Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ÚMFT Gazdaságfejlesztési programok sajtóbeszélgetés július 9., Budapest Burány Sándor, államtitkár Kocsis Magdolna, IH vezető GfP sajtóbeszélgetés.
Advertisements

2015-re javasolt gyorsforgalmi úthálózat
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Az Észak-Alföldi régió energiastratégiája
Gyulai Tamás elnöki tanácsadó elnöki tanácsadó Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács.
A Nemzeti Fejlesztési Terv Logisztika a gyakorlatban Nemzetközi Szakkiállítás Szeptember 12. Jobbágy Valér Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások.
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Európai Uniós pályázatok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok December 8. Barák Anita.
EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április.
műszaki osztályvezető
NFT I NFT II Hosszú távú cél: az életminőség javítása Általános cél: Az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése specifikus.
Miért éppen… Dunaújváros Dr. Kálmán András Dunaújváros MJV polgármestere országgyűlési képviselő Budapest,
Ugrás az első oldalra A jövőképtől a megvalósításig Városfejlesztés irányai, feladatok ban Dr. Szaló Péter szakállamtitkár A jövőképtől a megvalósításig.
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatok rendszere
Kohéziós Alap projektek a os időszakban Magyarországon 2/E modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
A területi politika koncepcionális eszközei Dr. Aubert Antal tanszékvezető, egyetemi docens.
Településfejlesztés Forman Balázs.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Válság és/vagy kibontakozás? Forman Balázs Budapesti Corvinus Egyetem
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) szerepe a gazdasági tervezésben Dr. Fogarassy Csaba egyetemi docens.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Fejlesztéspolitika, regionális politika szekció Lehmann Kristóf Ecostat.
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
Dr. Lamperth Mónika Budapest április 18.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
Vasúti Infrastruktúra Fejlesztési Főosztály február Előadó: Gaál Gyula, a MÁV ZRt. elnök-vezérigazgatója Közlekedés- és logisztikai fejlesztési konferencia.
dr. Kovács Ferenc Közlekedési Helyettes Államtitkár
Az országos közúthálózat fejlesztése,
KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM előadó: dr. Bujáki Gábor igazgazó Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
KÖLTSÉGVETÉS 2006 FEJLESZTŐ ÁLLAM JÖVŐKÉPES ORSZÁG Európai Ügyekért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala november 3.
Kormányszóvivői tájékoztató február 24. Európa Terv a versenyképes gazdaságért.
2011-ben a hazai gyorsforgalmi utak fejlesztése. úthálózat bővülése Gyorsforgalmi úthálózat bővülése.
A gyorsforgalmi úthálózat bővülése 2003-ról 2006-ra KASSA felé SK A SLO HR YU RO UA V Tornyosnémeti LVOV, KIJEV felé Tisza POZSONY, PRÁGA felé M30.
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Dél-dunántúli Régió közlekedése Morandini Kristóf III éves földrajz-informatika tanár.
KÖZÖS MÓDSZERTANI KERETEK KIALAKÍTÁSA A MAGYARORSZÁG-SZERBIA IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TÉRSÉGEINEK KOMPLEX ÉS INTEGRÁLT.
Pályázatírás módszertana
Infrastrukturális fejlesztési lehetőségek és között
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
Az infrastruktúra fejlesztés általános céljai Közép távon az ország gyorsforgalmi utakkal való ellátottsága érje el az EU mai országai (EU15) akkori megfelelő.
Területfejlesztés- Kohéziós politika, Uniós támogatások
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Dunaújváros, mint interregionális térszervező központ
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó cégcsoport. Az RFH küldetése, hogy KKV-k és Önkormányzatok számára biztosított.
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
11 Ötlettől a sikerig! A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. cégcsoportjának fejlesztési és finanszírozási lehetőségei Ötlettől a sikerig! A Regionális.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
főosztályvezető-helyettes „A Balaton-régió közlekedési helyzete” fórum
1 A jövő kérdései: Mi lesz az NFT II.-ben? Összegek, prioritások, programok,
„Gyorsabban az Európai Unióba” Sztráda Expressz program Közlekedési Múzeum, április 5.
Javaslat a közúthálózat- fejlesztési programra 2015-ig.
ÖTLETTŐL A SIKERIG! A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI HOLDING ZRT. CÉGCSOPORTJÁNAK FEJLESZTÉSI ÉS FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEI ILENCZFALVI SZÁSZ GÁBOR VEZÉRIGAZGATÓ.
A közúthálózat fejlesztési programja 2015-ig. Az Európa Terv 1. A közművelődésért 2. A nemzeti értékek megbecsüléséért 3. A kulturális értékekért 4. A.
Tegyük sikeressé Magyarországot! Célok és prioritások az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióból Nemzeti Fejlesztési Hivatal.
Pécs és térsége gazdasága Pólus és a K+F+I november 27. Dr. Síkfői Tamás.
A jövő kérdései: Mi lesz az NFT II.-ben?
SUMP - kérdés Magyarországon
Országos Foglalkoztatási Közalapítvány Szakmai Fórum az "Út a munkához" program megvalósításáról és a "Jó gyakorlatok" bemutatásáról Kecskemét, 2009.
Előadás másolata:

Területi politika főbb összefüggései

A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban 3.A programozás tapasztalatai a leginkább támogatott országokban –Kohéziós országok (EU15) tapasztalatai között –Visegrádi országok tervezési tapasztalatai A programozás eredményei Magyarországon ben

A ciklus-elmélet

A projektciklus LezárásLezárás Meghatározás Döntés Tervezés Előzetes értékelés Megvalósítás Új projektterv Helyzetvizsgálat Megvalósítható célok meghatározása A projekt részletes kidolgozása A projekt szükséges módosításainak elvégzése Erőforrásokról Finanszírozásról Szervezésről Megvalósításról Tervek szerinti végrehajtás; Rendszeres nyomonkövetés; A projekt befejezése A projekt eredményeit értékelni kell

Helyzetelemzés az Európai Unió szintjén Miért szükséges a regionális (területfejlesztési vagy kohéziós) politika?

GDP/fő (PPS) NUTS II. régiókban 1996-ban (EUR15=100) < >= 125

< GDP/fő NUTS II. régiókban (PPS)  125 Nincs adat EU=100

GDP fő (PPS) 1999 EU-27 átlaga 1. Csoport átlaga average group 2 average group 3

< Az egy főre jutó GDP a mezőgazdaságban 1998-ban EU15=  99 Nincs adat EU15=100

Centrum és periféria a megközelít- hetőség alapján Centrum régiók Periférikus régiók Köztes régiók Source : IRPUD - DG REGIO

A 65 éven felüliek aránya a 15 és 64 év közötti korosztályok százalékában 1995-ben EU15=23% < >= 35 Source: Eurostat

A 65 éven felüliek aránya a 15 és 64 év közötti korosztályok százalékában 2005-ben EU15=25,6% < > = 35 Source: Eurostat

A 65 éven felüliek aránya a 15 és 64 év közötti korosztályok százalékában 2025-ben EU15=34,8% < >= 35 Source: Eurostat

A cél meghatározása az Európai Unióban Magyarország között: Az életminőség javítása között: A foglalkoztatottság és a foglalkoztathatóság növelése Lengyelország között: Az ország versenyképességének javítása között: Az ország politikai és gazdasági súlyának növelése, 2013-ra legalább Portugália szintje Csehország között: Versenyképességen alapuló fenntartható fejlődés Szlovákia között: GDP/fő 2006-ra EU15 átlaga 50%-a fölé között: GDP/fő 2013-ra EU15 átlaga 63%-a fölé

NFT Az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése A gazdasági versenyképesség javítása A humán erőforrások jobb kihasználása Kiegyensúlyo- zottabb regionális fejlődés Gazdasági versenyképesség OP Agrár- és vidékfejlesztési OP Humán erőforrás fejlesztési OPRegionális OP Környezetvé- delem és Infrastruktúra OP Versenyképesebb termelő szektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra, tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál Jobb minőségű környezet, fejlett infrastruktúra Nemzeti Fejlesztési Terv Hosszú távú cél Általános cél Specifikus cél Prioritások Az életminőség javítása

Országos szintű, többnyire ágazati jellegű fejlesztési terv Regionális Fejlesztési Terv Megyei Fejlesztési Terv Kistérségi Fejlesztési Terv Országos Területfejlesztési Koncepció Regionális Fejlesztési (Operatív) Program Megyei Területfejlesztési Program Ágazati Fejlesztési és Operatív Programok A fejlesztési tervek kapcsolati ábrája Források állami EU helyi magán állami EU helyi magán állami helyi magán Kistérségi (esetleg települési) Fejlesztési Program helyi magán A tervek egymásra való hatása, befolyásolásuk ereje; a kapcsolat a különböző szintek között lehet egyből közvetlen, nem feltételez hierarchiát A tervek megvalósulásának helyei

Célok meghatározása Magyarországon a közlekedés példáján Projekteket valósítanak meg? Autópályák hossza km-ben. Vagy Gazdasági, társadalmi, területfejlesztési hatásokat karunk elérni?

Az infrastruktúra fejlesztésének céljai (projektekben) Az autópálya program főbb elemei: –tovább épül az M0, –az M3 autópálya 2004-ig Görbeházáig, 2006-ig Nyíregyházáig épül meg, –az M30 autópálya 2004-ig Miskolcot éri el, –az M35 autópályán 2006-ig Debrecenig lehet eljutni, –az M5 autópálya 2006-ig megépül Szegedig, –az M7 autópálya a ciklus végéig 58 kilométerrel bővül, –a 6 sz. főút autópályává szélesedik Dunaújváros és Budapest között.

A gyorsforgalmi úthálózat fejlődése 1970 és 2015 között Évek A gyorsforgalmi úthálózat hossza [km]

Az infrastruktúra fejlesztés általános céljai Közép távon az ország gyorsforgalmi utakkal való ellátottsága érje el az EU mai országai (EU15) akkori megfelelő átlagának 60 %-át. Hosszú távon az ország gyorsforgalmi utakkal való ellátottsága érje el az EU15 akkori megfelelő átlagát. A hálózat sugaras szerkezete változzon sugaras- gyűrűs rácsszerkezetté az elmaradott területek felzárkóztatása, a fővárosi agglomeráció tehermentesítése érdekében. Javuljon a közlekedési ágak közötti munkamegosztás. Teljesítőképes határátmenetek megvalósítása, a hagyományos mellékúti kapcsolatok helyreállítása. A természeti- és emberi környezet, a termőföld védelme.

A fejlesztés eredményei a főváros tehermentesítése az átmenő forgalomtól az M0 forgalommal arányos bővítése révén, új, nagyteljesítményű főhálózati elemek kiépítése a budapesti agglomerációban, Szeged, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc és Pécs elérése autópályával, ill. gyorsforgalmi úttal, valamennyi megyei jogú város elérése gyorsforgalmi úttal, ill. előzési sávokkal kiépített úttal, a határszakaszok gyorsforgalmi utakkal való elérése, új folyami átkelések létesítése a Dunán és a Tiszán, a gyűrű- és haránt irányú kapcsolatok fejlesztése a hátrányos hálózatszerkezet felszámolása érdekében, a dél-alföldi régió feltárása.

2015-re javasolt gyorsforgalmi úthálózat SK A SL O HR YU RO UA Rábafüzes Parassapuszta Vác Tornyosnémet i Röszke Ilocska Letenye Dunaújváros Eger Veszprém Győr Tatabánya Kaposvár Pécs Lelle Szekszárd Sopron Mohács Székesfehérvár Kecskemét Békéscsaba Nyíregyháza Miskolc Kiskunfélegyhá za Debrecen Füzesabony Emőd Baja Polgár V V/C IV X/A BÉCS felé V V/A POZSON Y, PRÁGA felé IV GRÁC felé ZÁGRÁB felé SZARAJEV Ó felé TEMESVÁR, BUKAREST felé BELGRÁD felé ARAD, KOLOZSVÁR felé LVOV, KIJEV felé Szolnok IV V ARAD felé Helsinki folyosók autópálya autóút épülő autóút V Szeged Nagylak Duna Tisza LJUBJANA, TRIESZT felé BUDAPEST M56 M30 M3 M35 M4 M8 M4 M0 M2 M8 M15 M1 M81 M86 M9 M70 M7 M6 M9 M56 M5 M43 M44 Szombathely Zalaegerszeg Bszgyörgy NagykanizsaM25

A gyorsforgalmi úthálózat elérhetősége 15 és 30 perces vonzáskörzetek 2015-ben

Hegyeshalom (EU) elérhetősége 2006-ban (eljutási idők térképe percekben)

Hegyeshalom (EU) elérhetősége 2015-ben (eljutási idők térképe percekben)

A fejlesztési koncepció kidolgozásához szükséges vizsgálatok Előzmény feltárás Terület vizsgálat Humán erőforrások vizsgálata A gazdaság és vállalkozások vizsgálata Az állam gazdasági szerepének vizsgálata Fejlesztő szervezetek Környezeti állapot Veszélyeztetett területek Védendő értékek Vonalas infrastruktúra Vizsgálati összefoglaló

A fejlesztési koncepció tartalma A fejlődés lehetséges forgatókönyveinek bemutatása A realitásokon alapuló optimális forgatókönyv kiválasztása A fejlődést befolyásoló külső és belső tényezők Az optimális fejlődési út választásához szükséges információk A pozitív jövőkép stratégiája A kockázatok kivédésének lehetőségei

Helyzetelemzés – Probléma-fa Elvándorlás, elöregedés, elnéptelenedés Korszerűtlen és elavult iskolaépület Korszerűtlen oktatási infrastruktúra Kis tanterem Elavult közmű és szigetelés Hiányos és elavult oktatási eszközök Képzettségi hiányosságok OK Okozat Szülők más településekre íratják gyerekeiket Program Ciklus Menedzsment

Helyzetelemzés – Cél-fa Népesség megtartása Korszerű iskolaépület multifunkciós iskola Korszerű oktatási feltételek biztosítása Integrált intézmény létrehozása Több funkció egyidejű biztosítása Számítógép beszerzése, teleház Tanárok képzése Felszerelés korszerűsí- tés Sport, kultúra, hagyományőrzés, közösségi létszíntér, egészségmegőrzés, nemzetközi kapcsolatok Tanulói létszám stabilitása Program Ciklus Menedzsment

Partnerség A programok érintettjeinek elemzése Stakeholder analízis A stakeholderek azon szervezetek, személyek összessége  akik közvetve befolyásolhatják a projekt megvalósítását,  akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében,  akik döntöttek a beavatkozásról és finanszírozzák azt,  a közszférában dolgozó érintett végrehajtók,  a projekt végső kedvezményezettjei,  az érintett lakosság, stb.  érdekelt az eredményben

A módszer előzménye a problémafa-célfa analízis A módszer két elemből áll: –a projekt á tgondol á sa: a probl é ma okaira val ó koncentr á l á st szolg á lja az elemz é si f á zis, –az elemz é s dokument á l á sa: a tervez é s f á zisa, ahol a projekt ö tletből r é szletes projektterv lesz, elk é sz ü l a logikai keret-m á trix fel é p í t é se (logframe matrix) Összevontan tartalmazza: a projekt céljait, a hozzárendelt mutatókat, a megvalósítás kockázatát, a szükséges erőforrásokat és a lehetséges eredményeket. azaz a teljes program egy oldalban Logframe mátrix

Átfogó/ Stratégiai célok A projekt célok Eredmények Tevékenysé- gek Beavatkozási logika magasabb szintű célkitűzések, amelyek megvalósulásához a projekt hozzájárul; a célfa csúcsán lévő, a pályázati kiírásban szereplő céllal megegyező megfogalmazás adja. a célfából a stratégia célt szolgáló konkrét, az eredmény következményeként előálló célmegfogalmazást emeljük ki, a projekt kézzelfogható hozadéka, az elvégzett tevékenységek „termékei”, közvetlen outputjai. a projekt végrehajtása során az eredmény elérése érdekében elvégzendő feladatokat soroljuk fel. Logframe mátrix Eszközök A tevékenységek elvégzéséhez szükséges fizikai és nem fizikai eszközök

Nyertes városok, 1928 település Érd Kaposvár Cegléd Gárdony Veszprém Cigánd Székesfehérvár Kecskemét Orosháza Eger Salgótarján Nyíregyháza Győr Szeged Békéscsaba Szolnok Pécs Miskolc Debrecen Budapest Végösszeg

Koncentráció? Paloznak Somogyszentpál Óbánya Vizslás Csénye Kulcs Tiszapalkonya Csolnok Jobaháza

Koncentráció? projekt Ft-nál kisebb 50 projekt 3,1 M Ft között 1137 projekt 440 M Ft között 3068 projekt 2 361,5 M Ft között 3027 projekt 7 960,6 M Ft

NFT számokban NFTElőirányzott keret Igényelt támogatásMegítélt támogatás Összes AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP

NFT számokban NFTBeérkezett pályázatok száma IH által támogatott pályázatok száma Hatályos szerződések Kifizetések száma Összes AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP

NFT számokban NFT Előirányzott keret Hatályos szerződések összege ben Hatályos szerződések összege 2005-ben Hatályos szerződések összege ban Összes AVOP GVOP HEFOP KIOP ROP

NFT számokban MegyeKistérség Összes projekt ÖsszesenNépességEgy főre jutó támogat ás FejérBicskei PestSzobi NógrádSzécsényi PestVeresegyházi Bács-KiskunKiskunmajsai Győr-Moson-SopronKapuvári VeszprémTapolcai BékésBékési