentési kötelezettség 1. megjelenési kötelezettség 1. szolgálati kötelezettség

A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból; köztisztviselőkből; közalkalmazottakból, a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból; hadkiegészítési állománya önkéntes tartalékosokból; kiképzett és kiképzetlen potenciális hadkötelesekből; a megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után - hadkötelesekből áll.

A Honvédség tényleges állománya hivatásos katonák; szerződéses katonák; szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák; a katonai felsőoktatási intézmény honvédségi ösztöndíjas hallgatói; szakképzésben részt vevő hallgatók; megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a hadköteles katonák.

A szerződéses szolgálati jogviszony létesítésének feltételei önkéntes jelentkezés; 18-47 év közötti életkor; magyar állampolgárság; állandó magyarországi lakóhely; legalább általános iskolai végzettség; egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasság; legalább 2 év szolgálati idő vállalása; büntetlen előélet.

A Honvédség függelmi viszonyai Az általános hatáskörű elöljáró: a szolgálati elöljáró, a neki alárendelt katonák: a szolgálati alárendeltek. A szolgálati elöljáró parancsok kiadásával érvényesíti akaratát alárendeltjeivel szemben. A parancs meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó, szóban vagy írásban kifejezett akaratnyilvánítás (rendelkezés). A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el. Tilos az olyan parancs kiadása, amely: 1. A külön törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné. 2. Bűncselekmény elkövetésére irányul. 3. A katona magáncélú igénybevételét valósítaná meg.

A katonák általános jogai A személyes szabadsághoz való jog. A szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztása. A véleménynyilvánítás szabadsága. A gyülekezési jog. Az egyesülési jog. A lelkiismereti és vallásszabadság. Az anyanyelv használata. A választójog. A munka és foglalkozás szabad megválasztása. A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága.

A katonák kötelességei Tartsa be katonai esküjét, a szolgálat teljesítésére vonatkozó jogszabályokat, beleértve a hadviselésre vonatkozó szabályokat is; Engedelmeskedjék elöljáróinak, védelmezze és támogassa őket szolgálatuk ellátásában, a fegyelem fenntartásában. Sajátítsa el, gyakorolja be a harcban végrehajtandó tevékenységét, ismerje meg jól a rábízott haditechnikai eszközöket, és minden körülmények között legyen képes azok hatékony alkalmazására. Harcban küzdjön bátran és állhatatosan, keresse az ellenség legyőzésének legcélszerűbb módját, ésszerűen használja ki és hatékonyan alkalmazza az összes rendelkezésre álló eszközt, cselekedjen határozottan. Harcban vagy más veszélyes helyzetben parancs nélkül ne hagyja el a helyét, semmiképpen se hagyja cserben katonatársait, illetve élete kockáztatásával is mentse meg őket, ha életveszélybe kerülnek.

Az alkotmányban nevesített minősített helyzetek megelőző védelmi helyzet; rendkívüli állapot; szükségállapot; külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadással arányos és erre felkészített erők alkalmazásának időszaka a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozó döntés meghozataláig; veszélyhelyzet.

Minősített helyzetekben rendeletek, intézkedések kiadására jogosultak rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács szükségállapot idején a köztársasági elnök megelőző védelmi helyzet idején; külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén; veszélyhelyzetben; a Kormány

A szolgálati érintkezés és a katonai udvariasság szabályai A katonák között az „úr”, illetve „asszony”, a szolgálati érintkezés során pedig az „ön” megszólítást kell alkalmazni”: Kovács százados úr! Százados úr! Ön százados úr! Fekete hadnagy asszony! Hadnagy asszony! Ön hadnagy asszony! A rendfokozat nélküliek esetében a „honvéd” megszólítást kell alkalmazni: Nagy honvéd! Azok a katonák, akiket az elöljáró vagy feljebbvaló megszólít „parancs” szóval jelentkezzenek. Az alárendeltek az elöljárót rendfokozatukkal és „úr” illetve az „asszony” szóval szólítsák: Főhadnagy úr! Százados asszony!

A szolgálati érintkezés és a katonai udvariasság szabályai A köszönés formái az alábbiak: „Jó reggelt, őrnagy asszony!” „Viszontlátásra, hadnagy úr!” Katonai rendezvényen az elöljáró – függetlenül attól, hogy tisztek, tiszthelyettesek, nők, vagy rendfokozat nélküliek együtt vannak jelen – a: „Jó reggelt honvédek!” köszöntést alkalmazza. A jelenlévők válasza a köszöntésre: „Erőt, egészséget!” Dicséret és kitüntetését átvételekor az érintett a: „Hazámat szolgálom!” szavakkal válaszoljon az elöljáró gratulációjára.

A nemzetközi hadijog célja Olyan szabályok felállítása, amelyek nemzetközi fegyveres konfliktusok esetén követendő szabályként szolgálnak annak érdekében, hogy a fegyveres összeütközések a legkevesebb felesleges áldozattal járjanak, és amennyire lehetséges, kíméljék meg a polgári javakat. További célja, szabályozza a fegyveres összeütközések esetén a dolgokkal és személyekkel kapcsolatos bánásmódot, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a felesleges szenvedést.

A fegyveres erő fogalma Valamely összeütköző Fél fegyveres erői olyan szervezett fegyveres erőkből, csapatokból és alakulatokból állnak, amelyek az alárendeltjeik magatartásáért az adott Félnek felelős parancsnokság alá tartoznak, abban az esetben is, ha a Felet a szembenálló Fél által el nem ismert kormány, vagy a hatóság képviseli. Az ilyen fegyveres erők egy belső fegyelmi rendszerbe tartoznak, amely többek között érvényesíteni tartozik a fegyveres összeütközésre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok betartását.

A harcosok ismérvei Az egyes katonai összecsapás során nyíltan viselik fegyvereiket, akkor is, ha a támadást megelőző katonai felfejlődésben vesz részt Hierarchikus szervezet tagja, melynek az élén olyan személy áll, aki felelős alárendeltjeiért. Messziről megkülönböztethető jelvényt viselnek, amely lehet az adott ország jelképe, vagy egyéb megkülönböztető jelzés. Be kell tartaniuk a háború törvényeit és szokásait, tehát a genfi és a hágai egyezményeket

A zsoldos ismérvei akit helyben, vagy külföldön kifejezetten abból a célból toboroztak, hogy fegyveres összeütközésben harcoljon; aki ténylegesen közvetlenül részt vesz az ellenségeskedésekben; aki egyéni haszonszerzési vágyból vesz részt az ellenségeskedésekben és akinek valamelyik összeütköző Fél, vagy annak nevében más, ténylegesen olyan anyagi ellenszolgáltatást ígért, amely lényegesen meghaladja az érintett Fél fegyveres erőinél szolgáló hasonló rangú és feladattal megbízott harcosoknak fizetett összeget; aki valamelyik összeütköző Félnek nem állampolgára, vagy valamelyik összeütköző Fél által ellenőrzött területnek nem lakosa; aki nem tagja valamelyik összeütköző Fél fegyveres erőinek; akit nem az összeütközésben részt nem vevő valamely állam küldött fegyveres erőinek tagjaként hivatalos szolgálatra.

További fogalmak Kémnek azt kell tekinteni, aki a hadműveleti területen titokban a hadviselő fél érdekében a másik hadviselő fél területén értesítéseket szerez, kivéve, ha eközben saját fegyveres erőinek egyenruháját viseli. Mindenki polgári személynek minősül, aki nem tartozik a fegyveres erőkhöz, nem kém, nem zsoldos, nem az egészségügyi személyzet tagja, és nem lelkész. A fegyveres erőkhöz tartozó harcosok hadifoglyoknak minősülnek, a kém és a zsoldos fogságban nem esik a hadifoglyokat megillető védelem alá.

A hadifoglyokkal történő bánásmód fontosabb szabályai Nem szabad megtámadni azt, akiről felismerik, vagy az adott körülmények között felismerhető, hogy harcképtelen. A fogva tartó állam felelős, hogy a hadifogoly életét, egészségét, testi épségét megvédje, meg kell kímélni őket a kínzástól, sértegetésektől, megfélemlítésektől, gondoskodni kell az ingyenes eltartásukról és orvosi ellátásukról. A hadifoglyok az alábbi adatokat közölhetik a másik féllel: családi és utónév, rendfokozat, születési időpont, anyakönyvi számát. A felsoroltakon kívül semmilyen más adat közlésére nem kötelezheti a fogva tartó hatalom a hadifoglyot, és kínvallatással sem kötelezheti erre. Szálláshelyüknél figyelembe kell venni a nők elhelyezésének sajátosságait, nemzetiségi, nyelvi szokásaikat. A hadifoglyoknak jogul van a vallás, szellemi tevékenység szabad gyakorlására. A hadifoglyok havonta legalább két levelet és négy levelezőlapot küldhetnek, és csomagot kaphatnak.